Masszázsok és egyéb érdekességek
Mint írtam, a három hét alatt több mint tíz különböző masszázst és kezelést kap az ember. Mivel sokan kérdezték, hogy ezek konkrétan mit is jelentenek, itt egyenként végigmegyek rajtuk. Előre szólok: a nevük hangzik a legijesztőbbnek. Ja és ez nem az összes típus, csak amiket én eddig hallottam vagy tapasztaltam.
- Abhjangam: A klasszikus. Ez az, amire mindenki gondol, ha azt hallja, hogy „ájurvédikus masszázs”. Meleg, gyógynövényes olajjal, tetőtől talpig, hosszú, húzó mozdulatokkal, a nyirokkeringés irányát követve. Gyakran két masszőr csinálja egyszerre, szinkronban, ami az első alkalommal kifejezetten fura érzés, mert nem tudod, melyik kezet kövessed. Ez az alapja szinte minden más kezelésnek.
- Dhara: Ez nem egy konkrét kezelés, hanem egy gyűjtőfogalom: azt jelenti, hogy „folyás, öntés”. Vagyis minden olyan kezelés, ahol valamilyen folyadékot folyamatos sugárban csorgatnak a testre, dhara. Ebből jön a lenti sok „-dhara” végződés is.
- Sirodhara: A kedvencem, és nem véletlenül. Egy edényből vékony, folyamatos sugárban csorog a meleg olaj a homlokodra, pont a szemöldökök közé, oda-vissza mozgatva, 30–60 percen keresztül. Az első két percben azon gondolkodsz, hogy ez most komoly. A harmadik perctől kezdve gyakorlatilag kikapcsol az agyad. Nem tudom, hogy „harmadik szem” vagy csak egy monoton ingerre adott idegrendszeri válasz, de a hatás az hatás. Általában 15 perc után el szoktam aludni.
Hirdetés
- Takradhara: Ugyanez, csak nem olajjal, hanem gyógynövényes íróval (a „takra” savanyított tejterméket jelent). Hűsítő hatású, jellemzően alvászavarra, fejbőrproblémákra és a „túl sok pitta” esetére adják. Az illata… hát, tejes. Nem az én favoritom.
- Sirovaszti: Ez a legdurvább fejkezelés. Egy bőrből vagy tésztából készült, kb. 20 cm magas „kéményt” rögzítenek a fejedre, azt öntik tele meleg olajjal, és ott állsz vagy ülsz 20–60 percig, mint egy ájurvédikus kéményseprő. Látványnak vicces, érzésnek viszont meglepően kellemes.
- Talam / Talapothichil: A fejtetőre kerül egy gyógynövényes paszta (jellemzően írós-olajos alapon), amit aztán letakarnak. Hűsítő, „lehűtöm az agyad” jellegű kezelés. Alvásra és stresszre szokták adni.
- Pichu: Egy vastag vattapárnát átitatnak meleg gyógyolajjal, és ráteszik a problémás területre, jellemzően a nyakra, a derékra vagy a fejtetőre. Ahogy hűl, folyamatosan újratöltik. Passzív kezelés, tehát itt csak fekszel, ami az adott napon nem feltétlenül hátrány.
- Januvaszti: A térdre („janu”) tésztából építenek egy gyűrűt, azt töltik meg meleg olajjal, és ott tartják 30–45 percig. Igen, tésztából. Igen, tényleg működik gátként. Térdfájásra, kopásra szokták adni.
- Grívavaszti: Ugyanez, csak a tarkóra. Ha valaki napi 10 órát ül monitor előtt (köszönöm, IT), akkor ez az a kezelés, amit a teste meg fog köszönni.
- Ekángadhara: Az „eka anga” azt jelenti: „egy testrész”. Vagyis a meleg olajat nem az egész testre, hanem célzottan egyetlen területre öntik folyamatosan. Lokális gyulladásra, fájdalomra.
- Kizsi: Ez volt számomra a legérdekesebb. Vászonba kötött gyógynövénycsomagokat („bugyrokat”) melegítenek fel olajban, majd azzal ütögetik-nyomkodják végig a testet. Több változata van: az elakizhi gyógynövénylevelekkel, a podikizhi gyógynövényporral, a navarakizhi pedig egy különleges rizsfajtából főzött, tejes pépes bugyorral megy (ez nagyon jó cucc). Az utóbbi a legdrágább és a legmacerásabb kezelés, és tényleg olyan érzés, mintha meleg rizspuding-labdákkal masszíroznának. Ami sokkal jobb, mint ahogy hangzik.
- Udvartanam: Az ellenpont: ez az egyetlen kezelés, ami nem olajos, hanem száraz gyógynövényporral megy, és a szőrszálak irányával szemben, felfelé haladva dörzsölik a bőrt. Erőteljes, kissé karcos érzés. Hagyományosan a kapha csökkentésére és fogyásra adják. Mivel nekem pont a kapha volt az egyik célpont, ebből bőven kijutott és nem a kedvencem.
- Nászjam: Fej- és arcmasszázs, gőzölés, majd gyógyolajat csepegtetnek az orrlyukakba. Aztán következik a rész, amikor kb. tíz percig szörcsögsz és köpködsz. Nem szép, de arcüregre és fejfájásra a kúra egyik leghatásosabb eleme, nekem legalábbis azonnal kitisztult tőle a fejem.
- Ksírádhúmam: Gyógynövényes tej gőzét vezetik egy csövön keresztül az arcodra és a nyakadra. Arcidegproblémákra, arcbénulásra szokták adni. Aki próbált már otthon kamillagőz fölé hajolni törölközővel a fején, az nagyjából tudja, miről van szó, csak itt tejjel, és sokkal profibb felszereléssel.
- Karnapúranam: Oldalt fekszel, és langyos gyógyolajat töltenek a füledbe, ahol pár percig bent marad. Fülzúgásra, állkapocsfeszülésre, arcüregre. Az első alkalommal fura, mert egyszer csak megszűnik a hallásod az egyik oldalon. A második alkalommal már alszol.
Amit érdemes tudni: ezek nagy része nem „wellness masszázs”. Nincs relaxációs zene, nincs illatgyertya, nincs semmi hangulatvilágítás. Van egy fából készült asztal (ami néha nem kényelmes), meleg olaj, és valaki, aki nagyon pontosan tudja, mit csinál. Ez az egyik oka annak, hogy működik és az egyik oka annak is, hogy az első pár nap tud fájni.
Ha valaki 14 napnál többet tölt el ájurvédával, akkor egy nap mindig a „purgation”, azaz a megtisztulás napja. Spirituálisan hangzik, de nagyon nem az. Ennek a hivatalos neve virecsana, és a pancsakarma egyik klasszikus eleme, a lényeg, hogy a napokig tartó, belsőleg fogyasztott ghível (ezt hívják szneha-pánának) „mobilizálják” az anyagcsere-végtermékeket, aztán azt az egészet egyszerre kihajtják a szervezetből. Az elmélet, valljuk be, elég vitatható. Az élmény viszont nagyon is valóságos.
Tulajdonképpen úgy működik, hogy a megtisztulás előtti este, vacsora után meg kell inni egy jó nagy evőkanál ghít, ami a vaj egyik formája. Pontosabban tisztított vaj, amiből kifőzték a vizet és a tejfehérjét, ezért tovább eláll a hőségben. Ami logikus. Attól még gusztustalan. Na, ez számomra a kúra legrosszabb része. Egyszerűen undorító, mindig hányingerem lesz tőle. Másnap reggel kapsz egy sáros víznek kinéző, de különféle gyógynövényekből készült italt. Ezután nem sokkal el is indul a buli 
A következő 5-6 órában nagyjából 20 percenként látogathatod a WC-t… a „tisztulás”. Attól függően, mennyire reagál a szervezeted, akár hányással is járhat. Nekem a 3 alkalomból egyszer volt, és borzalmasan kikészültem. Dél körül aztán jön az első étkezés, egy rizsleves, jó erős, chilis chutney-val, ami eszméletlen finom. Itt történik a magic, ugyanis a leves után visszaáll a rendszer, de sokkal jobban érzed magad. Tényleg olyan, mintha kicseréltek volna.
A masszázsok után egyébként mindig meg kell inni egy „treatment tea”-t, aminek erős, gyömbéres íze van, a gyógynövényektől pedig inkább erősen barna színe. Emellett reggeli és vacsora után meg kell inni egy kupica páleszt… ja nem, gyömbérkávét. Nincs benne koffein, csak a neve kávé. Számomra semleges az íze, sokan inkább azt mondják, hogy rossz. Ízlés kérdése.
A kezelések után egyébként ajánlott 2 órán át relaxálni, és nem lezuhanyozni vagy átöltözni. A masszázs után mindenki kap egy narancssárga „ruhát”, ami lenből van, nagyon könnyű és levegős, mert alatta meztelen az ember. Kicsit szektás feeling :) Másnap ugyanebben a „csuhában” kell menni a masszázsra. A 2 óra relaxidő alatt a bőr szépen beszívja az olajat, és még hetekkel az ájurvéda után is babapopsi bőre van az embernek.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
