Felvezető
Felvezető
Vajon egy mai modernnek nevezhető, többmagos rendszer nem lenne elég több felhasználó egyidejű kiszolgálására? Miért maradt meg az 1 fehasználó – 1 kiszolgáló felállás? Nem pazarlás ez a sokmagos számítógépek világában, mikor évtizedeken keresztül egy magon (és sokáig egy szálon) dolgoztunk fel mindent? A cikkben egy olyan szoftvert mutatok be, ami sok esetben érdekes megoldás lehet.
A poszt-indusztrializált társadalomban nehéz elképzelni az életet PC vagy laptop nélkül. Otthon, munkahelyen, a kettő között, útközben, munkára, tájékozódásra, kikapcsolódásra. Mondhatni egy gép a kapu a világhálóra. (Az okostelefonok, tabletek, egyéb apróságok mellett.)
Mi van akkor, ha ezt a kaput egyszer „leállítod” és nem indul el többször? Lehet, hogy csak bosszúságot okoz a kimaradás, lehet hogy haszontól marad el az illető, de hogy az idő-energia-pénz háromszögből kettőből biztos hogy elvesz egy elromló gép, az nem is lehet vitás. És persze, Murphy is akkor dolgozik, amikor nagyon nem kéne neki.
Ez így volt velünk is. Két laptop van itthon, 2 felhasználó, akik nagyon gyakran szimultán használják a gépeket: internet, filmnézés, szövegszerkesztés, játék; az esetek zömében semmilyen teljesítményigényes alkalmazás nem fut a gépeken.
A Toshiba által gyártott Core 2 Duo alapú laptopunk viszont egyre gyakrabban fagyogatott, a végén már fél órás periódus is csodaszámba ment. Persze, mindent megtettem a technika megmentéséért, de nem történt javulás. A véletlenszerű fagyások rendkívül bosszantóak és idegesítőek, ami a használhatóságot kérdőjelezi meg.
A másik laptop egy Acer ketyere, Core i5-ös alappal, 4 GB memóriával, Ati 5650-es VGA-val és egy 120 GB-os SSD-vel megtámogatva. Jó 3 éves, de erőnek nincs híján, ellenben a műanyag ház/váz nincs már a helyzet magaslatán, a zsanérok is már cserélve voltak.
Bezzeg a régi megboldogult Dell D620-asom, mai napig sajnálom, hogy eladtam. Mindegy, jelen esetben mellékes – csak eszembe jutott, megint mikor ma a Thinkpad Carbon tesztet olvastam.
Alapvetően Windows alatt tevékenykedtünk, nekem van egy kicsi Linux tapasztalatom, de szempont volt, hogy lehetőség szerint maradjunk Windows környezetben.
Tehát alternatívák után néztem, hogy mit lehet tenni, hogy mindenki megkaphassa a maga napi betevő IT adagját szűkös keresztmetszetű hardveradag mellett.
Ötletelés és virtualizáció
Mivel a családi kassza és akár egy használt laptop vagy gép ára két különböző halmazként rajzolódott ki előttem, elkezdtem gondolkodni, mit lehetne az egyetlen laptoppal csinálni. Az volt az alapgondolat, hogy rákötök plusz egeret, billentyűzetet, monitort és valahogy két szeparált sessiont alakítok ki a két felhasználó részére. Egér, billentyűzet akadt itthon felesleges, használt monitort potom pénzért lehet a netről vadászni. Két gondolat fogalmazódott meg bennem:
1. virtualizáció,
2. azonos Windowson való szimultán bejelentkezés.
Mindkettő megoldásnak láttam előnyét-hátrányát, valamiért inkább a virtualizáció felé húzódtam először. Ez persze azt jelenti, hogy kell egy virtualizációs szoftver (VMWare, VirtualPC, VirtualBox) és egy virtuális operációs rendszer a meglévő mellé.
Így lehetett a 120 GB-os SSD-ről nagyon sok mindent törölni, átmenteni, stb. Ez eltartott pár napig, tekintve, hogy lokális tárolási helyem nem volt, így ftp-n lett átküldve a család más gépeire elég sok adat.
Az ember gyarló. Én meg pláne, így hiába kértem ki a VMWare topikban a topiklakók véleményét, mondták, hogy nem fogok tudni egyszerre egy gépen két felhasználót. És tényleg. A virtualizációs program telepítésekor szépen sikerült kiosztani az erőforrásokat: az egyik monitoron futott a virtuális rendszer, a másikon a host. Billentyűzet és egér hozzácsatlakoztatva a rendszerhez, minden szép és jó, de: az egy egérmutatóból bizony nem lett kettő.
Azaz: vagy a host rendszeren ügyködik valaki, vagy a virtuális környezetben dolgozik valaki. Persze a gyarlóság önfejűséggel is társul az esetemben, hát elkezdtem ’zógenannte kendács’, azaz házibarkács megoldásokat kutatni.
És hogy bebizonyítsam, hogy mesterséges intelligencia még nincs, hát a Google segített is: akit érdekel a dupla egérmutató, javaslom a figyelmébe a GlovPIE oldalt. Valóban ott a második mutató, valóban mozog a kettő, de valahogy-valahol függenek egymástól. Mókának jó, aktív alkalmazásra alkalmatlan.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
