Blog

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]   [ ÚJ CIKK ]

• Utazások 42.

  Nem tűntem el, csak nincs ihlet, karszalagrohasztó hőség meg van, és ilyenkor írós hangulat nincs.
  Zajlott azért az élet az elmúlt héten rendesen.

  A régóta dédelgetett pihenőnap jobban nem is sikerülhetett volna: a Hanságot fedeztem fel magamnak, a Hansági-főcsatornát, az Andaui-hidat, a környék félénk állatvilágát, és találtam egy szépen kiépített madárlest is ahol napozhattam is fotózás közben, isteni nap volt.

  Hétvégén Szolnok is megvolt, itt a szombat este a Tiszavirág fesztivál után eléggé - khmm - szórakozósra sikerült, köszönhetően a "Keserű méz" fantázianevű házi sörnek, az Orpheum zenekarnak, és a sokadjára átlényegült egykori Moment-nek (most: Rock Street, a karszalagomról leolvasva), ahol a smasszerek+zenészek+felszolgálók összlétszáma messze meghaladta az ott szórakozókét. A zenén mondjuk nem múlt a buli, a főegyüttes énekese ráadásul lejött a színpadról és a közönséggel együtt énekelte a számokat mint valami karaoke-esten, fergeteges ötlet, hibátlan hangulat. Valamint köszönet húgomnak az utána szervezett bébiszittelésért, támogatóm, Süni nélkül a hazaút nem jöhetett volna létre.

  Véglegessé vált egy albérlet Debrecenben is, hónap végétől hajdúsági kölyök leszek, Győr azért ezzel párhuzamosan fenn lesz tartva augusztus végéig, de nem szeretnék végleg elbúcsúzni a várostól, megoldás keresése folyamatban, tippeket privátban, virágot az öltözőmbe, füvet a kertembe, köszönöm.

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 0

• Utazások 41.

  Csodálatos volt ma az idő, nem? Szeptember végéig nem is kellene sem több, sem kevesebb, a Balaton meg jó lesz húszfokosnak.

  A tegnap reggeli zápor közben Békéscsabára tervezgettem a mai utamat, és azon gondolkoztam, mit felelnék arra a kérdésre, hogy miért nem logisztikázom kissé jobban össze az utakat? Meg a válaszon, miszerint a találkozóim nem minden esetben várhatnak egy hetet hogy rájuk kerüljön a sor mert "akkor már amúgy is arra járok". Biztosan sokan tolerálnák ezt, én azonban magammal szemben nem, így ha hívnak valahová, akkor az első szabad alkalommal megyek.
  Most kicsit kedvezőbb volt a szitu: holnapra Kiskunfélegyházára volt betervezve egy találkozó, de gyorsan írtam a kollégának hogy kissé korábban, a mai nap délután is megfelelne-e neki? Igenlő válasz jött, így hatékonyabbá tehettem a mai napomat. Ezért holnap szabadnapom lesz, de most már tényleg! A tegnap nem Komárom miatt nem számított annak, hanem a tré időjárás miatt.
  Kiskunfélegyházára 105 perc ráhagyással, 14:30 helyett 16:15-re terveztem a találkozót, azaz ennyivel mondtam későbbi időpontot a várható érkezésre, mint ami igazából bekövetkezhetett volna. És a dicső vasúttársaság engem igazolt, Szolnokon egy nyolc perces késéssel sikerült egy órát elhasználnom a tartalékból, majd a Szeged felé tartó vegyes is lenyúlt magának csaknem húsz percet. Ajvé, ez van ha az utazás nem köthető Budapesthez, senki nem csatlakozik senkihez.

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 0

• Utazások 40.

  Évente 5-6 alkalommal tartanak fotósbörzét Budapesten, most már jellemzően a Ferencvárosi Művelődési Központban. A Lurdy-házhoz van közel a plázákon nevelkedettek kedvéért, kocsmát arrafelé sajnos pont nem ismerek a magamfajták eligazításához. Nem feltétlenül kell fotóbuzinak lenni hogy élvezze az ember ott a hangulatot, de kétségkívül sokat segít benne. Nem csak évszázados ritkaságok kaphatók, sőt kisebbségben is vannak lassan a régiségek, de ha kicsit is érdekel a téma, nézd meg egyszer. Gyakrabban van mint a Vénusz-átvonulás, esélyes hát.
  Vasárnap én is itt voltam másodmagammal, egy régebbi vevőmnek említettem meg az eseményt, benne pedig feltámadt a nosztalgia, elmondása szerint régebben amúgy rendszeres látogató volt ő is. Elhozta gyűjteményének pár kevésbé használt darabját, összesen talán nyolc tételt, én pedig a szokásos karácsonyfaszerűen nyakig pakolt stílusban cipeltem a helyszínre vagy tizenötezer apró bizbaszt. Önbizalommal telve mégpedig, hiszen a termékek egyharmada jellemzően el szokott kelni a pár óra alatt.
  Huszonöt perc múlva, mire én kipakoltam a táskáimból úgy nagyjából, tőle már megvették a cuccai felét, le sem merem írni mekkora bevételt termelve. Lehet nem a megfelelő dolgokat árulom...? Délben összepakoltunk szépen, persze nem volt azért rossz délelőtt ám, csak jobban hozzászoktam a sikerhez.
  Szolnokra igyekeztem, előtte még Szajolban várt egy találkozó.

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 0

• Utazások 39.

  Botrány, botrány, megbocsáthatatlan, emberevő botrááány! Nem tudtam sört inni Kiskunlacházán.

  Más rendes kiránduló mit tesz, amikor egy új helyre téved? Képeslapot vesz. Kavicsot szed. Poharat nyúl az étteremből, megizéli a kocsmáros feleségét, lelopja a templomharangot, vagy körbevizeli a városházát. Szóval emléket gyűjt így vagy úgy. Nekem az a dilim, hogy elfogyasztok egy sört amit ott helyben vettem, erősítvén a helyi gazdaságot. Csapoltat ha lehet, de az üveges is megteszi, tudom én jól hogy nem mindenhol éri meg frisset tartani. És most nem jött össze, brühühüüü! Láttam én leszálláskor már, hogy elég kopott az a "Kocsma" felirat, meg távolról a becsukott kertkapu sem szólaltatta meg a vészjelzőt bennem. Elmentem hát nyugodtan sétálni húsz percre, majd amikor visszatértem, közelebbről már láttam hogy én itt ma darázscsípésen kívül mást nem kapok, új csehót keresni meg már nem volt idő. Szomorúság van mostan.
  Egyébként szabadnapot terveztem mára, a postáról begyűjteni a cuccaimat, tekerni egy békéset Győr körül, madarakat fényképezni, otthon dögleni, kaját varázsolni telefon és pizzéria használata nélkül, ökör hozzászólásokat szórni a Facebookon, Carl Gustav irányított rakétavetővel ritkítani az orosz páncélosokat, de neeeem, nekem utaznom kell. Hülye állat. Én genetikailag vagyok csavargó, ez egyre valószínűbb.

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 0

• Utazások 38.

  Tegnap még kaptam egy felhívást egy lastminute soproni útra, elfogadtam, de már nincs hangulatom szerkesztgetni a tegnapi posztot így ide kerül majd a statisztika.
  Ma Budapest volt az egyik cél már vagy huszadjára. A találkozó után a Magyar Ćehó (igen, amolyan cseh bötűvel) tudott magához vonzani, mivel a cégér szerint Staropramen sörük is van, azt pedig még nem kóstoltam. Legalábbis nem emlékszem rá. Volt ezen a helyen még egy valag cseh étek is, innen az elsőre fura név, de belőlem csak a sör váltott ki "azonnal kell" érzést. A pultos fiatal srác, kissé mintha belassult volna, a sör enyhén kesernyés, de teljesen rendben van az íze, a pincehelyiség hangulatos ugyan, de volt valami béna, kellemetlen alapszag odalent (penész? Fene tudja), így az ajánlottnál kissé visszafogottabb minősítést adok. Enni is ideje volt már - van a Keleti mellett, a McDonald's előtt, még a sarkon egy hentes. Lehet ott mindenféle húsételeket is fogyasztani, állva. Immár sokadjára ettem ott, imádom a kajáikat. Kolbászra esett a választásom, mustárral, ubival, kenyérrel. Na most a mustáradagoló kezelése elég nehezen megy a felszolgáló hölgynek, így ha ötször rászólsz, hogy "kevéééés mustárral!", akkor elérheted azt, hogy a kolbászt csak félig fedi el a mustársárga (mégis, milyen legyen?) folyadék. Úgy negyed liternyi mehetett étkezésem végén a kukába, ami inkább mustárgyűjtő volt, jelentéktelen mennyiségű szalvétával és műanyag villát leszámítva.

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 0

• Utazások 37.

  Na ez is megvolt, most több mint száz évig nincs több probléma a Vénusz-átvonulásokkal, hacsak nem következik be valami végzetes kozmikus kataklizma, de akkor szerintem az átvonulások kukkolása lesz az emberiség legkisebb problémája. Mondjuk ha a Hold előtt vonulna el, na, azt megnézném
  Érdekes, hogy az 1000, a 600 és a 300mm-es telével fényképezve nem sikerült lényegesen eltérő mennyiségű részletet előcsalni a képből. Elég alacsonyan volt a Nap, a légkörünk meg nem az a kimondottan fényképészbarát közeg, így a nagyobb optikákkal nem is sokat szórakoztam, a kicsi és könnyű, de kiváló képű 300-as Canon a késtabilizátorral együtt bizonyult a leghasználhatóbbnak állvány nélkül. Tanulság, hogy a napszűrő fóliák túl sötétek ahhoz hogy a horizont közeli napot sasoljuk vele, míg natúrba azért elég kockázatos lett volna a szememnek ugyanúgy mint a fényképezőgépnek. Kell szerezni valami átmeneti szűrőt. Tanulság továbbá, hogy egy közepesen tré csillagászati témájú képpel is össze lehet szedni a Facebook-on annyi lájkot mint egy ütős viccel.

  A kilépést sajnos már pont nem várhattam meg, indulnom kellett Simontornya felé, tehát a Nap meg a Vénusz láthatta az én kilépésemet a panelház árnyékából, de tartok tőle, érdeklődésük csekély volt.

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 0

• Utazások 36.

  Kellemetlen szagvilágú bácsika toporgott előttem a folyosón, egy aránylag ritkán lakott kupét keresve. Nem hajléktalan volt, az egyértelmű, a nála levő szatyor mérete is elég kicsi volt, de ha magától nem is, utaspanaszra tuti lerakja a kaller a következő állomáson. Na sikeresen választott a bátyó, egy huszonéves csajhoz szédült be, meg is kérdezte szabad-e, és azt még láttam hogy mit vállal be a hölgy egy reflexszerű bólintással, de innentől maximum csak hallhattam őket - a következő kupé teljesen üres volt, oda vágódtam be, hogy valamennyire azért rálássak a mellettem zajló forgalomra.
  Hogy el tudd kerülni a fura útitársakat, következzék hát némi vonatozási túlélési egyszeregy:
  - Ha a kiindulási állomáson szállsz fel, és az utazásod során jelentősebb forgalmú megállók várhatók még, de te lázasan keresed a legüresebb szakaszt a vonaton - nálad nagyobb vesztes nincs is. A többi felszálló között ugyanis tutira lesz pár rázósabb alak, és ezek jó eséllyel rád találnak amikor maguknak keresnek helyet. Ne üres környékre ülj, hanem válassz egy aránylag szimpatikus arcot, és telepedj a közelébe, persze ne túl közel. Ezzel máris létrehoztál egy olyan kismértékű lokális zsúfoltságot, ami jó darabig elriasztja az új felszállókat. És te választottál magadnak valakit, nem pedig téged választottak, nagy különbség ám.

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 2

• Utazások 35.

  Bátran kapj elő egy térképet, szükség lehet rá a következő sorok közben.
  Vonatozásilag kicsit rutinosabbak is idetévednek néha, ez jó. Magánban kaptam egy olyan kérdést, hogy a Győr-Budapest-Székesfehérvár-Győr miért egy útnak van feltüntetve, inkább két külön út tűnik logikusnak, a retúr pedig kizárt, hiszen az oda-vissza út nem ugyanazon az útvonalon zajlik.
  A tarifarendszer nem trükkös utazásokra van felkészítve, hanem egyszerűbbekre. Az, hogy egy útvonal a térképen jó közelítéssel körként írható le, már trükkösnek számít. Egy útra szóló jegy vásárlásának kb annyi a feltétele, hogy az út során ugyanaz a vonalszakasz nem érinthető egynél többször. Márpedig a fentebb említett kör teljesíti ezt, ha a visszaút során Győrt nem Komárom, hanem Veszprém irányából közelítem meg, és biztos ami biztos, nem Győrig, hanem csak Győrszabadhegyig kérem a jegyet. Csináltam ilyet még a fizetős korszakban, működik, szabályos. És ez azért jó, mert minél hosszabb távra utazol, annál olcsóbb a jegy fajlagosan (ez amúgy sem olyan istentől elrugaszkodott szemlélet), azaz 300 kilométer bizony kevesebbe kerül mint 2x150. Az említett 300 kilométertől messzebb pedig minden további 50 kilométer csak fillérekbe kerül, 550 kilométer felett pedig egységesen 6400 forint a teljesárú, belföldi jegy. És összeállítható olyan trükkös útvonal - más kérdés hogy mégis mi a fenének - ami kicsiny országunkban jóval tovább kanyarog ennél a távolságnál.

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 0

• Utazások 34.

  Egyetlen arcot ismerek csak Keszthelyen, nem is lett volna kerek a tegnapi kirándulás ott ha nem botlok pont őbelé. Bőszen kerestem a megfelelő helyet egy jó kis víztükör csillogásos - ellenfényes kép készítéséhez, amikor megszólalt mögöttem, hogy "Ja, jó objektívvel könnyű fényképezni" - ami önmagában ugye nem igaz, de üdvözlő szövegnek pont jó, másrészt meg remélem hogy jó is, mert tőle vettem négy napja.
  Végre megint két olyan talákozót sikerült lebonyolítanom, ahol a környék is érdekelt. Voltam már Keszthelyen, de csak osztálykirándulós-kastélynézős jelleggel, jóformán a partra sem mentünk le, igaz az egész Balaton nyugati csücske amolyan fehér folt nekem, Szigligettől Balatonberényig - egy pár évvel ezelőtti bringatúrát kivéve - szinte semmit nem láttam a területből, jól esett az ismétlés. Az igazi az lenne, ha a Keszthelyi-hegységet is bebarangolhatnám, no de hagyni kell valamit a következő alkalomra is, nem? A Balatonban egyébként sosem a tavat magát találtam vonzónak, hanem az őt körbeölelő tájat. Ezen belül Balatonfüred és Tihany a kedvencem, lehet mászni bőven, és a Panoráma is tökéletes több csúcsról is. Badacsony ebből a szempontból már kissé mostohagyerek, nagy csalódás volt hogy a kilátót a tetején nem a legmagasabb pontra építették, igaz olyan idétlen a hegytető (kb ez is a baj: tető, és nem csúcs), hogy egyszerűen nem is lehet normálisan elhelyezni.

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 0

• Utazások 33.

  Jól figyelj, csak egyszer írom le, és azt is gyorsan mert sütök is közben.

  Tegnap Komárom volt, ma eredetileg csak Budapestig akartam menni, aztán Üllő lett belőle, visszafelé Székesfehérvárral (hopp, egy pohár Dreher) bolondítva. A Maestral egyik fülkéjében sikerült kifogni egy olyan útitársat, aki lába és táskája segítségével három ülőhelyet foglalt el sikeresen. Téblábolt is kint a folyosón egy önbizalomhiányos leány, hogy be merjen-e nyitni vagy ne - nem mert szegény, itt pattant el bennem valami.
  Németajkú volt az ipse, amúgy elég kultúrált értelmiségi arccal, az asszony magyar, de neki sem esett le hogy kicsit helytakarékosabban is terpeszthetne az ember, ezért a pofátlanul bámulós taktikához folyamodtam: néztem az ürgét. Az első egy-két perc kritikus ilyenkor: ha nekiáll olvasni, annyira belemerülhet, hogy felsülök. De nem, beszélt néha hozzá az asszony, ilyenkor kiszúrta hogy nézem. Amikor láttam hogy rám figyel, akkor egy pillanatra ránéztem a lábára, majd gyorsan vissza a szemébe. Majd a táskára, ismét a szemébe. Egyre jobban látszott rajta hogy baromira zavarban van.

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 0

• Utazások 32.

  Mennyit változhat egy ember évtizedek alatt? És egy család? Egy nagyobb közösség? Vagy egy város?
  Miskolc lehet hogy nem fog soha jelentősebben megváltozni. Az csak kozmetikázás, hogy pláza van, sétálóutca van, lépten-nyomon felújítás meg építkezés van - a társadalmi struktúra, a közösségi szemlélet változatlansága, és a szintén, de nem kizárólagosan felelős gazdasági helyzet ötven év múlva is rányomja bélyegét majd a városképre. Itt is. Mert miskolciak, ne értsétek félre, nem szidok vagy ítélek meg én itt sem jóembert, sem a lakóhelyét, sőt tudom is értékelni a bájos részleteket amiket e változatos város nyújt. Csak megpróbáltam kissé a külső szemlélő nézőpontjából körbepillantani, és úgy érzem sikerült.
  Fél órával hamarabb érkeztem a találkozóra, gondoltam teszek addig egy kis kört a Szinva partján a kerékpárúton indulva. Az állomás épületéből kiérve egy aluljáró teszi biztonságossá az átkelést az amúgy nem túl forgalmas úton, használom hát. Az aluljáró lépcsőjén apró jelek árulkodtak arról hogy itt sem vagyok teljesen biztonságban, az én olvasatomban legalábbis a vércseppek elhelyezkedése és mennyisége alapján itt nem baleset vagy egészségügyi vészhelyzet volt. A patakpartra érve furcsa volt, hogy a víz konkrétan nem nagyon látszik, a méteres gaz segített a csuri patak privát szféráját őrizni.

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 0

• Utazások 31.

  Tegnap Székesfehérvár várt, ma pedig Pécs ismét... amit egyáltalán nem bánok, mert szép város, és az ide vezető vasútvonal is kínál nézelődnivalót bőven. A találkozó pár perc alatt lezajlott, majd azonnal letettem tervemről miszerint maradok még pár órát fényképezni. Először is nem hoztam magammal nagylátószögű objektívet, ami általános képekhez azért jobb mint egy teleobjektív. Másodszor pedig elég borongósba fordult az idő, később pedig némi eső is igazolta döntésem helyességét.
  Betértem hát a Római Kert étterembe, egy pohár csapolt Soproni gurult le míg elintéztem pár internetes teendőt, majd visszabattyogtam a vasútállomásra, "ennivalót kell szereznem" hátsó gondolattal. Nem voltam éhes, de csaknem három óra az út Kelenföldig és egyáltalán nem biztos hogy ott lesz időm kaját venni az átszállás közben, márpedig ha reggel nyolckor ettem utoljára, akkor este hatra itt katasztrófa lesz.
  Néztem a várakozó vonatot - van rajta büfékocsi. És mivel nemsokára megszüntetik a belföldi vonatokon a közlekedtetésüket, elhatároztam már hogy egyszer kipróbálom, milyen is az ebéd a vonaton. De ah, ez most nem az a nap, inkább uzsgyi a pár méterre levő kínaiba.

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 1

• Utazások 30.

  Nem mondtam hogy köszönöm, hanem csak egy félmosollyal és egy biccentéssel ennyit közöltem: "Ez az ország legfaszább restije", amire a bent ücsörgő két vendég lelkesen helyeselt, és a pultos lány is teljesen őszintének tűnő örömmel vette tudomásul búcsúszavaimat.
  Azért a legfaszább, mert naggggggyon hangulatos előteret varázsoltak a peronra, amolyan Rattan-szerű sötétbarna ülőgarnitúrákkal, ízlésesen kipárnázva alkoholizmusban érzékenyült valagunknak. Azért a legfaszább, mert a csapos csaj már a vallomásom előtt is jó fej volt. Azért a legfaszább, mert volt csapolt sörük a látogatásom idején. És azért a legfaszább, mert ez a sör Kőbányai lett, és most erre lehet nem indulsz be különösebben, meg is értem, mivel az üveges változatát amolyan kissé kommersz (habár finom) sörnek tartom, na de, barátom, na de: csapolt verziója valami fenséges.
  Szombathelyen vagyunk ám, édes.
  Egy találkozó csalt a városba, volt szabadidőm előtte megint, így vonatoztam kicsit Kőszeg felé. Nem volt egyértelmű hogy ez belefér majd, kis híján negyed órás késéssel esett át az IC-m a célvonalon, a csatlakozó kőszegi inga pedig tulajdonképpen nem is csatlakozó, azaz normális esetben tojnak mindenre, elég feszített menetrenddel közlekednek, ha menni kell hát megy. Most nem, megvárta a késett vonatot Budapest felől, így ötven méter futás után (hé, sportolok!) felcsüccsentem rá.

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 0

• Utazások 29.

  Az állóképességet igénylő sportok, mint például a futás, nagyon nagy százalékban fejben dőlnek el, és ezt magam is megtapasztalhattam, igaz, sajnos eléggé régen.
  2002 őszén döntötte el az IBM, hogy Székesfehérváron felhagy a merevlemez-gyártással. Ez engem is érintett, kicsivel több mint két évig dolgoztam ott egy remek környezetben. Hiányoztak is a kollégák, de nem kerestem azonnal új munkahelyet, úgy döntöttem pár hónapig inkább magam boldogulok.
  A nyakamba szakadt szabadidő egy minimális depit is okozott a munkatársak elvesztése miatt, de inkább megannyi lehetőséget jelentett számomra, többek közt a tudatos mozgásra. Mivel kirándulni amúgy is szerettem, a kocogás/futás egyszerűen adta magát.
  Kis távokkal kellett kezdenem. Kicsivel, mert a fokozatosság fontos a mozgásban. És kicsivel, mert a rajtam levő extra ballaszt nem is tett volna lehetővé túl virgonc megmozdulásokat. A gyaloglós múltnak köszönhetően hamar felfejlődtem a napi 15-17 perc, azaz 3000 méter körüli futásra. És ami ebben a legszebb, hogy ebből tényleg napi rutin lett! Bármikor előhúztam ezt a távot farzsebből, jobban is éreztem magam, isteni korszak volt. Az viszont furcsa volt, hogy nem tudtam ezen túllépni.

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 0

• Utazások 28.

  2004 tavaszán telefonos meghívást kaptam a Fejér megyei rendőrkapitányságra, némi mobiltelefonos adásvételes ügyeskedés miatt. Jól meglepődtem a meghívási technikán, de azonnal kapcsoltam, telefonszámot kértem az ipsétől ellenőrzési, majd visszahívási céllal - a mindenit, ez nem vicc. Na szerencsére nem lett nagy ügy belőle, tanúként mentem be, gyanúsítottként jöttem ki, ez szokványos... aztán nem lett említésre méltó folytatás.
  Pár hónap múlva ismét hívás. Komoly hang, név szerint engem keres, Fejér megyei rk., valami mobilos ügy, meghallgatásra kéne menni, én azonnal lefőttem. Eldadogtam az addigiakat, miszerint ezen már túl vagyunk, az ügy lezárva, ez itt most hogy, mi, merre? És erre a túloldal ledöbbent, majd kitört belőle a kacaj - egy volt munkatársam tréfált meg. Nem is sejtette mennyire beletenyerelt a valóságba, utóbb egymás hasát fogtuk a röhögéstől amint a betojt állapotomra emlékeztünk.
  Ennek köszönhetően azt hittem, hogy már rutinosan kezelem a telefonos tréfákat.

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 0

• Utazások 27.

  Gondolkodtam már azon, hogy mégis mi hajtja a kirándulót, és a magamnak fogalmazott válasz erre annyi, hogy "tudni akarom, mi van a következő kanyar után". De ha ránézel a térképen a Szombathely-Püspökmolnári szakaszra, az csaknem 20 kilométer nyílegyenes vaspályát mutat, és nem hazudik, 2-3 méteres szintkülönbségek próbálják mindössze felizgatni az ingerszegénységtől bealudt utazót. Nem sok sikerrel, hiszen kilométereken terülnek el ezek a piciny huplik, csak akkor venni őket észre ha a vonat helyett a sétát választod és végignézel a síneken.
  Ma azért néztem végig rajtuk, mert volt szabadon több mint egy órám Szombathelyen egy találkozó és a vonatom indulása között, és - 16 éve, a még katonakoromban megtett hasonló útvonalon zajlott gyalogos túrám emlékére - inkább a vidéket választottam a város helyett, amiben partner volt a barátságos menetrend is.

  A GYSEV üzemelteti az északnyugat-Dunántúl vonalainak egyre nagyobb részét, és mondhatom, sokkal különb társaságnak tűnik ha a MÁV-Start az összehasonlítási alap. Rendezettebbek, tisztábbak az állomások, megállók? Észrevenni, igen. Pontosság?

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 1

• Utazások 26.

  A Mecsek nagy kedvencemmé nõtte ki magát az elmúlt években. Az, hogy nyaranta a lábánál züllök egy hetet, csak elmélyítette viszonyunkat, ami 2000-ben kezdõdött. A barátaim felhívták figyelmemet az EFOTT-ra aminek akkor épp Pécs adott otthont, de én kissé bonyolítani akartam az odajutást, és egy olyan útvonalat választottam az utolsó néhány tucat kilométerre, amit azóta szertartásosan többször is bejártam, jellemzően tavasszal.

  Egy nap alatt is teljesíthetõ az út Abaligettõl Pécsig a hegyeken át, de ez inkább teljesítménytúra, hiszen meg-megállni nem nagyon van idõ. 10:26-kor érkezik az elsõ szóba jöhetõ vonat Abaligetre, és Pécsrõl 17 óra után kicsivel célszerû távozni ha nem szeretsz vadidegen helyeken éjszakázni (és nem vagy olyan szerencsés, hogy Budapestnél közelebb laksz).

  Elsõ alkalommal a vonatról lepottyanva kaptam némi meglepit is a nyakamba, a térképen megjósolt turistajelzés egy elég komoly dzsindzsásba akart bevinni az erdõ mellett. Kirándulóösztönömre hallgatva kivételesen letértem a javasolt útról, és az erdõben próbálkoztam - nini, egész jó földút, érzésre párhuzamos lehet az eredetivel, ezt választottam hát és nem is bántam meg, sokkal járhatóbb volt, ráadásul késõbb össze is folyt a turistaúttal. Fogalmam sincs hogy hol találkoznak, nem is érdekel, használom boldogan azt amelyik szimpatikusabb.

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 3

• Utazások 25.

  Úgy néz ki, idén nem lesz árvíz, a Tisza és a Zagyva legalábbis jó eséllyel nélküle csorogja végig az évet. Az, hogy itthon aránylag bőséges volt a csapadék, sokkal kevésbé befolyásolja ezt a jelenséget, mint az, hogy a határon túli vízgyűjtőkön mennyire volt egyenletes az olvadás. Nem is bánom, legalább nem lesz annyi szúnyog, igaz azt nem tudom hogy a hiányuk nem pancsol-e bele a tápláléklánc többi résztvevőjébe. Mindenesetre a terjengő posványszag nélkül egész jól elleszek.
  Mert igen, szeretek nagyokat kirándulni Szolnok térségében a rendelkezésre álló két folyó gátjain. Más választék nem is nagyon van, a bazi nagy Alföld közepén a sziklamászás amolyan csökkentett esélyű lehetőség, én meg amúgy is igazából csak addig szeretem a hegymászást amíg a két alsó végtaggal megoldható, így a folyómenti kalandozások nagyon bejövősek voltak. Azok lennének ma is, de ahogy egyre otthonosabban mozgok az ország többi részén, úgy jut arányosan kevesebb idő az őshobbira. Pedig egyszerű: pár szabad óra, egy távcső, meg egy liter fagyasztott ital (ami pont akkor fog ihatóra olvadni, amikor tényleg szükség van rá), és kész. Más folyók vonalának a felfedezését az "áh, unalmas" jelszóval vetettem el régebben, pedig ma már tudom, mind izgalmas a maga módján, csak neki kellene indulni.

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 0

• Utazások 24.

  Szárliget elõtt kicsivel, Budapest felõl érkezve a jobb oldalon van egy sziklás dombtetõ, rajta kereszt, mellette pedig zászlórúd a magyar zászlóval. Magasztos látvány a vonatról ahogy lobog a szélben gyakorlatilag a semmi közepén, de a zászlók sorsa sajnos az hogy elõbb-utóbb felcsavarodnak a rúdjukra, mint ahogy most ez is itt, elég kókadt benyomást keltve.
  A kék háromszög jelzést kell követni felfelé, egy elég jól járható homokút indít fel egy vízmosásban. Majd jobbra kell bevetni magunkat a növények közé, vigyél magaddal botot ha nem te akarod összegyûjteni magadon a környék összes pókhálóját. A kullancsveszély mérsékelt, a fel-le úton összesen egy példány tapadt rám, de azt is még mászás közben fedeztem fel, nem túl gyorsak a srácok, bezzeg kamaszkoromban, Szolnok összes gyakornoka rajtam tanulta meg a kullancs kiszedését. A növények sûrûjébõl kiérve kevesebb a fa és több a sziklás lejtõ, bal kéz felé el is hagytam az ösvényt, néhány tíz méter innen csak a csúcs.
  A kereszt és a zászló tövében jó két méter átmérõjû kráter ül, és az alján vastag hamuréteg árulja el hogy itt szeretnek gyújtogatni a lelkes turisták. Hogy örülhet az erdész, jó hogy a zászló nem kozmált oda.

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 0

• Utazások 23.

  Figyelem: nincs sok esély a lentiek megvalósulására a miénktől lényegesen fejlettebb országokban sem, így a fejtegetések pusztán szórakoztató célúak, ráadásul igazából inkább csak vonatbuziknak valók.

  A vasúti zónázó rendszer végletekig történő finomításának két fontosabb, talán járható útja van:

  1. Kiscsoportos közösségi közlekedés
  Az egyik legfontosabb technikai feltétel a motorkocsik méretének és tömegének a csökkentése, szélsőséges esetben egészen a személyautó vagy egy kisbusz méretéig, de ennek legfőbb akadálya pont a kis méret, ugyanis, mint az előző részben kiemeltem, meglévő infrastruktúrát kell használni, annak teljes (vagy akár fokozatos) cseréje sehol nem lenne lehetséges ésszerű költséggel. A meglévő infrastruktúra egyik jellemzője a vasúti pálya, felénk elterjedten 1435mm nyomtávval, valamint 5 méter körüli felsővezeték-magassággal. Belsőégésű motorral inkább ne is próbálkozzunk, nincs fenntartható jövője (nem vagyok elvakult zöld mielőtt megkapnám ezt a képembe), az akkumulátoros/napelemes üzem sem az igazi még, így a felsővezeték-rendszerre szükség van hacsak nem alulról kapják az áramot a járművek, ez kivitelezhető, de drága biztonsági beruházást igényel. Ezt a vonalat mindenesetre lehet hogy továbbgondolom később, mert ígéretes lehet.

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 2

• Utazások 22.

  Nem árulok el nagy meglepetést azzal, ha kijelentem: Magyarországon a vasúti közlekedés és a hálózat erősen Budapest-centrikus. Vidéki nagyvárosok körül is felfedezhető a helyi koncentráltság, ez azonban gyakran a Budapest felé irányuló forgalomnak van alárendelve, ezen belül is az IC forgalom az elsődleges, minden más, nem kimondottan munkába járós járat kap kevésbé fontos státuszt - jó esetben. Ekkor ugyanis legalább szerveződik valami köré a közlekedés, rosszabb esetben jönnek a sehová sem illő, kaotikus részmegoldások, csomópontok, melyeken sehonnan sehova nem csatlakozó járatok futnak össze. Ez szerencsére nem feltétlenül vonaltopográfiai probléma, inkább csak hozzá nem értés, megegyezési hajlandóság (vonat-vonat, még látványosabban vonat-busz között) kérdése.
  Nézzünk azonban az egyszerűség kedvéért csak egy vonalat, amely kellően jól ellátott, zónázó vonatokkal is, és amely mentén azért jópár településtípus található, a Budapest-Szolnok viszonylatot, kiemelve róla néhány települést. Ha nem épp a térkép előtt ülsz, akkor:
  Monor, kb 18 ezer lakos, Budapesttől 38km
  Cegléd, kb 38 ezer lakos, Budapesttől 73km
  Szolnok, kb 75 ezer lakos, Budapesttől 100km.
  A zónázó rendszer megértéséhez vezető iskolapélda ez.

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 0

• Utazások 21.

  Azt a mindenit, de jó szervező vagyok is én. Ma 6:31 és 9:10 között a következő hőstetteket hajtottam végre:
  - Felpattantam Győrben a pesti gyorsra
  - Komáromban cserebere egy ottani kollégával az alatt az ötven másodperc alatt míg állt a vonat
  - Kelenföldön szintén, de ez már lehetett egy perc is
  - Egy, a Keletitől tizenöt-húsz percre lévő irodaház portájára is eljuttattam némi motyót
  - A Keletibe visszaérve a postán sikerült feladni két ajánlott levelet
  - Ezek után még maradt is tíz percem a 9:10-kor Brassó felé tartó gyors indulásáig, melynek fedélzetére felpattantam.
  Az utolsó előtti pont azért különösen fincsi, mert ez a posta a forgalmassága mellett eléggé lassúnak tűnő személyzettel van verve, késtem ám már le vonatot utánuk. Ez mondjuk oda-vissza igaz, késett vonat is lepett már meg bezárt postával.
  Békéscsaba a cél, tegnap délután három óra előtt még szabadnap volt a tervekben, villámgyorsan esett be pár igény az útra, bárcsak minden ilyen egyszerűen menne. Kevés híja volt hogy nem durvult be még jobban ez a szombat, egy nyíregyházi találkozót is meglobogtattak pár napja, az visszamondásra került, de a vonatmenetrend tanulmányozása közben kiderült: lehetséges egy Győr-Békéscsaba-Nyíregyháza-Győr kanyar egy napon belül, de persze úgy, hogy nem csak ledobálok a vonatról ezt-azt, hanem rendesen kommunikálva, nyugodtan zajlanak a találkozók.

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 2

• Utazások 20.

  A jövő hétre kissé hektikusabb elképzeléseim vannak az utazásokkal kapcsolatban. Túlságosan beálltam a Győr-Debrecen viszonylatra kisebb kilengésekkel színesítve, azt már lassan állomásonként fel tudnám mondani mint hatodikban a Toldit, így a tervek szerint Egerrel, Szombathellyel, esetleg Kaposvárral színesíthetem a repertoárt. Kisebb megbotránkozást szült barátaim között amikor egy tervezett egri utat ottani sörözéssel akartam emlékezetessé tenni, ez most nem így fog megtörténni ígérem, turisztikai élménnyé nemesítem a kiruccanást. Eger után nem sokkal el kell látogatnom Pilisborosjenő határába is - ugye nem is kell említenem, hogy ott felépítették az egri vár mását (na jó, már a műholdképen is látszik hogy sokkal kisebb méretben) a fél évszázada összedobott filmhez? Látni szeretném mennyire sikeres az illúzió, állítólag elég jó, habár a kamerabeállításoknál azért bőven kellett trükközni hogy tényleg csak az látszódjon a képen aminek kell.

  Egy találkozóm alkalmával kaptam egy kvázi meghívást ( - Mehetek? - Jöhetsz... ) egy elhagyatott gáztározóba ami valahol a budai hegyekben van. Annál is inkább furcsa a meghívás szó használata, mivel az akció totál illegálban hajtható csak végre.

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 0

• Utazások 19.

  Régebben megfordult már a fejemben, hogy kocsmákról kellene tesztet írni, hasonlóan egy tavaly olvasott gasztrobloghoz, aminek a nevét/címét sajnos már elfelejtettem, de nyilván rátalálnék kis keresés után. Vagy ha nem is tesztet, de ajánlót leírást, elrettentőt, valamit. Én elég toleráns típus vagyok még ha az eddigiekből ez nem is mindig ment át, így az elrettentős részek nem az erősségeim, pláne ha olyan helyről van szó ahol sört kaphatok, tehát egy ruházati üzletet már könnyebben szidok. De oda meg nem megyek be, hacsak nem harsogja a kirakat hogy "Ajándék sör minden rózsaszín harisnya mellé!".
  Debrecenben a Nagyállomás közvetlen közelében három placc jöhet számításba: magában az épületben a resti, a toronyház tövében a Petőfi presszó (köszönet a 32-es busznak hogy odébb állt és le tudtam olvasni), valamint az ellenpóluson, a várakozó taxisok mögött a Filléres büfé, ez utóbbi lesz a főszereplő.
  Terasz van, de mivel egy elég forgalmas térre nyílik a kilátás, nem nagyon érdemes használni ha nyugit akarsz. A kinti csempén esedékes csúszásveszélyre kedves tábla hívja fel a figyelmet, szóval a vezetés konfliktuskerülőnek (felelősséghárítónak?) tűnik, jó pont. Belépve vegyülnek a különböző korok: nagyonretró székek, hozzájuk színben passzoló de újabb formavilágú asztalok, a pult régies hatású téglafal alapú, amiről viszont tudjuk hogy maximum évtizedes kort szeretne sugallni csak nem sikerül neki.

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 0

• Utazások 18.

  Imádok Kismarjába látogatni, így egy kapitális ejnyebejnyét érdemlek amiért a fene nagy ráérés közepette ma, kis híján egy hónappal a jokerkártyám átvétele után jutottam csak el ide, ráadásul most is csak egy fontos levél átvétele miatt, alig harminc percet töltve a faluban. Ha minden jól megy vasárnap már lazulni jöhetek, és a barátaimmal a nyarat tervezgetni. Mert lesz mit tervezni, bizony, idén ha klappolnak a dolgok akkor a Rockmaraton után csak néhány napom marad regenerálódni a Hegyalja fergetegéig, ahonnan Gergelyiugornya lesz a következõ áldozat, utóbbi két helyszínt pedig elõre megfontolt szándékkal, komoly baráti társasággal súlyosbítva követem el, héttõl tíz napig terjedõ emlékezetvesztéssel büntetve a helyieket. Gergelyiugornya annyira nem ismert üdülõfalu, inkább helyi jelentõsége van, noha mint az ukrán határhoz legközelebbi élményfürdõ (javítson ki valaki ha tévedek) számottevõ keleti turistát vonz. Hangulatos ám nagyon, mint bármelyik más Tisza-parti üdülõhely, de befogadóképessége korlátozott, és este tíz körül a szórakozóhelyeken igencsak lankad a buli, számoljon hát az odatévedõ azzal, hogy onnantól önmagára, jobb esetben a párjára van utalva ezügyben.

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 0

• Utazások 17.

  2010 egyik ködös októberi hajnalán Tatabányára vezérelt az utam, nomeg egy ügyfelem. Ha már így alakult, és fényképezőgépet és méretes teleobjektívet is vittem magammal, bevetettem hát magam a vadonba és felfedezést követtem el addig számomra ismeretlen vidéken. A felfedezést egy több ösvény kusza kereszteződésébe épített erdei magaslesnél hagytam abba, feltelepültem rá, közben az idő sokkal tisztább lett így felszerelésemet is készenlétbe helyeztem, ettem, nézelődtem.
  Nemsokára a lestől mintegy negyven méterre róka bukkant elő az egyik csapáson, annak bal oldalán, majd tőlem egy-két percig távolodva eltűnt a jobb oldalon. Ujjongtam magamban, hogy ilyen közelről láttam vadon élő rókát, majd miután lecsillapodtam, a figyelmem is alábbhagyott, bámészkodtam én faágakra, áthúzó repülőkre, a magaslest támadó pókokra. Aztán amikor jó óra elteltével ismét az utat szkenneltem, láttam ám hogy a kis vörös a jobb oldalról küszködi magát vissza a csapásra, meg valami elég nagy izét is hozna magával, aha, na ezért nem olyan egyszerű neki kijutni a bokrok közül. Aztán velem szembe ügetett lassan, a nála lévő vaskos fadarab most már könnyebben volt mozdítható az aránylag tiszta terepen, persze így is megállt néha, nézett, fülelt, szaglászott, pihent, majd újra fogai közé kapta nemgurulós bőröndjét és eltűnt az előző felbukkanásának helyén.

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 0

• Utazások 16.

  Nem szép dolog az üres ülésre pakolni táskánkat, egyéb cuccainkat. Ha a vonat elég lazán van is töltve, ez egy forgalmasabb állomáson pillanatok alatt megváltozhat. Szoktam olvasni azt az ellenérvet, hogy majd szól aki le akar ülni, de szerintem gerinctelenül etikátlan dolog valakit könyörgésre kényszeríteni olyasmiért, ami neki alapból jár. Mit szólnál, ha valaki a lépcsőházad lépcsőjére parkolna? Nem elé fél méterrel, hanem rá, mondjuk a két hátsó kerékkel. Tök ugyanaz bizony, mert
  A. Nem szabad
  B. De neki épp úgy volt kényelmes
  C. Meg kell rá kérni hogy a közlekedésre fenntartott teret legyen szíves arra felszabadítani.
  A szememben az egyetlen elfogadható variáció, amikor a kedves területfoglaló utas fél szemmel a forgalmat fürkészi, és amint a legcsekélyebb utalás (nem feltétlenül szóbeli, hanem akár testbeszéd formájában) is érkezik arra, hogy oda talán leülne valaki, akkor habozás, és ami a legfontosabb, kérés nélkül felpattan és ülésfelszabadítással bánja meg súlyos devianciába fulladt kényelmét.

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 0

• Utazások 15.

  A mindenségit, egyre jobban csípem a VIP kártyámat.
  Van a Keletiben egy úgynevezett üzleti váró, ahová csak elég komoly jegyekkel/bérletekkel lehet belépni. Ha jártál már Debrecenben, akkor láthattad a várótermen belül a "Kúltúrvárót": na ez nem olyan. A kúltúrváróba való belépés feltétele egy érvényes menetjegy/bérlet volt mindössze valamikor, aminek a meglétét egy kintről becibált néni ellenőrizte, de egy ideje már ez is megszűnt, így boldog-boldogtalan ott döglik, igaz a hajléktalanokat néha kizavarják a biztonságiak, oszt' csók. Inkább a kocsmában szoktam várakozni, elég drága ahhoz hogy tök üres legyen, és mióta nemdohányzó, azóta meg a levegő is isteni.
  Itt a Keletiben meg, a marha exluzív belépőért cserébe egy igen nyugis helyiséget kap az utas. A bútorzat egy Ikea-katalógus nappalija és hálója között van félúton ami azt jelenti hogy a hosszú ülőfelületükről a földre csúszok ha megpróbálok hátradőlni. Tiszta, de tényleg tiszta a klotyó. Csend van, amit néha kintről némi szirénazaj tölt meg. Információ és helyjegyváltási lehetőség (azaz még az ingyenes helyjegyemért sem kell kint sorbaállni) áll rendelkezésre. Wifi még jól jönne, de az úgyis lehúzhatja magát a tiszta, de tényleg tiszta klotyóban aki a mobil eszközeit nem szereli fel mobilnettel ha szüksége van rá, így ez nem olyan kellemetlen. Fincsi viszont, hogy ingyenes étellel-itallal várják a betérőket, és ezen pöttyet meghökkentem.

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 0

• Utazások 14.

  A Pannonhalma fölött magasodó domb, rajta az apátsággal és a hozzá tartozó komplexummal, nem egy nagy hupli. A település vasútállomásához képest mondjuk 150-200 méter lehet a szintkülönbség, ez azonban - előzőleg vázolt állapotom ismeretében nem meglepően - elegendő volt ahhoz tegnap hogy alaposan megizzasszon. A csúcsra érve szembesültem azzal, hogy nincs egy hely sem ahonnan normális panoráma nyílna Győrre, így odafenn is jó negyven percnyi riadtegér-stílusú futkározást rendeztem némi északra nyíló tisztás után kutatva. Na ilyen ott nincs, mászhattam át a szomszédos dombra, ahol végül a még csak bokáig érő gaz (vagy lucerna?) ölelésébe telepített ülepem végre nyugalmat lelt.
  A panoráma kétségbeesett hajszolása nem öncélű élvezkedés volt ám, próbának szántam ezt a javából, mégpedig egy gyenge szimulálásának annak, mi vár rám a Sár-hegyen amikor majd Szolnokot akarom onnan fényképezni.
  A meteorológiai viszonyok nem voltak ideálisak, ezt sejtettem már induláskor is (alig látom a hegyet = alig látok onnan vissza is), de a próba meglepő módon elérte célját. Egy 200 milliméteres teleobjektívvel még ilyen tré viszonyok között is egyértelműen kivehetők voltak a város épületei 15 kilométerről, tehát majdan a 80 kilométer leküzdése sem reménytelen egy kissé testesebb eszközzel. Megnyugodtam, most már tényleg csak a jó idő és némi szabadidő a követelmény, a technika megvan.

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 0

• Utazások 13.

  Valahol azért nagyszerű dolog is kisülhet abból ha az ember munkané alkotói szabadságon lehet. Lehetőségként kell elsősorban tekinteni rá, nem csapásként, hiszen olyan lényeges dolgokkal is foglalkozhatunk a ránk szakadt szabadidőben, mint a testünk, amit a munka hevében hajlamosak vagyunk elhanyagolni. Mivel rajtam tartózkodik 15-20 olyan kilogramm is ami máshol kellene legyen, ezért is örülök hogy most tudatosabban kezelhetem a súlykérdésemet.
  Ma dél körül találtam itthon egy kevéske száraz kenyeret, és gondoltam nem is veszek mást, inkább elindulok a helyes úton, no nem fizikailag. Ja, de hogy mozogni kéne? Hékás, úgy könnyű, úgy mindenki tud... Szóval a száraz kenyér mai feladata a táplálásom volt, miután megnéztem egy pizzéria-szórólapot. Nem rendeltem, helyette valóban a kevésbé vonzó étel csusszant be némi multivitaminos üdítővel, és elégedetten dőltem hátra: megtettem egy fontos lépést.

  Amikor este hatkor mégis pizzát rendeltem, meg még az is eszembe jutott hogy két hete gyakorlatilag a vonaton lakok, a kerékpárom meg lent porosodik a tárolóban, eléggé elszégyelltem magam. Ismerős helyzet ám, amikor a kerékpárt megvettem akkor tulajdonképpen leszoktam a gyaloglásról, úgyhogy pontosan tudom mi vár rám ha nem emberelem meg magam. Így holnapra egy kicsit meredekebb célpontot választottam a tegnapi és a mai városnál.

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 0

• Utazások 12.

  Épp ideje volt (ééérteeed, Volt!) már Sopronba kirándulni, ma végre összejött. Van kisugárzása, mindig olyan mintha hazamennék, meg tudnám szokni, mondjuk tavaly ismeretlenül kerékpározni egy rémálom volt a belvárosban. Kusza kis utcák amik teljesen váratlanul képesek átváltani aszfaltburkolatról macskakőre, utcasarok tíz méterenként az összes veszélyforrásával együtt, mindez emelkedőkkel súlyosbítva, brrr. Gyalogosnak való inkább, jobban is passzol a hangulatához a járműmentes felfedezés.

  Kissé hirtelen jött a felfedezés ötlete, egy - khmmm - szolid házibuliból hazafelé gyógyulva fogant az elhatározás valahol a bősi zsilipben egyensúlyozó uszályok tanulmányozása közben, a mai nap úgyis a semmittevésre lett szánva, kissé átértelmeztem hát. A visszaemlékezés úgysem ment, koncentráljunk akkor a közeljövőre, és ez lett belőle.
  Győrben a vasútállomáson volt némi időm ismerkedni az új menetrenddel, és nagyon remélem hogy legalább utasszámlálás előzte meg a gyomlálást, mert ránézésre eléggé hiányzik a koncepció a műveletből. 7 százalékos vonatkilométer-csökkentésből egyáltalán nem 7 százalékos megtakarítást lehet elérni, ezt remélem tudják a döntéshozók. Legszívesebben adtam volna nekik egy lezárt borítékot azzal a kommentárral hogy egy év múlva olvasandó el, benne ezzel az üzenettel: "Na mi van? Most sem jött össze? Szóltunk."

  Győr-Komárom és vissza: 2x37km (1490ft)
  Győr-Sopron és vissza: 2x85km (3360ft)

  Pdaw 12 éve 0

• Utazások 11.

  Ritkán, de előfordul hogy egy vonat behoz valamennyit a már elszenvedett késésből. Kisebbfajta csodaként éltem hát meg, amikor tegnap délután a Sátoraljaújhely felől a Keletibe tartó sebesvonat, amelynek Gödöllőn pont tíz perc volt a késése, a végállomásig ebből hármat lefaragott, pedig nem is közlekedtünk különösen dinamikusan. A behozott percek pedig elegendően voltak arra, hogy átszállhassak a Győri IC-re, amiben most kivételesen a vágánykiosztás is partner volt.
  Ma pedig Dunaújváros a cél, mentem-kezet fogtam-visszamennék stílusban. Nem sok jót érzek, mivel Kelenföldön menetrend szerint csak négy percem lesz átszállni, de a mostani vonatom hét perc késésben van - ez a délután kissé lassabb tempójú lesz mint amit megszoktam.

  Szolnok-Vác-Gödöllő-Győr: 134+70+167km (2520+1300+3130ft)
  Győr-Dunaújváros-Győr: 2x203km (2x3690ft)

  Update: az a hét perc késés is leolvadt végül, így este fél 11 helyett fél 9 körül befejezhetem a napot. Süti!

  Pdaw 12 éve 4

• Utazások 10.

  Megadóztatni a banki tranzakciókat? Amiket mindannyian igénybe veszünk legalább néhányszor egy hónapban, ha másképp nem legalább egy-egy ATM-es készpénzfelvétel erejéig, persze miután a fizetésed landolt rajta, ami ugyancsak egy tranzakció volt (ha eddig nyugodt maradtál volna)?
  Nem igazán szoktam hangod adni politikai véleményemnek, de most borult a bili.
  Tavaly óta Hajdúszoboszló neve hallatára kissé rángatózni szokott a jobb szemhéjam. A bal combom is. Meg mindkét vádlim. A végtörlesztés tervének bejelentésére bukott jó tíz százalékot a forint, amit eléggé megéreztem, köszönöm szépen. Akkor azt hittem, hogy a hülyeség most már überelhetetlen, azta, hogy én ezt mennyire benéztem...
  Van ám olyan, értelmetlennek tűnő adónem, amit elég higgadtan vettem volna tudomásul ha bevezetik, de nem vezették be: az e-mail adója. Hírbuzik emlékezhetnek rá, talán tíz éve fontolgatták a bevezetését - nem, nem konkrétan Magyarországon - ami végül elmaradt, jó kérdés hogy miért. Nyilván erős társadalmi ellenállásba ütközött, vagy a spamlobbi győzött, nem érdekel. A bevezetése pedig a mértéke miatt nem érdekelt volna: levelenként kábé 0,00001 dolcsi lett volna az adó, azaz a tizedesvessző és az egyes között vagy 4-5 nullával, nem emlékszem. Tehát a rosszabbik esetet feltételezve is tízezer levél után 230 forint. Letojom, hamarabb kapok ínhüvelygyulladást aminek a kezelése aztán tízszer ennyibe kerül. Legyenek vele boldogok.

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 4

• Utazások 9.

  Évtizedes előítéletek omlottak le bennem a múlt hét végén. Először is, hogy én mindent tudok a praktikus vasúti utazásról. Másodszor, hogy a húgom az égvilágon semmit nem tud róla azon kívül, hogy jegyet vesz és utazik.
  Kijózanító pofonként ért hát, amikor a felszállás előtti másodpercekben tanácstalanul nézelődvén, hogy mégis melyik ajtón célszerű felszállnom a helyem minél hamarabbi elfoglalása érdekében, a húgom elég határozottan megindult a távolabbi ajtó felé: "Gyere, ott lesz a helyünk". Csak pislogtam be a kocsiba, hasztalan, nem lehetett belátni eléggé ahhoz hogy az ülések fölötti számok kivehetők legyenek. Így muszáj volt megsemmisülten megkérdeznem, hogy ezt mégis honnan tudja? Ő pedig, érezvén hogy fordult a kocka, egy visszafogottan fölényes mosollyal biccentett az ajtó melletti kötőjellel elválasztott számokra. Az utcasarkon az utcanévtáblán feltüntetett, a következő sarokig található házszámok mintájára (jobb helyeken), a helyfoglalási lehetőséggel rendelkező kocsikon is jelezve van ám ez, amit én sok-sok év alatt is méltóztattam figyelmen kívül hagyni.

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 0

• Utazások 8.

  Kezdek veszélyesen elkényelmesedni. A Münchenből érkező Kálmán Imre EuroNight ma azért nem felelt meg énfelségemnek, mert nem volt rajta első osztályú kocsi, meg "sokan" is voltak rajta (értsd: kintről nézve 30-40 ember egy 60-80 ülőhelyes kocsiban), így inkább megvártam az öt perccel később közlekedő belföldi InterCityt. Persze az öt perc hasznosan telt, vehettem egy pogácsát indulás előtt.
  Én ezt nem értem, egy fesztiválon nem okoz gondot ha a kánikula legerősebb napjain több tucatnyi tökig izzadt rocker közé kell beülnöm a sörrel. Ott, ahol a magánszféra sugara a tokiói metrón tapasztalhatóval vetekszik, van ám ott véletlen test-a-testtel érintkezés bőven, és többnyire nem csajokkal, ó nem. Akkor meg? Igaz, így húsvét előtt nyilván nem olyan... khmm, kultúrált egy Németországból jövő vonat népe, valószínűleg kint melózó magyarok ők. És ha én is kint dolgoznék? Mégis mivel közlekednék? Pfuj, te komformista, műlaza sznob. Itt az ideje egy zsúfolt döcögőssel is kirándulnom végre, mondjuk az nem fog motiválni ha nem is KELL utaznom. De megteszem, mert az hagyján hogy más nem ilyen finnyás hamburgerseggűnek ismert meg, de én sem magamat.

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 0

• Utazások 7.

  Az első hét mérlege: 2295km, ami teljes áron 35700 forint lett volna. Nem kerestem ennyit a találkozókkal, és persze nem is tettem volna meg ennek az útnak a nagy részét (emlékezzünk csak az első utazós bejegyzésre: a lehetőségek kiterjesztése), Start Klub kártyával is jelentős kedvezmény lett volna elérhető, és a kilométerövezet-alapú díjszabás is lehetővé tett volna némi további filléreskedést; de a VIP kártya időarányos ára (5400ft/hét) már elgondolkodtatóan alacsony. Ha még emellett a bringámat is ingyen szállíthatnám, ajjaj

  Rossz hír annak, akinek a fantáziátlan címadás nem jön be: marad.

  Tegnap és ma is csak Komárom volt a cél, állásbörze ürüggyel és minimális sörbeviteli céllal.

  Győr-Komárom és vissza: 2x37km (1490ft)
  Győr-Komárom és vissza: 2x37km (1490ft)

  Pdaw 12 éve 0

• Utazások 6.

  Veszélyes dolog engem megkérni arra, hogy segítsek. Bármilyen értelemben. Ha a szüleim arra kértek, hogy 10 perc múlva lemenjek a lépcsőház elé a cuccokat felvinni - vesztett ügy, mivel 20 másodperc múlva úgy elfelejtem mintha sosem létezett volna a felkérés. Idős hölgy szatyrát cipelni egy kis távon a boltból hazafelé - a szatyor füle nálam garantáltan leszakadt. Házépítés, betonozás? "Jó lett az, tesó. Majd kijavítjuk."
  De mind közül a kedvencem: babakocsival a járművön. Még középiskolás koromban megtanultam elkerülni őket, mivel az első néhány próbálkozásnak gyerekestül összecsukott babakocsi lett a vége, jelentős hangerővel sikító anyukával együtt. Akkor is, ha a babakocsit gyárilag nem lehetett összecsukni, nekem egyszer ezt a problámát is sikerült megoldanom. Azóta ha megkértek kismamák némi segítségnyújtásra, egyszerűen elutasítottam őket, mondván: elég ügyetlen vagyok, kérjen meg mást ha lehet. Mit mondjak, rosszul viselik, az alkalomra előkészített mosolyuk egy szempillantás alatt vedlik át tűzokádó őslény vicsorgására.
  Különösen nehéz helyzetbe kerültem hát a ma reggeli Wiener Walzer egyik kocsijának üres kupéjában, amikor békésen bóbiskolásos nyálcsorgatásomat egy izgatott, mozgássérült kismama vágta ketté azzal a kéréssel, hogy ugyan segítsem már le őt és kísérőzenekarát (babakocsi + bele passzoló gyermek + hangosan guruló bőrönd) Kelenföldön a vonatról.

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 0

• Utazások 5.

  A mai utam Sopronba nagyszerűen sikerül... hetett volna. De nem mentem, az oka kis százalékban lustaság, nagyobb százalékban a napi teendők, valamint egy be nem következett találkozóra várakozás volt. Nem a partner szavahihetősége volt az ok szerencsére, hanem kissé tapasztalatlanabb volt a találkozószervezés területén hozzám képest, én meg nem voltam elég kezdeményező hogy ezt semlegesítsem és átsegítsem a nehezén. Semmi baj, tanultam belőle, holnap pótoljuk.
  Aztán este már át kellett ruccanni Komáromba, néhány volt kollégával beszéltük meg egy kóla mellett a rövidtávú terveinket, gyakrabban kellene ilyet szervezni: sör nélkül is jól esett a társaság.
  Nem maradhattunk túl sokáig: volt akire éjszakás műszak, volt akire a család, rám pedig a holnapi nap előkészületei vártak - ha minden igaz az eddigi leghosszabb vonatozás lesz a bérletemmel.

  Győr-Komárom-Győr: 2x37km (1490ft)

  Pdaw 12 éve 0

• Utazások 4.

  Tegnap a vonatról azért kicsit közelebbről nézhettem, viszont Szolnoktól Kékestető légvonalban körülbelül 80 kilométerre van, a szüleim lakásának ablakából rá is lehet látni tiszta időben. Emlékszem, előfordult olyan is, hogy egy komolyabb nagyítású távcsővel a TV-torony felső szakaszának fehér-piros festése is kivehető volt, de az ilyen tiszta légkörhöz nagyon nagy szerencse kellett - ez legalább tíz éve volt.
  Egyértelműnek tűnik, hogy ha én látom a tornyot, akkor onnan is ide lehet látni - a helyzet persze kissé összetettebb, például a napfény iránya pont nem kedvez az onnan való visszatekintgetésnek, de az alapötlet mindenesetre adott és teljesíthető: lefényképezni kedvenc lakótelepemet 80 kilométerről.
  Úgy egy hónap híján van négy éve, hogy utoljára jártam a Gyöngyös melletti Sár-hegy tetején. Onnan is elég meggyőző a panoráma, egy kistávcső is volt nálam ugyanis készültem az alkalomra, fényképezőgéppel viszont pont nem rendelkeztem - ez azért baj, mert vizuálisan sikerült azonosítanom a lakótelepemet, illetve a magát a várost is az összes nagyobb épülettel.
  Na de mostantól kezdve! Van gép, van minőségi optika (minél nagyobb annál jobb, de 200mm már elegendő lesz a minimális, egyértelmű azonosításhoz), és az ingyenes utazás is adott - a neheze az lesz, hogy megfelelően tiszta idő esetén azonnal útra kelhessek, villámgyorsan szabadidőt varázsolva magamnak. Vagy létezik már regionális légkör-átlátszósági előrejelzés?

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 2

• Utazások 3.

  Budapest tömegközlekedése elég jó, persze ezalatt nem a kényelmét/kultúráltságát értem, hanem elsősorban a vonalsűrűség és a követési idők nyomnak egy jó pozitívat a turisták arcába. A szolgáltatás árán meg lehet vitatkozni, én például alkalmi utasként nem sajnálok 300 forint körüli összeget egy Kelenföld-Zugló transzferért: nagyjából 45 percet spórol az életemből, míg az órabérem utoljára 700 forint körül mozgott, ez kérem az én olvasatomban így jó üzlet.
  A Keleti és a Nyugati (vagy akár Zugló) közötti jóval kisebb táv már kiöklözi belőlem a skótot: vagy 2 jegy kell hozzá (3-as és 2-es metró), és így mondhatni háztól-házig vittek, vagy elég egy is (76-os troli?) de akkor némi gyaloglás vár még rám mindkét pont közelében. Ráadásul a menetidő ugyebár nem nulla, tehát a várakozás+menetidő összege 20 perc alatti értékre nehezen hozható össze. Átsétálni itt A-ból B-be viszont nekem legfeljebb 35 perc szokott lenni, a megspórolható 15 perc nem biztos hogy megéri nekem egy jegy árát, de kettőt már biztosan nem (a speciális, nagyon sietős esetektől eltekintve).
  Következtetés: elég jól optimalizáltam a fővárosi pályaudvarok közti mozgásomat.
  De félredobva a "csak minél hamarabb ott lenni" elvemet, miért tartson 30 percig az, ami 6 óráig is eltarthat?

  Folytatás...

  Pdaw 12 éve 3