Egy álmos június 20-ai napon úgy ébredtem, hogy a jobb kezem és a jobb lábam könnyű. Túl könnyű... Gondoltam, munka előtt majd elsétálok a háziorvoshoz, biztos csak megnyomtam valamit. Amint azonban a földről felakartam emelni a telefonom, félúton megállt a kezem. Hiába "utasítottam" nem jött fel tovább. Éreztem, hogy most azonnal kell a segítség mert ez valami. Mikor felpattantam, a jobb kezem és lábam remegni kezdett, nagyon nehezen vonszoltam át magam pizsamában a szomszédhoz, aki azonnal mentőt hívott. Mire kiértek a mentők, a remegés abba maradt, csak a könnyűség érzése maradt meg. Ezután bevágtattunk a szegedi SBO-ra, hogy nézzen rám ott is valaki. Pár vizsgálat után egy fej CT-re küldtek, ami jó jelnek aligha mondható. Megvolt, vissza fáradtam a váróba, ahol hirtelen megint előjött a rángatózás, de most nagyon erősen. Kirohant a doktornő aki megvizsgált, hogy mi a gond. Mire oda ért hozzám, csak annyit tudtam nyöszörögni: "Nem kapok levegőt!" Majd ezzel a lendülettel leestem a földre, és kezdett elsötétedni a világ. A sötétben még szinesztéziaként zölden meg kéken hallottam, ahogy kiabálnak, hogy "A száját! A száját!". Gondolom harapdáltam a nyelvem. Még mielőtt végleg leállt volna a tudatom, azt gondoltam: "Na most kiderül az igazság!" (Értem ez alatt, hogy van-e Isten, pokol és társai...) Egy elég komoly GM rohamom volt, melynek lefolyását pontosan nem tudom (a papírjaim az idegsebészetre kerültek), de hallottam az orvostól az intubálás és újraélesztés szavakat, szóval elég komoly lehetett.

Miután magamhoz tértem éjszaka, egy idegsebész orvos állt előttem, aki jelezte, hogy nyertem valamit az agyam jobboldalt mozgató részébe és kéne egy MRI, hogy mi is az. A kisebbik rossz, tályog volt. Át is pakoltak az idegsebészetre. ahol a nyaram felét el is töltöttem. Gyógyszerekkel próbálták kezelni (egészségügyi okokból elsőre nem akartak műteni), ez alatt újra kezdtem tanulni járni. Ez biztató is volt, mindenki azt hitte, már mindjárt mehetek haza, csak én nem. Valahogy éreztem, hogy még valami nem jó, és nem is volt. A tályog a duplájára nőtt! A járásom akkor miért javult?! Feltehetően, az agyam egy más része vette át a szerepet és kezdett tanulni járni! Úgyhogy hamar a műtőben voltam, ahol általában erre nem altatják el az embert, ez egyfajta rutin dolog ott, csak annak aki nem ott dolgozik, annak tűnik ilyen húde-húde dolognak, mint ahogy nekem tűnt, de engem elaltattak. Kis vágás, kis fúrás, egy cső segítségével kimosták a tályogot betadinos vízzel, így ki is fertőtlenítették. Felkeltem az ébresztően, kínosan figyeltem a bódult állapottól kezdve az időt, mindenre emlékezni akartam és méghozzá időt társítani hozzá. Az első éjszaka ijesztő volt. 2 epilepsziás eseményem is volt, 2x rángatott a jobb oldalam aminek hamar véget vetettek szerencsére. Másnap a CT megmutatta, hogy ödéma + kis bevérzés van, arra kaptam gyógyszert és már egész hamar meg is oldódott ez a probléma. Szép lassan tanulgattam úja járni, szokni az egyenletlen utakat... Nagyon meglepő dolgokat kellett újra megszokni és megtanulni. Az augusztust már otthon lábadozva töltöttem, jött a családom, a barátok, akik vittek újra meg újra sétálni, hogy ne egyedül menjek és ne essek pofára se. Persze egy profi rögtön látja, hogy nem úgy megyek, ahogy a nagy könyvben meg van írva, de szerintem sose mentem úgy :) Azóta újra munkába álltam, de a félévet passzíváltattam, hogy pihenjek, mert van mint kipihenni.

Szeptemberben egy másik dolog kezdte felütni a fejét. Valami, amit csak úgy tudok leírni, hogy "érzem, hogy egyszer csak valami nem jó, és bizonytalanná válok". Pár pici ilyen nem volt gond, de aztán október elején egyszer csak egy ilyen rossz érzésnél a jobb kezem ügyetlen lett és a beszédem is össze akadt. Mi a fene, a tályog össze-menőben van, mi ez?! Újra az SBO-n találtam magam. 1 nap után elengedtek, úgy tűnik epilepszia. Remek... a dolog amitől gyerek korom óta rettegek... Kaptam rá annyi gyógyszert, hogy egész nap aludnék. Na és mi nem tesz jót az epilepsziának? Ha fáradt vagy és például 3 napig egymás után éjfél után fekszel le. A 2. ilyen helyzet Pesten ért, így a Neurológiai klinikára kerültem október végén, novemberbe csúszva. Volt egy alap EEG vizsgálatom, ami semmit se mutatott. Arra jutottak az orvosok, hogy mivel Szegeden vagyok, célszerű itt kivizsgálni, hogy mitől vannak nekem ilyenjeim. Tippjük szerint, a sérült és elhalóban lévő agyszövet más elektromos állapotban van és ezek okozhatják a gondot. Úgyhogy ez a folytatás... De szerencsére, a tályog teljesen eltűnt :)) Hogy mi okozta, sajnos sosem fog kiderülni, nem tudtak belőle semmit kitenyészteni... :(

(Ezúton köszönöm a Szegedi Klinika dolgozóinak profizmusát, türelmét és kedvességét! :R )