Költözés megvolt. Bepakol, padlógáz, megérkezik, kipakol, takarít, elfárad, döglik, élvez. Röviden. 
Bővebben.
Azért volt egy kis mókás rész már rögtön az elején, vagyis inkább menet közben. Kisautóm úgy gondolta mekkora poén lesz, ha engem megviccel. Azaz, amikor befordultam az utolsó utcába vele, a kuplung bowden fogta magát és aszonta jónapot, ő most elszakad. És így is tett. A poén ebben csak annyi, azon kívül, hogy nem kifejezetten örültem neki, hogy valójában azt se tudtam hol vagyok. Az utca vége ugyanis kint van a nagy semmiben. Erdő, mező, mittudomén, és benne az aszfaltos út. Autóval először jártam a környéken, szóval nem volt 100, hogy jó helyen vagyok, és továbbmenni kuplung nélkül ugye nem tudtam. Na mondom ideje sétálni...
Nem túl messze, mert azért nem szívesen hagytam volna ott a kocsit, megpakolva. Hátha érdeklődnének iránta, sose lehet tudni... Menet közben bonyolítottam egy gyors telefont, mert szerencsére (volt) sógorom a környéken lakik, és dolgozik, így volt rá esély, hogy ki tud segíteni a szarból. Na szerencsére tudott időt szakítani, de nem igazán tudtam neki megmondani hol is vagyok, és arra is rájöttem, hogy nem poén gyaloglászni a semmiben, amikor mindenhol csak fák vannak, meg bokrok. Azok meg az istennek se akartak úgy állni, hogy kiolvassam belőlük, hol a rákban vagyok pontosan.
Jól van, hát vissza a kocsihoz. Gondoltam megpróbálom önindítóval berántani egyesben. Nagy nehezen sikerült is, nekiálltam csorogni az utcán felfelé. Gondoltam, ha találok egy tavat (Naplás tó), akkor jó vagyok, mert azt tudtam, hogy ott kell lennie, ha jó helyen vagyok. Vészvillogót nem csaptam ki, mert minek, elég szar út, nem száguldoznak ott, meg nem is nagy a forgalom (hiba volt, bár lehet, hogy mindegy). Szóval nyomtam neki kemény 10-zel kb 
. Egyszercsak jött egy G Astrás majom mögöttem, láttam nem fog tudni előzni, mert jöttek szembe, igyekeztem félre húzódni amennyire az út engedte. Dudált, majdnem megtolt, görcsölt mint atom. Jól van mondtam magamban, faszagyerek vagy, de akkor se tudok gyorsabban menni. Na elment a szembe jövő, előzni kezd, de nem ám, hogy elhúzott volna a francba, gurult mellettem meg, nekiállt mutogatni, meg pofázni. Mutogattam vissza, ennyit tud a gép. Csak nem fejezte be, hát gondolom ez volt a napi levezető idegbetegeskedés, vagy nem tudom. Na ekkor már felhúzta az agyam (hát az enyémet se nehéz 
), erre bemutattam neki egy jó nemzetközit.
Szórakoztassa azt, aki ráér, én épp szerettem volna megérkezni új lakhelyemre, a kicsit meghalt kocsival. Na ez végleg kicsapta nála a biztosítékot, rámhúzta a kormányt, meg satuzott a hülye, majdnem elvittem az Astra orrát. Gondolom ki akart szállni, hogy na akkor majd ő megmutatja ki a faszagyerek. De ez aztán végképp betett nálam is, kiabáltam ,hogy "hülye vagy bazmeg, takarodj a picsába". Sorry, de elöntötte a szar az agyam. Nem álltam meg, mert nem akartam lefullasztani a kocsit, mindenesetre így legalább a baromarcú padlózott és eltakarodott. Nem hiszem, hogy megijedt, de egyébként szarul járt volna, mert bár nem vagyok egy nagy darab, de elég sok szerszám meg egyéb volt mellettem bepakolva a kocsiba. Muszájból bármire jók azok .
Mindenesetre az "üzenet" átjött, miszerinte már biztosan jó helyen jártam . Egyébként is ez már épp a tónál volt, csörögtem is sógorra, hogy hová jöjjön értem. Nem sokkal később érkezett is, aztán azon kívül, hogy jól kiröhögött, elhúzott a házig, néhány száz méterrel odébb.
Aztán húzott vissza dolgára, én meg tulajdonossal váltottam pár szót (albérletről van szó ugyebár), aztán nekiálltam kipakolni. Ami elég gyorsan sikerült is, hát ez nem egy olyan dolog, amiről érdemes lenne ódákat írni.
A takarítás mondjuk, ami utána jött... na az durva volt. Kb. életemben összesen nem takarítottam annyit, mint azon a hétvégén. Tenném hozzá, hogy egyébként sógorom lakott ott korábban. Na hát ő nem vitte túlzásba az ilyesmit, elég jól látszott . Persze por az főleg azért volt, mert 3 hónappal előtt kiköltözött, illetve közben kifestettek, és hát elég mocskot hagyott maga után a mester. De azért volt néhány dolog, amit nem lehetett az ő számlájára írni, pl. a tűzhely rácsot. Na az durva volt, életemben nem láttam még olyat. Kb. 2-3-4mm vastagon (hol, mennyi) volt rajta valami. Ahogy hozzáértem, gyakorlatilag a kezemhez ragadt az egész vas, de olyan szinten, hogy fel tudtam emelni, pedig nem 10g egy tűzhelyvas. Kicsit mocskosul undorító volt, hát gondolkoztam rajta, mi a szart kéne csinálni vele. Végül beáztattam mindkettőt (két különálló darab) egy jó időre mosogatószeres vízbe. Pár óra múlva ránéztem, hát emberek... az a valami ami rajta volt, szépen felázott, megpuhult, és kb. úgy nézett ki, mintha tojásos hányást kevertek volna friss takonnyal meg technokollal. Kevés olyan ocsmány dolog van, amitől felfordul a gyomrom, na ez azok közé tartozott. És akkor még álljak neki levakarni, na neee...
Jelentem: sikerült, azóta rosszat álmodok. Mindazonáltal az egész lakás csillog-villog. Valószínű soha többet nem fog így, amíg én ott vagyok, de gondoltam legalább egyszer legyen meg ez is
A berendezés elég jól sikerült (végülis én bútort nem vittem magammal, csak egy kb 30x60-as kisasztalt), meg a cuccok elhelyezése is. Kocsinak van hely a ház előtt. Bár van garázs, de az kb. akkora, hogy az én kis autóm talán épp' beférne, csak már kiszállni nem lehetne. Meg amúgy is félig meg van pakolva. Meg amúgyis V2.0: egybe van nyitva a hátulja a minimális kerttel, így a kutya fogja birtokolni.
Őt el is hoztam a hétvégén magammal. Hát azt a hisztit, amit levert a kocsiban, apám... nem volt egyszerű. Azt hittem szeretni fogja az utazást, mert amúgy elég gyorsan kisajátította magának az anyósülést már akkor, amikor csak a garázsban állt első nap, ahogy hazavittem. Aztán persze mivel nagy kerthez szokott kiskora óta, egész délután hisztizett, hogy márpedig ezt nem. Kénytelen leszek legalább napi 1x rendesen megsétáltatni, még úgy is, hogy most - 4 nappal később - már egész jól bírja. Azért kel a mozgás, meg a mindenféle ingerek. Meg legalább nem minden dolgát az apró kertben végzi el.
A környékről. A környék szép és elég csendes. Nyilván meg se közelíti ez a csend azt, amit megszoktam korábban, de azért éjjel már hasonló. Az emberek jól elvannak. A busz ott áll meg a ház mellett max. 50m-re, illetve van helyből 2 bolt is ilyen távolságban. Mondjuk szombaton az egyikben egy kicsit búval bélelt csajszi fogadott pénztárosként, de remélhetőleg csak rossz napja volt, mert nem szívesen megyek oda, ahol nem szívesen látnak (látszólag, de ez épp elég). Pont ezt utáltam nagyon a mocsok falusi boltokban is. Van egy nagy Spar is, amiben egész korrekt a választék, csak ott meg kilométereket kell állni sorban, mert a négy pénztárból (vagy öt?) általában csak egy megy. Költségcsökkentés, vagy mifene. Bár az elég érdekes, hogy közben a többi pénztárnál is megy a futószalag, szóval marhasokat spórolhatnak...
Van a közelben két madaras megy egy sima proli teszkó, meg amúgy kb. minden ami érdekes, az emberi távolságon belül van. Persze ez városi embernek nem újdonság, illetve amíg korábban Bp-en laktam nekem se volt az. Most kicsit igen, de kezdek belejönni, hogy nem kell fél órásnál nagyobb utakat terveznem sehova, pl. fodrász a szomszédban - ez épp kapóra is jön, mert kezd nagyon szemétkupacnak (de tényleg, akármit csinálok vele) látszani az, ami a fejemen van haj címén. Meg minden más is közel van. Kezdem már megismerni kicsit a környéket. Jó, elég minimálisan így másfél hét alatt, de annyira amennyire kell, már megvan a térkép a fejemben. Autókámba cseréltünk kuplung bowdent, ismét a régi (hehe, szó szerint) önmaga.
Vár rá mondjuk júliusban egy vizsga, meg féltengely csere, ez így együtt főelg húzós lesz, na de majd lesz valahogy...
Egyébként tök fasza, hogy itt nem mindenki azzal foglalkozik, hogy húú ezt láttad, meg húú az micsinált, meg mittudomén. Senki le se szarja, hogy odaköltöztem. Jó értelembe véve, mert amúgy beszélgettem már gyakori vendégekkel (ja öö, ha nem írtam volna, egy kis büfé/kocsma/akármi tetején lakok, az egész felső szinten ), meg szomszéddal is váltottam pár szót. És ez tök jó. Abban az értelemben, hogy nem az én dolgom náluk az első, azt végre meghagyják nekem. A lentiek nem hangoskodnak, meg amúgy is bezár este hatkor a buli. Egyébként is, én hangosabb vagyok bőven náluk , de itt szerencsére ez se zavar senkit. Ha olyanom van, üvölttetem a kőkemény d'n'b-t, nem érdekli a kutyát se. Szerencsére nincs senki annyira közel, hogy különösen zavarni tudja.
Reggel a busz gyorsan bevisz az Örsre (na kíváncsi vagyok Szeptembertől milyen lesz), és ugye a metró se szarakodik, még annyit se mint a villamos. Kicsit előbb beérek így melóhelyre - azaz későb kelhetek, és hazafelé se vagyok kötve a gyökér Volánbuszhoz. Meg gyalogolni se kell.
Ja, és így a végére: eddig csak olyan csajokat láttam erre, akikre azt mondanám "meg hát"
Továbbiak folyamatban, egyelőre ennyi
