"Van még munka, de a télen elkészülök." Ez volt az előző rész egyik utolsó mondata 2019.11.12-én. Úgy alakult, hogy már tavasz van, de mégsem készültem el. Takarózhatnék vele, hogy nem írtam melyik télen, de ez nem kifogás. A tervekkel ellentétben nem igazán volt kedvem haladni a télen a hajóval. Decemberben inkább a 3D nyomtatott fézerrel foglalkoztam, január pedig a túrázás terén alakult jobban, mint reméltem. Eltelt az idő.

A terv amúgy az volt, hogy április végére elkészüljek és sikerüljön végre egyszer látogatóként és a Longbow-val és az Asiaval "kiállítóként" is eljutni a Moson Show-ra. Aztán jött a március és a mindenki tudja mi. Minden tervezett esemény elmarad, amik közül kifejezetten a teljesítménytúrákat nagyon bánom. Voltak terveim az idei évre és felkészülés terén nagyon szépen fel volt építve a március áprilisom... De ez legyen a legnagyobb bajom, komolyabb problémák is lesznek még néhány hónapig.

Ha már nem lesz jobb dolgom a home office mellett és talán még otthon is kell maradni, akkor haladhatok a makettel. Még mindig van hátra némi munka a szerkezetépítésből, de a nagyja már elkészült:

A fenti képen már látható, hogy megépült a híd és elkezdtem a burkolat építését is. Egyúttal egy másik fontos részlet, a hajót tartó állvány is kész, de erre még kitérek. Szóval felülről már szinte tényleg csak a burkolat felragasztása és az ezzel járó rengeteg ablak kivágása van hátra. No meg a mentőhajók, fézersor, matricák és egyéb gndn elemek, amit greeblenek is nevezhetnénk összefoglalásként.

A hajó alján talán látványosabb változások indultak. Befejeztem a gépház szekció merevítéseinek beépítését. Így már szebben kiadja a várható formát, mint ezen a képen.

Folyamatban van továbbá a defletor környékéken a kialakítása is és az azt körülvevő fedélzet is megkapta a burkolat egy részét. A képeken most nem látszik, de már a hajtóművek alsó felén is készül a burkolat és a gépház szekció felső fele is új ívet kap. Egy-két apró elem még várható, ami a formát feldobja, de innentől már csak az apróbb részletek várhatóak.

A polcon kiállított makettet látványához szerintem sokat hozzá tud tenni egy megfelelő állvány. A Longbow esetén nem vagyok ugyan elégedett vele, de a hajó méreteihez képest elég kicsi és tulajdonképpen egyszerű. A célnak megfelel. Az Asia esetén már többet akartam játszani a formával. Ugyan úgy egy mezei bolti vágódeszkát vettem alapnak. A hajó rögzítése ismét ugyan az, a beépített szénszálas csövekre húzom rá az állvány két fémrúdját.

Az első verzióról csak egy esti, lámpafényes képem van, amiért ezúton is elnézést kérek. A forma azért így is látszik rajta:

Nem lett volna rossz, de két problémám volt vele:
- Az egyik, hogy a hajóba majdnem középre lettek beépítve a csövek, így a hosszú előre nyúló támaszték miatt nagyon aránytalanul nézett ki a makett az állvánnyal együtt. Optikailag nagyon hátra tolódott a tömeg, ami bizonyos szögekből nem mutatott jól.
- A másik probléma, hogy a fémrudakat és a fő támasztékot összekötő egyik kis kar egyszerűen eltört a figyelmetlenségem okán, és nehezen tudtam volna javítani. Úgy döntöttem, új állványt csinálok. Az elképzelés már megvolt.

A vágódeszkába fúrt fémrudak helye és a makettbe épített csövek helye is fix, de mégis sikerült egy kicsit javítani optikailag az arányokon. Ezzel sem vagyok elégedett. Ha hamarabb gondolkozok, még elegánsabbra és egyszerűbbre is megcsinálhattam volna az állványt. Most már itt van a fejemben a végleges kép is, de már hagyom. Majd a következő hajónál, ha lesz egyáltalán.

A USS Asia átépítése terén ismét elég gyér lett a bejegyzés, így ha már párhuzamosan fut a két "projekt", beszámolok a fézer építésről is:

A nyáron összeragasztottam a 3D nyomtatott elemeket és elkezdtem a felületkezelést, ami első körben elég sok csiszolást jelentett. A nyomtatáskor nem foglalkoztunk a finomhangolással, így elég sok hiba keletkezett. Mivel mindenképpen be volt tervezve a festés, így az ezzel járó munkák miatt, nem tartottam lényegesnek a minél precízebb nyomtatást. Utólag erre már másként gondolok, de végül megoldottam. 80-as csiszolópapírral dolgoztam, azzal lehetett haladni, de kézzel azért fárasztó volt. Sok kosszal járt, így mindig több órás szabadidőt kellett találnom, mert a takarítás is sok idő volt.

Senki ne gondoljon rosszra

A csiszolás után jöhetett a gittelés és az ismételt csiszolás, majd amikor már tele lett a tököm meguntam a sok csiszolást, akkor következett az alapozás több rétegben. Az alapozót fújtam, egyszerű akrill spray. Nagyon sok hibát javított, de azért nem mindent. Mindegy is, már elegem volt. Alapozás után egészen pofás lett az eredmény:

Az alapozás után jöhetett a végleges színre festés. A filmekből próbáltam levadászni olyan fotókat, ahonnan minél pontosabban megtudom határozni, hogy mire hasonlít a az "eredeti" fegyver/kellék színe. Valami fényes, fémes hatása van, de nem vagyok jó ebben. Nem akartam nagyon csillogó replikát sem, így a Tamiya XF-16 Flat aluminium akrill festékénél maradtam, amit ecsettel kentem fel.

Általános iskolás koromtól kezdve makettezek, de a festéssel mindig hadilábon álltam. Az elmúlt időben a papírmakettek miatt pedig abszolút kiestem abból a minimális gyakorlatból is, ami volt. Lássuk be, kényelmes nekem a papír. Ezekkel a fémes hatású festékek még körülményesebbek, de sikerült hasznos információt találnom a makettes topicban. Az első réteg elkeserítő volt, de tudtam, hogy néhány réteg után javulni fog.

Már tényleg majdnem készen

A festés egy kalandos folyamat volt és rengeteg hülyeséget és hibát elkövettem, aminek bőven megittam a levét. Szégyellem is leírni némelyiket. Sokat tanultam közben, de az utolsó utáni és az utáni hibajavítások kivételével elkészültem. Egyetlen dolog maradt a végére, hogy végre lelakkozzam a fegyvert. Tamiya lakk spray-t vettem, le is fújtam vele a fézert és aztán látom, hogy a fegyver csövének elején összehúzta a festéket. Gondolhatjátok milyen boldog voltam.

Máshol szerencsére nem bántotta a lakk a festést. Ez volt március 5-én. Most hetek óta megint áll a fézer az íróasztal mellett, amíg lesz hangulatom visszacsiszolni , majd festeni és újra lakkozni, hogy végre készen legyek. Jut eszembe, festéket kell venni, amíg még nyitva lehetnek a boltok.

Egyelőre ennyi, majd meglátom, hogy áprilisban hogy haladok. Attól félek, hogy a home office miatti bezártság mellett a szabadnapot, az erdőben fogom tölteni, ha lehet és nem a makett felett görnyedve a szobában.