2019. június 17., hétfő

Gyorskeresés

Hogyan jutottam el az openSUSE-hoz? A kíváncsiság az első...

Írta: | Kulcsszavak: linux . opensuse . suse

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

Oktatási rendszerünknek (is) köszönhetően a 3.11-es verziótól kezdve használtam, használok Windowst, a mai napig is folyamatosan. Jelenleg munkahelyemen is napi ~8 órában a jó öreg XP-t nyúzom, de használtam lényegében az összes többi verziót. Nincs informatikai végzettségem, de hobbiból érdeklődök eziránt, kísérletezgetek, okoskodok és néha karbantartással is foglalkozok. Ha nem is sok, de némi hardveres és szoftveres tapasztalat azért ragadt rám, hasonlóan a Prohardver lapcsalád olvasóinak többségéhez.
Volt nem kevés user error és még több megmagyarázhatatlan esemény is, de még mindig nem tántorodtam el a témától. A kíváncsiság és valahol a perverzió határán mozogtam sokáig, így tanultam meg például, hogy ntfs-ről fat32-re konvertálva a fájlrendszert, bizony elvesznek az adatok :D

Nagyon jó, általános iskolai számítástechnika/technika/kémia tanáromnak hála, amikor a számtech szakkörön szóba kerültek az operációs rendszerek nem felejtette el megemlíteni a linuxot (és még az OS/2-t sem, amely akkoriban még alakulgatott) a Windows és a DOS mellett, kiemelve kiváló hálózati képességeit. (linux kezelte a helyi hálózatot) Emlékeim szerint olyan 98-99 környékére tenném ezt az időszakot.
Talán pont azért is maradt meg bennem a linux iránti minimális kíváncsiság, mert nem láttuk, hogy mi az, mit csinál, hogyan néz ki, mégis fontos dolgot csinál.
Sokat gépeztem a suliban, amíg nem volt sajátom, majd jött egy már akkoriban is öregecske 486-os és azzal beindult a kíváncsiskodás.

Néhány évvel később, a faluban, a könyvtárban elindítottak egy ifjúsági klubot, melynek egyik fontos eleme volt egy számítógép is. A számítógép is, amelyen nem Windows futott, hanem egy 7.3-as SuSE linux.

Fiatal fejünkbe ekkor még nem volt olyan erősen beleégetve a Windows használat, így hamar rájöttünk a kezelésére KDE és Gnome felülettel is. A nagyrészt Win98-hoz szokott szemünknek is kellemes látvány volt az egész. Abból sem csináltunk problémát, hogy a windowsos játékok nem futottak, mert egyrészt nem azért jártunk oda, hogy lövöldözzünk/autózzunk, másrészt, ha mégis, akkor nagyon ötletes játékok voltak alapértelmezetten beépítve (és sok).
Csodálkoztunk is, hogy mi mindent tudhat, hogy 7 cd-s a telepítője, holott bármelyik Windows bőven ráfért egyre is. Volt hozzá minden és tökéletesen működött.
Néhány évre azonban ennyivel ki is merült a linux használat, majd egyetemista koromban ismét elfogott a kíváncsiság, elő is került az akkoriban ajánlgatott Ubuntu, talán a 8.04-es vagy 8.10-es verzió. Próbálgattam, de valahogy nem éreztem rá, valahogy kellett a KDE.

2009 nyarán ismét volt egy Ubuntus próbálkozásom talán egy hónapig volt a gépen, a szülőknek is tetszett, végül nyomtató driver hiányában kénytelen voltam visszatérni a Windowsra és megismerni az új 7-est.
2009 novemberében, ahogy megjelent a 11.2-es openSuSE akkor határoztam el, hogy most már igazán használni akarom, úgy voltam vele, hogy ha másnak megfelel, akkor nekem miért ne lenne jó.
Hiába használtam Vistát előtte, a Win7-et azért még szokni kellett, pedig nagyon jó, így csak ~3 hónap előnye volt a Suséval szemben.
Egymás mellett elfért a két rendszer, próbálgattam, működött. Januárban volt egy pár napos Kubuntu kitérő, de onnan menekültem vissza. 2010 tavaszán dual boottal ment a gép. Két külön vinyón volt a két rendszer és már az openSUSE volt az elsődleges, ott voltak a dokumentumaim, a zenéim. A szakdolgozatomat is már azon írtam. A nyáron némi 3dsMax és GTR2 miatt még fent volt a Windows, de szeptemberben eladtam a második vinyómat, így maradt elsődlegesen az openSUSE, amit addigra már teljesen belaktam. Nálam 2010 volt a linux desktop éve.

A 11.2 után hamar jött a 11.3-as verzió. Ezt nagyon szerettem, mert nagyon jó volt. Beton stabil, szép és nagyon egyben volt. A 11.4-es kissé nyögvenyelősebb volt. Kevésbé éreztem összerakottnak.
De mostani 12.1 nálam megint jól megy.
Ebben nagy szerepe lehet, hogy nem voltak különösebb driver problémáim, lényegében elsőre rendben volt minden.
Ha valamivel mégis kellett foglalkozni, akkor korábban még volt időm is és kedvem is pepecselni.

A kíváncsiság megmaradt, de kevesebb időm is van és ki is nőttem az állandó berhelésből, akár Windows, akár Linuxról legyen szó. Így egyre inkább örülök, ha nem kell hozzányúlni a géphez. Ezért is tartom magam egyszerű felhasználónak. A programozáshoz, scriptíráshoz, kernelforgatáshoz nem értek, persze beletanulnék ha kell.

Eljutottam oda, hogy használni akarom a számítógépet, nem szerelni és berhelni. Ez mára többé kevésbé bekövetkezett. Ha valakinek ez fontos, akkor még az ideológiai hátterével is elégedett vagyok.
Tetszenek a szabad szoftveres gondolatok.
Nem vagyok egy free software hippi, de általánosságban jobban tetszik, mint az Apple, vagy a Microsoft hozzáállása a témában. Tudom, hogy mindegyiknek megvan a területe, ahol megfelel.

A saját számítógépemen, itthoni felhasználásra az openSUSE tökéletesen megfelel.

Hozzászólások

(#1) skydragon


skydragon
(tag)

Jó kis élménybeszámoló csak bármelyik Linux még évtízedekre van egy windows használatától egy XP/7-re a nagyi is fel tudja telepíteni a nyomtatót vagy mást Linuxon néha egy teljes hadosztály is kevés hogy rendesen menjen a dolog,én is használtam Suse,Ubuntu,Kubuntu,Puppy Linuxot de valahogy mai napig nem igazán otthoni átlag usereknek való akik mint te csak használni akarják és nem érdeklik mi a franc az a terminál.Megfigyelhető azért főleg ubuntunál a windows akarok lenni szisztéma mert sok mindent elcsentek de még mindig nem tuti.

Persze használj te is szabad szoftvert ha szerencséd van gond nélkül megy évekig. :DD

(#2) wetomi válasza skydragon (#1) üzenetére


wetomi
(fanatikus tag)
LOGOUT blog

Jelen esetben ez a "Persze használj te is szabad szoftvert ha szerencséd van gond nélkül megy évekig." kijelentésed kicsit félrevezető, ugyanis szabad szoftver van windowsra és mac-re is minden gond nélkül és ráadásul nem is csak olyan, ami a linuxos világból érkezett a többi platformra.
Árnyaljuk kissé a képet, mert nem csak a szabad szoftvereken van a lényeg.

Ne felejtsük el, hogy nem windowsról beszélünk, ezért nem kell elvárni, hogy minden úgy működjön, úgy kelljen gondolkodni, mint ott.
Persze ez nem mentség bizonyos hibákra, de nem a nyomtató telepítésén van a lényeg.

Ha a nagyi nem windowst lát először, hanem linuxot, akkor azt szokja meg, telepítgetni pedig úgyse neki kell.

Védem ezt a világot, mert a hardvergyártók magasról tesznek rá (Linus vs Nvidia), a picipuha pedig erősen harcol ellene és a windowsra szoktatott emberek pedig már a legtöbb esetben lusták megmozdítani az agytekervényeiket valami új dolog megismerésére. De még így árral szemben úszva is nagyon jól áll.

Ugyanakkor a szabad lehetőségek és a változatosság, az előnye és a szépsége az, ami hátráltatja is egyben. Egyre aprózódnak az erőforrások, összevesznek, kiválnak, lesz egy még kisebb disztró, nincs minden esetben egyértelmű koncepció a tovább haladásban, verzióról verzióra változnak bizonyos dolgok támogatása. Szerintem ezzel van a baj.

Legyen desktop linux éve?
Legyen, mert sokat fog fejlődni (windows irányba is, lásd ubuntu) és jobb lehet a hardver támogatás is.
Ne legyen, mert elindul a vírusok és mindenféle kártevők fejlődése, valamint lesznek a felhasználót egyre hülyébbnek néző (windowshoz hasonló) disztrók is.

Addig is használom néha több, néha peddig probléma nélkül.

(#3) skydragon válasza wetomi (#2) üzenetére


skydragon
(tag)

persze én se támadom a linuxot mert használtam is és stabil meg minden csak v.hogy nem szeretik az emberek az ismeetlent de tény ha egy Linuxot jól beállítunk túlélni a gépet is :D

(#4) wetomi válasza skydragon (#3) üzenetére


wetomi
(fanatikus tag)
LOGOUT blog

Amúgy nem egyszer volt, hogy valami teljesen hétköznapi dolgot voltam képtelen megcsinálni, ami normális esetben lenne 2-3 kattintás, vagy még annyi sem és csak azért sem ment.
Megfordult a fejemben többször a visszatérés a windowshoz.

Legutóbb egyszerűen az tartott vissza, hogy nem tudom hova lementeni az adataimat, mert át kellene partícionálni a lemezemet és másik fájlrendszer sem ártana rá, ha már a windows nem hajlandó a sajátján kívül mással is foglalkozni. Na majd ha kapok magamtól egy ssd-t a rendszer alá, akkor talán előrelátóan alakítom.

Néha mantrázni kell, hogy "igen, jó ez nekem", néha olyan, mint egy jó álom amire vágyik az ember, hogy megismerje, néha pedig egyszerűen, csökönyösen a "csak azért is megcsinálom, mert ilyen egyszerűen nem tol ki velem senki" szituáció áll fent.

És ennek a háromnak a dinamikus egyensúlya áll fent nálam otthoni felhasználáskor.

További hozzászólások megtekintése...
Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.