Olyan jó kis teszteket olvastam itt, ezért úgy gondoltam, hogy kirukkolok én is valami hasonlóval, mint nyeretlen kétéves.
Képek azok nem igen lesznek, mivel adott termék a neten nem megtalálható, a 3510 csodatelefon pedig nem rendelkezik kamerával, így a képi illusztrációról sajnos le kell mondanunk.

Sikerült beszereznem egy csodállatos berendezést, ami nem más, mint egy dekopírfűrész. Legalábbis az árúházban annak nevezték.

A neve nem más, mint Power GT (PG-JS-0625).
Több alternatíva között választottam. Először is volt a polcokon Kinzo. Ezt nem tudom, hogy ki találta ki, mint márkanevet, de sok magyartudása nem lehetett, az biztos. Aztán volt még mellette Agojama, amiről meg messziről ordít, hogy arra, nagyon messzire Kelet felé rakják össze. Ezután vettem észre, ezt a Power csodát. Egyből az I got The power! -sor jutott eszembe, mivel doboz büszkén hírdette az eszköz 600W -os mivoltát. Erre még a GT megnevezés is rátett egy lapáttal, mivel itthon a gépemben egy 6600Gt VGA feszít, így úgy gondoltam, hogy ami már GT, az csak nem lehet rossz. Bár a 3599 Ft-os vételár miatt kissé gyanakodtam (még a kinzo is majdnem egy ezressel drágább volt), hogy bizony nem egy profi célszerszámot kapok a kezeim közé, de mivel nagyvonalakban némi hulladék deszka felaprítása volt ez a cél, gyújtós gyanánt, viszonylag gyorsan, és olcsón, ezért nem estem kétségbe, így végül is kosaramban landolt az eszköz.
Az üzletben egyébként volt egy kisebb testvére is, 1999 Ft-os áron, azonban ennek szinte szánalmasnak tűnő 300W-os felirata nem volt túl meggyőző, és még csak nem is volt GT talán.

Egy eléggé leharcolt papírdobozban foglat helyet. Ezen tulajdonképpen a szerszám képén, a ''márka''jelzésen, ill a típusszámon kívűl különösebb információtartalom nincs, nameg a 600W és a GT... Oldalt kis cimkén a gyártó ország, természetesen mi más lehetne mint Kína, csak az lenne a meglepő, ha nem ott gyártották volna. A cimkén még minőségjelzés is fel van tüntetve, ami ugyan nem büszkén, de mindenképpen informatívan a terméket, mint I. osztályút jelölte meg. Hurrá! Ha ez I. osztály, akkor milyen lehet a többi? Vagy a barkácsgépeknél is úgy van, mint a suliban, tehát egy bovli gép 1-est kap, míg mondjuk egy Original Flex 5-öst?
Kicsomagolni nem volt túl bonyolult, egy zacsiba tették a fűrészt, egy másikba pedig a különféle dokumentumokat. Ebben találtam egy vágóélt is, kék színben, egy kicsi imbuszkulcsot, és kettő darab szénkefét. Kellő optimizmus induláskor nem árt! A cucc tényleg odáig fogja bírni, hogy a szénkefék cserére fognak szorulni? Ebben kezdtem kételkedni.
Jó pont, hogy a termék tartalmazott ''haszutmellékmafor''-t . Ez különösen fontos, főleg egy olyan eszközzel kapcsolatban, amiről eleinte dunsztom sincs, hogy mégis hogyan kell használni. Az ilyen kezdeti nehézségeket könnyen át tudja hidalni. Mellékeltek még valmilyen biztonsági útmutatót is, vagy mifenét, de ezt ki sem nyitottam. Csak meg tudom különböztetni saját tulajdon ujjamat a deszkától!
Az utasítás a szénkefecserére is kitért, amely szerint 100-120 üzemóra után szorul ilyen beavatkozásra a szerszám, ez is eléggé optimista megközelítésnek tűnt első nekifutásra, azután másodikra is.

Tulajdonképpen külsőleg semmi érdekes nincs rajta. Eléggé gömbölyded kütyű, egészen jól kézreáll, bár a foggantyúja lehetne kicsit vastagabb is. A színe zöld, az anyaga hőre lágyulónak tűnő műanyag, jellegzetes kínaipiacos illattal. Narancssárga nyomógombja van, és ugyanabból az anyagból van a rögzítőgombja is, ezen kívül felül számokkal ellátott fordulatszám szabályozó eszköz is található 1-től 6-ig. A ''haszutmellékmafor'' szerint alacsonyabb fordulatokon fémet lehet vágni (aha, persze), vagy erősebb fát, magasabb fordulaton pedig puhább fát. Ezeken kívül az un. ''hinta-kappcsolóval'' beállítható a vágóél dőlésszöge, vagyis mennyire nyomja neki az anyagnak. Ez fém esetén mindig 0, míg fánál lehet az 1, vagy akár a 2, állásba is tenni (több nincs)

Használat előtt még be kellett rakni a vágóélt. Ehhez a kicsi imbuszkulcs segítségét vettem igénybe, elhúztam az élt védő áttetsző reteszt, meglazítottam a csavarokat, helyére raktam az élt, majd meghúztam a csavarokat ismét. vigyáztam, hogy az él a sínben maradjon (ez egy kis kerek pöcök, ezen csúszik a penge), erre a ''haszutmellékmafor'' fel is hívja a figyelmet. Ekkor tulajdonképpen készen állt az eszköz a bevetésre.
Kimentem az udvarra, hogy beüzemeljem legújabb szerzeményemet. Előszedtem a hosszabbítót, majd csatlakoztattam a fűrészt a 220V-os 50Hz villamos hálózathoz. Megnyomtam a gombját. A vágóél villámgyors le-fel mozgásba kezdett. Elkezdtem fűrészelni a deszkákat. Ezek max. 1,5 centi vastag, és 10-15 centi széles fenyőfadeszkák voltak, így nem jelentettek különösebben megeröltető feladatot. Csakhogy mennyiségük eléggé tekintélyes volt. Azonban a fűrész úgy szelte őket, mint forró kés a vajat, így úgy gondoltam, hogy talán mégis kisülhet belőle valami.
Optimizmusom az első furcsa zajig tartott, ez kb. 25 percnyi nem folyamatos üzemelés után következett be. Ez egy ilyen visító zaj volt, és arra lettem fogyelmes, hogy a fűrész nem vágja a fát, bár a motor veszettül járt. Aztán még sikerült még pár deszkát elvágnom, de végül a szerszám csütörtököt mondott. Üresjáratban ugyan működik, de mihelyst eléteszi az ember a deszkát, a cucc leáll. Többé nem vágott el már semmit.

Konklúzió:
Körülbelül talán negyed köbméternyi fát sikerült felaprítani vele. Már az elején gondoltam hogy szar, de ennyire?
Arra esetleg alkalmas, hogy évente egyetlen alkalommal, egy deszkát, egy apró lécet, vagy talán hurkapálcikát vagdossunk vele, de hogy ezt huzamosabb ideig tegyük, az a próbálkozás kudarcra ítéltetett.
Tudatosult bennem, hogy ezért a vételárért nemhogy úgy-ahogy működő, hanem egyenesen vacak, használhatatlan terméket kapunk. Az a szomorú hogy nem piacon vettem, hanem egy neves barkácsárúházban, amelynek szándékosan nem írom le a nevét. Persze öröm az ürömben, hogy épp emiatt van a cuccra jótállás, tehát be tudom cserélni valami másra.
Legközelebb talán a Kinzo jön?