Az első tapasztalat: tőlünk azért messze van, és nincs egy nyomorult autópálya ami Békéscsabáról elérhetővé tenné... Most komolyan, menjek fel Pestre, utána meg újra le?! A francokat. Még ha egyszer az a nyomorult M44 el is készül, az se sokat segít a horvát-szlovén utakon, lévén akkor is fel kellene menni Pestre... ahol meg úgy is dugó van meg kilométeres sorok a Balaton felé. Pedig nagyon kéne egy kelet-nyugati folyosó. Bár, hallottam róla, hogy van valami terv erre is.

Második tapasztalat: a Dunától nyugatra még az autósok is normálisabbak, nem annyira agresszívek, mint nálunk. A szlovének meg főleg udvariasnak és türelmesnek bizonyultak, kivéve egyet, de az is csak dudált, nem anyázott, intett be, vörösödött el a feje... (Celjénél kerestem a vár felé az utat, és kicsit bealudtam a zöldnél.) Náluk sokszor nincs település vége tábla, meg sebességkorlátozás feloldó se, találja ki az ember mennyivel lehet menni. A waze se tudja jól... sok helyen van a településeken 30-40km/h zóna, a Waze szerint meg repeszthettem volna 50-nel.
Több gps programot is használok út közben, de egyikkel se vagyok kibékülve. Google térkép olyan utakra is rávisz, ami nem indokolt: szűk és baromi meredek. Celjénél is volt normális út a várhoz, de neeeem, a legmeredekebbre kellett tervezni, egyesben szerencsére felment a gép. Ott már csak azon imádkoztam, nehogy jöjjön valaki szembe. Zrece-nél is olyan erdei, igaz betonozott utat választott, hogy csak lestem. Waze-nek kell internet, de nem mindenhol van mobilnet. Tartaléknak még van Here, meg túrázni, parkolót keresni Maps.me, Windy.

Harmadik tapasztalat: Magyarország egy koszfészek. Ausztriában, Szlovéniában, de még Boszniában, Szerbiában is (pedig balkáni népeknek tartjuk őket) nincs szemét. Ez hihetetlen. Én nem tudom, hogy csinálják, de le a kalappal! Lehet egyszerűen csak nem dobnak el semmit, mert nem bunkók, hanem értelmes emberek?

Negyedik tapasztalat: a fizetésem semmit nem ér kint... pedig Szlovénia nem is számít drágának. Mondjuk itthon se ér semmit... khm khm

Ötödik tapasztalat: Szlovéniában szívesen élnék... gyakorlatilag akármelyik részén, hiszen gyönyörű ország, logikusan felépített turisztikával. (plusz szelektív szemétgyűjtés, kedves, barátságos emberek, gyönyörű tájak) A lakosság nagy része beszél angolul/németül, de az oroszt is megértik hiszen szláv nyelv. Fizetések se rosszak, a bolti árak viszont körülbelül az itthoniak.

Tompított fényszóró helyett elég a DRL, ezt senki se válaszolta meg korábban. A benzin se drágább 60-70 forinttal, kb 430Ft/liter, de kihúztam magyar naftával végig, csak Kanizsa előtt csipogott, hogy porzik a tank.
Nagykanizsától Nagykanizsáig ~880km-t tettem meg, elvileg 50 literes a tank, tehát 5,6-os fogyasztással. A fedcomp szerint 5.3 az átlag,
Baromi jó a buszos tömegközlekedés, pontosak, tiszták a buszok, és inkább 1-2 perccel hamarabb mennek, mint kellett volna. A jármű állomány egész újnak tűnt, és lehet kártyás bérletet is venni, gondolom nfc, mert csak oda kellett érinteni a buszon a leolvasóhoz. Természetesen lehet kp-ben is fizetni. A sofőrök is beszélnek minimum angolul... A buszjegy kicsit drágább, mint itthon Izola-Piran 3eur körül van csak oda. Ha centtel fizet valaki akárhol, akkor se nézik le, mint a franciák, osztrákok.

No, kicsit pesszimista bevezető után, tehát a szokásos BCs-Szeged-Baja-Nagykanizsa útvonalon elindultunk, majd Mariborig jutottunk, ez volt az első napi ulticél. Pálya nélkül, lazán, csak könnyedén.
Pár blogot, tippet elolvastunk utazás előtt, hogy mit érdemes megnézni. Volt ami igaznak bizonyult, míg sok minden nem.
Például Maribor elvileg híres a zöld sörről. Aham... Úgy kellett felkutatni, és kérdezősködni utána, csak néztek szegények, hogy ezek a hülye turisták mit is akarnak. Noormális? Ződ sör?
Nincs kimondottan óváros, mert vegyesen vannak az új és régi épületek. Pár óra alatt be lehet járni. Így is szép, de azért elég előnyös szögekből szokták fotózni. Ha gonosz lennék, akkor azt mondanám, kicsit ki van kozmetikázva. Mondjuk ettől a szelfizős műmájer generációtól mit várjunk...? Ja, tényleg tiszta Black Mirror, beállnak, műmosoly, 20 fotó, abból egy talán ok, mehet instára, face-re.
Szóval Maribor... ha már ott van az ember akkor érdemes a sífelvonóval felmenni a Pohorjére. Ha jól tudom Európa leghosszabb felvonója náluk van. Az biztos, hogy kb. 7 perc alatt ért fel a kabin a hegy tetejére. Megéri felmenni, túrázni. Télen állítólag nagyon jó ott sielni is. Nyáron is kimondottan kellemes volt az erdőben kicsit túrázni, de lehet akár lovagolni, terep biciklizni, downhill pálya is van.
Még annyi, hogy az utcaneveket nem árt pontosan beírni, mert van ami csak hasonló, így jutottunk el az iparnegyed közepébe is a szállás helyett... meg is lepődtem, hogy nem hasonlított a bookingos képekre.

Másnap dél körül indultunk tovább Bledbe. Vettem pályamatricát, haladjunk, azért nem volt annyira kellemes a kis kacskaringós utakon zuhogó esőben eljutni tegnap a határtól Mariborig. Elvileg csak annyi a pályamatrica, hogy fel kell ragasztani az első szélvédőre.
Szóval hamar odaértünk Bledbe, de kicsit fura volt autópályázni. Kb. ez volt a 2, alkalom, mivel ugye az Alföld nem hemzseg tőlük. Az autópálya hálózat szerintem baromi logikusan lett kiépítve, hiszen minden híresebb látványosságuk elérhető rajta. Bledben hál' istennek nem a városban, hanem a völgynem találtunk szállást, és innen gyalog jártuk be a látnivalókat. Baroni sok turista van a tó körül sajnos. Gyalog senki nem jár, de biciklivel igen. Első nap délutáni program: tó körüljárása+Bled, másnap Vintgar-szurdok, és Korinto, Ribno stb.

Gyönyörű a környék, érdemes szétnézni, akár gyalog, akár biciklivel, rollerrel. Bicikli bérelhető, 4,5 eur/nap de van elektromos is ha valaki nem szeret kaptatni... Én a gyaloglás híve vagyok, akkor lát a legtöbbet az ember, meg van idő tájképeket lőni, nézelődni.
A Vintgar-szudrok az nagyon gáz, szép de 11-14 óráig tömegnyomor, és csak 1 út van, az is szűk. Nekem Groppensteinhez képest kicsit csalódás volt. Itt is fa pallókon lehet végigjárni a szurdokot. Érdemes az alsó vége felől indulni, arról kevesebben mennek. Bled felől gyalog nagyon szép a panoráma, van erdei ösvény is. Mi nem jöttünk vissza ugyanazon az úton, elég volt felfelé végignézni. Sajnos beakadt a lábam valami gyökérbe, és szétszakadt a túracipőm, ettől függetlenül a maradék 8km-t még lenyomtam benne, más választásom úgy se volt. Ami a szurdok felső végénél fogadott, az durva: nagyon hosszú kígyózó sorok... több busznyi ember. Hát, ha ott kellett volna sorban állni, tuti nem nézem meg.
Ja, van ott egy étterem, Gostilna Vintgar, nem ajánlom. Sima tasak leves, 5 euro, flegma pincér, ráadásul tetű lassú. 3 asztalnyi vendég volt összesen akkor ott.
A Bledi várat is megnéztük, érdemes. Egyrészt a panoráma, másrészt maga az épület is szép. Összességében viszont a szlovén múzeumok/várak nekem kicsit üresek a mieinkhez képest.

Következő nap reggelén irány Ljubjana. Tökéletes pozitív csalódás, tényleg gyönyörű, főleg a folyó két partja, az óvárosi rész. Parkolni nem annyira könnyű, de a neten meg lehet nézni, hol mennyi egy óra. Nekem ez is annyira logikusnak tűnik, itthon nem tudok ilyen összehasonlító oldalról. Szóval Tivoli II, 0,6eur/ óra kb. , onnan 1km gyalog az óváros.

Rengeteg múzeum, látnivaló akad, de most csak a várra jutott idő, meg a belvárosra. Ide még visszamegyünk. A várba ezúttal elítélhető módon siklóval mentünk, és nem gyalog. Erre a várra is igaz, hogy nem tudták megtölteni hozzá illő tartalommal, ezt nem tudom miért alakult így. Van báb múzeum, meg sok szuvenír, meg étterem, de konkrétan fegyverek, páncélok alig alig.

Ha már úgy is autópálya, akkor irány Izola, vár a tenger. Szintén nagyon barátságos, szerethető városka. Hétköznap egész élhető, nem volt tömegnyomor a parton se. Szombaton már sajnos ellepték a turisták. Végre 5 nap vezetés nélkül, pihenés, pancsolás. Érdemes megnézni az egyetlen múzeumát, a Parenzanat.

Rengeteg hajómodell van kiállítva. Nevét a valaha itt működött keskeny nyomtávú vasútról kapta, ennek a történetét is bemutatja.

x nap, irány Piran! Mivel amúgy se akartam vezetni, ezért busszal, meg ott nem nagyon lehet parkolni. Ahogy korábban is írtam, remek tömegközlekedés, nagyjából 20 percenként járnak a buszok.

Piran hozta az előzetesen elvárt szintet. Erősen ajánlott megnézni.

Hazafelé szomorúan konstatáltam, hogy már nem érvényes a pályamatrica, így viszont többet láttunk. Ráértünk, mert Zrece-ig kellett csak eljutni aznap. Tényleg megéri autópálya helyett a kisebb utakat használni, hiszen végig csodaszép a táj. Nem mondom, hogy néha nem izzasztott meg a gps...

Út közben megnéztük Celjét. Kár lett volna kihagyni a várat, a belvárostól nem voltam annyira elájulva. Kicsit olyan érzésem volt, mint amikor Rick Grimes belovagolt Atlantába, és sehol senki... Vasárnap lévén kb. 2 emberrel találkoztunk a városban. Tiszta Békéscsaba...

Zrece... tiszta Ausztria. Pontosabban a vendégház és környéke.

Az idő nem volt annyira ideális, mert hol esett-hol nem, de azért egy rövidebb túrát érdemes tenni a környéken.

Hazafelé már csak Ptuj--nál álltunk meg, megnézni a várat. Röviden: itt is megérte megállni.

Sajnos iszonyat gyorsan eltelt a bő egy hetes nyaralás, de megfogadtam, hogy Szlovéniába még legalább egyszer visszamegyek.