"...valójában soha nem értettem mi a különbség férfi és nő között, miről szól mars és vénusz meséje...egészen a múlt évig, azóta dereng valami...
...egy fárasztó nap után feküdtem a barátnőm mellett az ágyban...odabújtam hozzá, éreztem ahogy megérint a vágy, ahogy a szívem hevesebben ver csupán attól hogy érzem az illatát és látom a gyönyörű testét...megcsókoltam...ő vissza csókolt...őrülten kívántam és amikor már azt éreztem enyém a világ hirtelen rám nézett és kimondta azt a mondatot amitől minden férfi retteg...:
-"drágám én csak érezni akartam, ahogy átölelsz és szeretsz csupán azért mert létezem...fáradt vagyok és fáj a fejem, aludjunk...
látva megrökönyödésemet még annyit hozzá fűzött: -"miért nem vagy tekintettel az érzéseimre?miért nem tudsz csupán magamért szeretni és nem csak a testemért amiért annyira oda vagy nap mint nap...hm?
...egész éjszaka értetlenül feküdtem és gondolkoztam...
másnap reggel felhívtam a munkahelyemet és kivettem egy nap szabadságot...megfogtam a kezét és közöltem vele, hogy szeretném vele tölteni a mai napot... felöltöztettem, beültettem a kocsimba és elvittem az egyik legnagyobb bevásárló központba vásárolni...már ahogy beálltunk a parkolóba láttam a hálás csillogást a szemében...bejártuk a létező összes női ruha és cipő üzletet...a táskákról már nem is beszélve...3 óra nézelődés után visszatértünk a kedvenc márkájához és újabb 1 órát töltöttünk azzal, hogy kitalálja mi mindent szeretne...látva a tanácstalanságát mondtam neki, hogy ne gondolkozzon megveszek neki mindent amit csak szeretne...mindent.......az 56. pár cipőt és 28. táskát is(a ruhák számát még megbecsülni sem bírom)....
talán próbára akart tenni mikor elkezdte nézegetni a tenisz csuklószorítókat(soha életében nem volt még a kezében teniszütő , de én csak bólintottam , hogy azt is megvesszük...
...azt hiszem sikerült extázis közeli állapotba kerülnie amikor csak 3 eladó segítségével tudtunk a kasszához menni...könnyes, meghatódott szemekkel nézett rám mint egy félistenre...
ebben a pillanatban megkérdezte a kasszás:-" lesz még valami?" ...erre én:-"nem köszönöm semmit se veszünk de köszönjük a fáradozásukat..."
Ő döbbenten állt mellettem és megszólalni sem bírt...ránéztem és kimondtam azt a mondatot amitől minden nő retteg:
-"csak szerettem volna ha kicsit magadhoz öleled ezeket a dolgokat, hogy érezd milyen lenne ha megkapnád őket...látva teljes értetlenségét még hozzá fűztem:
-"miért nem vagy tekintettel az anyagi helyzetemre? ...miért nem vagy képes csupán magamért szeretni és nem a pénzemért...hm?" "
Véleményeket várom.
A tudatlanság nem végleges állapot, a hülyeség igen. >A világürből nézve a föld kék és fehér, NEM VÉLETLENÜL BMW>> A sors kénytelen meghajolni az erős akarat és kitartás előtt