2023. február 9., csütörtök

Gyorskeresés

Három életet élek

Írta: |

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

Az egyik reggel kezdődik, amikor felkelek. Már rutinom van benne, majdnem két év alatt úgy alakult, hogy fél nyolc körül, de inkább kicsivel utána nyiladozik az értelmem. A nyolc órás híreket már reggeli közben kukkolom az M1 adásában.

Ezt érdekesnek találom. Egész életemben későn feküdtem, ha időm engedte, éjfél után is kukorékoltam. Logikus, hogy későn keltem, mondjuk úgy, hogy a déli híradó már ébren talált.
Nem értem. Vajon mi ösztökél, hogy este fél tíz körül nyugovóra térjek? Talán csak most találtam meg azt a ritmust, amelyre a szervezetemnek szüksége van?
Végtére is jól van ez így. Ha jó film, vagy érdekes K1, MMA brunszt, vagy mostanában ugye női foci borzolja az érdeklődésem, akkor persze ébren maradok, hiszen számomra már nincs muszáj, a koránkelést meghagyom az aktív dolgozóknak, és bizony ha egyik oldalamról a másikra fordulva meglesem az órám, amely három-négy órát mutat, akkor becs' szó, sajnálattal gondolok rájuk. Szóval a nem mindennapos fennmaradások után is automatikusan vigyázzba áll a szervezetem reggel nyolc előtt. Kicsit kornyadozom, de egy üdítő délutáni szunyóka helyrezökkent.

No, szóval az ébrenlét az egyik életem.
Napi rutin feladatok, hogy őszinte legyek, rühellem az egészet. Takarítás, pfujj!
Bevásárlás, elmegy, jó kis séta, bámészkodás, nők leszólítása, miszerint csókolom, buta férfiből vagyok, el tetszene árulni, hogy melyik a kelkáposzta? Persze tudom, hogy melyik az, de élményszámba megy, ahogy kiváltom a nőkből az anyáskodó segítőkészséget. Még azt is elmondják kérdés nélkül, hogy mennyi krumplit pucoljak hozzá a főzelékbe, és ha látom, hogy ráér a hölgy, akkor még ragozom is a dolgot, hogy ugyan köménymag kell-e bele, no meg kolbász, vagy virsli az üdvözítő végkifejlet a főzésben.
Tudok főzni, de élvezem a tracsit, és élvezem, ahogy egy nő örül annak, hogy egy buta férfinak hasznos tanácsokat ad. Természetesen illő tisztelettel megköszönöm a jóindulatot, és sajnálkozom jó nagyokat, hogy az illető hölgy nem velem él, és gratulálok a férjének, hogy ilyen nagy tudású, jól főző, ráadásul kellemes megjelenésű felesége van. Bejön, frankón bejön. Idáig egy nő se akadt, aki ne mosolyogva vette volna tudomásul szavaim.
Meg az egyéb napi izék.
Például főzés. Keservesen állok neki, de ha elkezdtem, egyre lazábban állok neki a feladatnak. Akkor kezdem, amikor már a gyomrom is azt mondja, hogy ideje. Ez általában délután következik be, úgy három és négy óra közt. Mindig van itthon minden, amire szükségem lehet, és ha áhítozom egy kajára, akkor nem add Uram, de rögtön, hanem nyugi, megvásárolom a szükséges dolgokat, aztán ha úgy érzem, hogy eljött az ideje, akkor uccu neki. Így volt ez ma is, a hét közepén betervezett pásztorrihonyát ma tettem kézzel foghatóvá, ehetővé. Ja, nálam a tarhonya rihonya, így értsd, ha egyáltalán eljutottál idáig az olvasásban.

A másik életem az álmok világa.
Álmaimban is élek, létezem, és élvezem ezt a létet. Színesben álmodom, minden tapintható, érzem az illatokat, szagokat, mintha valóban átélném az eseményeket. Aztán persze ki tudja, talán tényleg megtörténik velem minden, hiszen életszerű az élmény.
Vannak visszatérő álmaim.
Például ha rátalálnék arra az utcára, amelyről álmodom, meg tudnám mutatni azt a házat, amelyet rendszeresen látok, de még soha nem nyitottam be a kapuján. Fogalmam sincs, hogy mi dolgom vele, de időnként előjön, és megcsodálva elsétálok előtte.
Másik példa egy emeleti lakás, amelyből csodálatos kilátás van egy folyó kanyarulatára. Felső emelet, de fogalmam sincs, hogy hanyadik. A lakást viszont felismerném, hiszen sokszor láttam már.
Aztán vannak a melós álmok. Érdekes, hogy dolgoztam pár helyen, mégis a Cumigyár a domináns. Az előtte lévő melóhely sem volt piskóta, ami a kellemetlen élményeket illeti, de a Cumigyár kenterbe ver mindent. Ugyan nem rémálom, de mintha adós lennék valamivel. Állok a gép előtt, az idő megy, a meló meg nem halad. Küszködök, imádkozom, hogy ne jöjjön a főnök, és hajtom magam. Nem megy. Fogalmam sincs, hogy mi a gond, de a boga Úr Istennek nem megy rendjén semmi. Általában nincs vége az ilyen álmaimnak.
Néha álmodom azokkal, akik kedvesek voltak számomra a Cumigyárban. Pontosítok, főleg eggyel. Özvegy asszonyka, ahogy én is özvegy vagyok. Nem egymásnak vagyunk kitalálva, így egyrészt nem szerelem, másrészt plátói a dolog. Szóval találkozunk a melóhelyen, megöleljük egymást, ahogy ezt megtettük búcsúzásként utolsó munkanapomon, és ez kimondhatatlanul jó érzés. De olyan is van, hogy én megölelném, de elutasít, és a frizurája közel sem olyan, mint az életben, pedig ő az.

A harmadik életem a mesék, ábrándozások világa.
Jelen van úgy mindennapi életemben, mint álmaimban. Ha rám omlanak a falak, ha úgy érzem, hogy nincs kiút, ez az életem akkor is menedék marad számomra. Sokszor merítettem belőle erőt, és a mesék világa nem volt hálátlan.

Csak egy agymenés ez az egész, és ha eljutottál idáig, köszönöm, hogy elolvastad.

Hozzászólások

(#1) moonlight115


moonlight115
tag

Ezt jó volt olvasni.
Jó neked. (A péházást kihagytad.) :D

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

(#2) #56230144


#56230144
törölt tag

Érdekes olvasmány volt így estére :)

(#3) Vakegérke válasza moonlight115 (#1) üzenetére


Vakegérke
veterán

Köszönöm, hogy elolvastátok. :)

A fórumozás valami más. Valós életbe kevert csoda, ha már mesének nem nevezhetem.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

(#4) rw-ultra


rw-ultra
tag

Jó volt olvasni.
Úgy 35 év múlva bedobom ezt a csajozós dumát (már ha megengeded h használhassam) :D
Hmmm, megéheztem egy kis pásztorrihonyára :K

*http://www.youtube.com/watch?v=ZTu0yvlI8MA*http://jelvenyem.hu/gar/index.html*

(#5) Vakegérke válasza rw-ultra (#4) üzenetére


Vakegérke
veterán

Nincs jogvédelem, élj a dumával nyugodtan. Bejövős. :K

Ami a rihonyát illeti, 25 dekából főztem, van még benne 40 deka krumpli, 1-1 zöldpaprika, paradicsom. No meg a stb, nem képez tömeget. Annyi kaja lett, hogy eltettem a jégre 4 vacsira valót, és még mára is jut. :)

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

(#6) Geri Bátyó


Geri Bátyó
őstag

Jó látni, hogy nem csak én vagyok ilyen összetett (vagy éppen szedett-vedett).
Igaz, nálam már a való élet is kétfelé szakad. Van az az életem, amit élek és van az az életem, amiről tudom, hogy élnem kellene, de valahogy mindig későn jut eszembe, hogy "már megint elszalasztottam valamit". Mintha valami blokk lenne az agyamban.
Az álmaim viszont átszivárognak a valóságba, hiszen sok versemet álmomból felriadva írtam. Ráadásul álmomban jobban működik az "elemző üzemmód" (időnként úgy össze tudom rakni az apró részleteket, hogy szinte úgy tűnik, látom a jövőt).
Az álmodozás viszont minden normális embernél jelen van. Most azon vagyok, hogy az álmodozás valósággá váljon!

"Ki a büdös istennyila vagy te bohócképű!?" SzŐr Geri, birodalmi poéta és főszakács (:L topic)

(#7) Vakegérke válasza Geri Bátyó (#6) üzenetére


Vakegérke
veterán

Ahhoz képest, hogy sokan nem is élnek, csak vegetálnak, nekünk sokkal jobb. :)

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

(#8) Earl_Muttley


Earl_Muttley
aktív tag
LOGOUT blog

Nekem is van 3.

A teljesen átlagos, a zenefüggő, és a szerelői :)

Kiszámoltam, hogy életem nyolc évéből kilenc és felet töltöttem apa háborús történeteinek hallgatásával - Louie élete

(#9) Vakegérke válasza Earl_Muttley (#8) üzenetére


Vakegérke
veterán

Feltételezhetően a háromból kettőt egyszerre élsz. Két végén égeted a gyertyát? :)

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

(#10) Earl_Muttley válasza Vakegérke (#9) üzenetére


Earl_Muttley
aktív tag
LOGOUT blog

Igen. Amikor szerelgetek, az csak üvöltő zenével megy :)

Kiszámoltam, hogy életem nyolc évéből kilenc és felet töltöttem apa háborús történeteinek hallgatásával - Louie élete

További hozzászólások megtekintése...
Copyright © 2000-2023 PROHARDVER Informatikai Kft.