Szépségisz Lejmolitisz
Általában nőnemű a beteg. Mivel bebeszéli magának, hogy nem elég szép, segédeszközökhöz fordul segítségért. Mondjuk úgy, hogy minden más nőnél szebb akar lenni.
Első számú segítsége a tükör, de lehet bármilyen tükröző felület, úgymint kirakatok üvege, villamos-busz-metró ablaka. Szemügyre veszi magát, és betegségénél fogva sosem elégedett a látvánnyal.
Adott, hogy orvoslásként pipere cikkeket használ, úgymint rúzs, púder, alapozó, és minden egyéb frász. Korlátozó tényező, hogy ezeket csak intim környezetben használhatja.
Nyilvánosság előtt, mondjuk közlekedési eszközön az ablakban tükröződő képére bámulva beéri azzal, hogy megigazítja haját, ruházatát. Utána körülnéz, és várja az elismerő pillantásokat.
Alfaja a Gépkocsisz Szépségisz Lejmolitisz.
Kesztyűtartója telve a szükséges segédeszközökkel, ha valamit nem lelne a táskájában. A belső visszapillantó tükör sose a mögöttes forgalmat mutatja, hanem a beteg arcát.
Piros lámpa, leparkolás, egyéb körülmény, amely állásra kényszeríti a beteg autóját, rohamot okoz. Belebámul a tükörbe, és mivel sosincs kibékülve kinézetével, lázas sietséggel keni ajkára a rúzst, pamacsolja arcára a megfelelőnek ítélt színárnyalatú púdert, alapozót.
Ezen tevékenysége közben hallása jelentősen romlik, még a dudálást sem hallja, ha éppen útban van, vagy már régen zöld a lámpa. Ha mégis meghallja, személyes sértésnek veszi, megbántottan teszi sebességbe az autót, és berongyol a pirosba. Amennyiben megússza baleset nélkül, tudomásul sem veszi, hogy mások védték ki a balesetet. Ha pedig leinti egy rendőr, akkor magyarázkodásában az egész világ hibás, csak ő nem.
Gyógyíthatatlan, de tünetei, külső megnyilvánulásai enyhíthetőek. Gazdag férj, személyi sofőr, csodáló, elismerő pillantások szükségesek.
Társszerzőm, moonlight115 ismét kiegészítéssel élt.
Másik alfaja a Frizuritisz.
Ő a fodrászok rémálma. Neki soha nem elég göndör a haja, vagy nem elég fényes, nem elég szőke, nem elég rövid, nem elég hosszú...
Hajvágást kér, így: óh, csak 1 centicskét a végéből... áh, inkább 2 centit... jajj, most nem lett túl rövid? Hogy nézek így ki? A Béla mit fog szólni?
Hiszti a köbön.
Rakjuk be csavarókra...!
Mikor félig kész a csavarás: Á, inkább csak szárítsuk simára... az jobban megy a bal profilomhoz, meg a Béla nyakkendőjéhez...
Kész a frizura, remekmű lett, mindenki csodálja. Kivéve betegünket: Jujj, ez nem lett olyan, mint a Klaúúú haja...! Nem mondtam, hogy pont olyat akarok??????
Ha véletlenül meg van elégedve az eredménnyel, le kell fújni annyi lakkal, hogy a labda visszapattanjon róla, kivédve ezzel a legközelebbi: Jajj, nem lett elég tartós...! - panaszt.
- o -
Hogy ez miként jutott eszembe?
Számtalan ilyent láttam. Egy kisebb fajsúlyút el is mesélek.
Egy csetbuliból tértem haza. A metró nem nyíló ajtajánál álltam, velem szemben egy tini csajszi volt. Időnként megnézte magát az üveg tükröződésében, és egy picit igazított a haján, svájci sapkáján. Utána elégedetten körülnézett, kereste az elismerő pillantásokat.
A sokadik ilyen után szélesen mosolyogva emeltem a számhoz összezárt ujjaimat, és cuppantottam egy nagyot.
Bizonyára ismerős a mozdulat, utána széttárjuk az ujjainkat, ezzel jelezzük, hogy valami nagyon tetszik, vagy ízlik, szupi, minden ilyesmi.
A kiccsaj ledöbbent, többen hangosan röhögtek.
A következő megállónál elhagyott minket, én meg csak remélni mertem, hogy nem szidta magában az anyámat.
Az ostoba pitsa! 
