Megtöröm a csendet

Bizony, az előző írásom óta sok idő eltelt, és bár szeretnék mindenkit azzal az örömteli hírrel fogadni, hogy sikerült megvalósítanom álmaim DIY rack szekrényét, de a helyzet korántsem ilyen egyszerű. Ez utóbbi tény nem meglepő számomra, mert ha én belefogok valamibe, ami egyszerűnek tűnik, arról egészen biztosan kiderül, hogy nem az. Örömteli viszont, hogy a feladat - némi szakmaiságot is becsempészve a dologba - kikerült a backlog-ból, és bizony már az aktuális sprint-ben megkezdődik a kivitelezés. Változtatásokkal ugyan, de a projekt el fog készülni, sőt mitöbb, már a munka végét is látom.

Miért kellett változtatni?

Az eredeti blogbejegyzésben felvázoltakhoz képest némi változás azért történt: rájöttem, hogy a mikroszervert nem érdemes felköltöztetnem a "mennyezetre", mert bár nagyon ritkán, de hozzá kell nyúlni: bekapcsolni áramszünet után, portalanítani néha napján, és hasonló balgaságok. Sajnos remote access kártyával nem rendelkezik a kis gép (drágább egy kompatibilis RAC, mint a szerver), ezért elengedhetetlen a kézi beavatkozás. A szerver tehát leköltözött a földre. Ez ideális esetben lehetővé tenne pár egyszerűsítést a projekten:

1. Mivel nem kell az extra hely a felsőszekrényben a szervernek, ezért az lehet kisebb -> nem lesz kisebb, már megvásároltam a szekrényt.
2. Szükségtelenné teszi, hogy a rack-be egy switch-et is építsek, mert elég a router 4 darab LAN portja -> már megvettem a switch-et is természetesen.

Nem baj - gondoltam én: az egyik szobában az ott elérhető fali LAN portok számánál úgyis többre lesz szükség előbb vagy utóbb: TV mediabox, konzol, és odakerül az újonnan áthelyezett mikroszerver is. Tehát a switch-nek lesz helye. Nyilván ez sem lesz így jó, mert ezen a ponton tudatosult bennem, hogy a switch nem egy WiFi AP. A router viszont ki fog költözni a lakás legeldugottabb sarkába, ezért a WiFi-s eszközök ennek biztosan megisszák a levét. Nosza tehát, kell egy új router is. Pár nap kutakodás után ki is választottam egy Asus RT-AX55 WiFi6-os középkategóriás modellt a haladás jegyében. Mivel a másik router egy Asus RT-AC66U-B1, ezért remélhetőleg profitálok majd az AIMesh-ből is.

Haladjunk tehát sorban

A fali rack-ben nem lesz switch és mikroszerver, ezért nem kell bele aktív hűtés, több lesz a hely, kényelmesebben el tudom benne helyezni az eszközöket. A mikroszerver viszont nem állhat csak úgy a földön, mert a kutya, és a rövidesen megszülető kisfiam mind-mind ellenségei az ilyen finom és érzékeny technikának. Elmentem tehát a végtelen útvesztőbe (közkeletű nevén IKEA), és 80 perc bolyongás után megtaláltam azt, amiért mentem: egy éjjeliszekrényt.
A szekrényben kényelmesen elfér a szerver, a kábelek, az új router, és minden más, amit ebben tervezek elhelyezni. Mivel hiszem, hogy az informatikai eszközök egyik legnagyobb ellensége a hő, ezért az alsó, teljesen zárt része a szekrénynek nem maradhat így, muszáj egy kis szellőztetéssel kombinálni, elő tehát a vonalzó és ceruza, a dekopírfűrész és a körkivágó, és essünk is neki:

Már korábban beszereztem egy szellőzőrostélyt a felsőszekrényhez, de mivel ott szükségtelen lesz, ezért újra felhasználom a jelenlegi projektben:

A szekrény összeszerelése után felmértem és feljelöltem az ajtóra a rostély helyét, és egy fúró, valamint dekopírfűrész segítségével kivágtam egy négyzet alakú lyukat az ajtóra, majd pedig szimpla facsavarokkal erősítettem fel a műanyag keretet. A mérés - jelölés kombinációt még ilyen egyszerű esetekben sem szabad félvállról venni, mert pár mm eltérés valamelyik irányban már nem lesz kellemes a szem számára.

A csavarok sajnos átérnek a szekrény előlapján, mert itthon nem volt kisebb. Ez így most csúnya és veszélyes is, ezért ezt a problémát orvosolni fogom - rövidebb csavarokkal.

Próbaképpen összeraktam a setup-ot, a kábelezés és az elrendezés itt még nem végleges.

A szekrény hátfalán gyárilag ki van alakítva egy nyílás a kábelek számára, de ezzel csak a felső, nyitott polc válik elérhetővé, az alsó rész teljesen zárt, ez kis méregetés és jelölés után a körkivágóval vágtam pár lyukat a hátfalra, ami egyrészt segít a szellőzésben, másrészt a kábelek is kivezethetők rajta.

Szerencsére a bútor hátfala elég vastag, nem kellett külön merevítenem a lyukak miatt.

A mikroszerver helye ezzel tehát elkészültnek tekinthető, természetesen szolgálok majd újabb képekkel, amikor végleges helyükre kerültek benne az új lakók.

Kábelek...

A szekrény építésekor a cikksorozat első részében említett kábelezési problémákkal is kellett valamit kezdeni, ezért hozzáláttam a hálózat ellenőrzéséhez. Ahogy ezt már korábban kifejtettem, a lakásban be vannak húzva a falakba CAT5e fali kábelek 4 helyre is, de a kivitelezés csak félig sikerült a szerelőnek. Egyrészt a kábelek egyik vége csak csupaszon lóg ki a falból ott, ahol a faliszekrény és a modem + router helyet kap, a másrészt a 4 kábelből 2 fali aljatba van kötve, kettő pedig rejtélyes módon elveszik az éterben.

Kis nyomozás után ráleltem a két hiányzó kábelre. Két helyiségben is van fali TV konzol, ahol vannak RG6 koax fali csatlakozók is. Az UTP kábelek végei szabadon a szerelődobozban végződnek, de nincsenek felszerelve fali dugaljak. A probléma okára is rájöttem: a lakásban az összes dugalj és kapcsoló Legrand Niloé sorozatba tartozik, viszont ez a széria nem kínál kombinált RJ45 / Koax aljatot. A szerelő tehát ahelyett, hogy beszerelt volna mégegy aljzatot, inkább úgy hagyta a kábeleket ahogy vannak, és csak a koaxnak valót szerelt fel mindkét érintett helyre.

Mivel én jelenleg nem akarok falat vésni egy új aljzatdoboz beépítése miatt, ezért a koax kábel mellett fogok kivágni egy lyukat az aljat fedőlemezére, amibe bele tudok csavarozni egy keystone keretet. A keretbe szabványos RJ45 keystone-t lehet bepattintani. Olyat választottam, ami szerszám nélkül szerelhető, ezen belül pedig egy STP verziót választottam (az STP a jelen esetben annyit tesz, hogy a csatlakozó árnyékolt kábelekhez is megfelelő)

A fali kábelek nem árnyékoltak (sajnos), hanem hagyományos UTP kábelek, de nem akartam időt húzni és további költséget kitermelni a kábelek áthúzásával. Ha azt tapasztalom majd, hogy gondot jelent az árnyékolás hiánya, akkor kicserélem a jelenlegieket STP vagy FTP kábelekre.

A vezetékek modem felőli végére szereltem fel RJ45 csatlakozókat, következő lépésben pedig elkezdtem megkeresni, hogy melyik vezeték hova is megy. Ehhez a két lépéshez szükséges egy RJ45 kompatibilis kábeltesztelő. A multiméterem rendelkezik ilyen funkcióval, ezért ezt a feladatot könnyen elvégeztem.
A művelethez a kábeltesztelőn kívül csak RJ45 UTP csatlakozókra, törésgátlókra, és egy krimpelő szerszámra volt szükség mint új beruházás. A többi eszköz (szike, csípőfogó, és némi kézügyesség) már adott volt.

A felszerelt kábelek mindegyikét leteszteltem, hogy ellenőrizzem a következőket:
- minden ér helyesen van-e bekötve,
- nincs a kábelben szakadás,
- egyáltalán, melyik kábel hova megy a lakásban?

A szerelő által bekötött fali csatlakozókban sajnos volt hibásan bekötött ér, ezeket nekem kellett kijavítani. A dugalj szerencsére oldható kötéses, és szerszám nélkül szerelhető. Érintkezési probléma okozta a gondot, aminek a javítását szívesen megmutatnám, de sajnos csak részben dokumentáltam, mert a dugaljak harmadik lebontása - visszakötése - ellenőrzése után legszívesebben az erkélyről vetettem volna ki magamat.

Az UTP kábel erek a fehér gyűrű forgatásával zárhatók és oldhatók. Az ereket a gyűrű a fekete és kék rész között elhelyezkedő önvágó kések közé szorítja. A kések a kelletténél jobban szét voltak nyílva, így nem vágták át az erek szigetelését, és nem érintkeztek. Műszerész csavarhúzóval egyenként kellett a ~3mm-es késeket visszaigazítani anélkül, hogy eltörjem őket.

A tesztelést soha ne hagyjuk ki, mert utólag sokkal több munkával jár megtalálni a hibát!

A dugaljak nem voltak megfelelően becsavarozva a szerelődobozba, ezért az eltávolításkor kis híján letörtem a dupla takarólemezt, illetve eredetileg az RJ45 dugalj is fejjel lefelé volt beépítve. A képen már a végleges, minden szempontból kijavított állapot látható. A keret minimálisan eláll a faltól, aminek az oka a kőburkolat egyenetlensége. Ez szabad szemmel nem észrevehető.

Végül jók lettek a fali dugaljak is, és felcímkéztem őket, hogy tudjam melyik-melyik. A matricák párja a kábelek másik végén kap helyet az azonosíthatóság végett. Ezt követően már folytathatom a munkát a a keystone-ok beszerelésével és a két érintett vezeték tesztelésével, ami szintén nem 5 perces feladatnak ígérkezik. Mivel a keystone keretek, az új router, illetve egy meglepetés kényelmi elem a rendszerbe (amit később mutatok be nektek) e sorok íráskor még nem érkeztek meg hozzám, ezért a fennmaradó időt a felső szekrény helyének pontos helyének mérésével, a szekrény felrakásával, valamint a szükséges utolsó simítások elvégzésével töltöm el.

A maradék két fali RJ45 csatlakozó beépítéséhez le kiszedtem a falból a dugaljakat, ami mögé be van húzva az UTP kábel, és felszereltem a kábelekre az önzárós keystone-okat.

A keystone szerszám nélkül szerelhető, ezért pár perces munka volt csak felrakni, és tesztelni őket.

A keystone keretek beépítése nem volt bonyolult munka, de macerás. A fali dugalj műanyag lemezére felrajzoltam a keret beépítéséhez egy sablont, a lemezt kifúrtam, majd pedig egy reszelő segítségével kialakítottam rajta a nyílást. Innen már csak be kellett a keretet illeszteni a helyére, és két csavar segítségével rögzíteni őket.

A "dugalj" visszahelyezése a helyére némi óvatosságot igényel, mert a kestone nagy mérete miatt elég zsúfolt lett a hely a fali dobozban. Vigyázni kellett, hogy egyik kábel se sérüljön meg.

A fenti lépéssel a hálózat kiépítése megtörtént, következő lépésként a felső szekrényt kell a helyére rakni, elektromosságot teremteni az eszközök számára, és "belakni" a helyet, ami az én esetemben azt jelenti, hogy a helyére telepíteni minden eszközt, beállítani a router-eket, viszont ezeket majd csak a következő bejegyzésben osztom meg veletek.