2011. október 24-én megjelent egy hirdetés a következő szöveggel:

„2.000,- vagy annál több ezres keresi gazdáját!
Részletekért bővebb infó: Privát!
Fizetés KP-ban, ha sok ismerősöd / jó haverod van, akkor pár óra alatt megvan akár 20-40ezer is, vagy több.„

Nos, furcsállottam elég erősen, hogyha munkaajánlat, akkor miért is kell több ismerős? Aztán szintén furcsa volt, hogy miért kell privátban érdeklődni?
Írtam az illető hirdetésébe, hogyha ez legális munka, akkor nyugodtan leírhatja az információkat a munkáról! Elvégre egy legális dologban mi titkolnivaló lenne?

Erre azt a választ kaptam, hogy, hogy:

„Legális, de nem kell mindenkinek tudnia, hogy miről van, és ugye nem mindenki tudja ezt megcsinálni, én is csak mások segítségével már.”

Na, itt aztán jött az erős fejvakarás! Ha legális, és több ismerős is szükséges, akkor miért nem lehet mindenkinek tudnia? Most ez körülbelül olyan, mintha a Büntető Törvénykönyvre azt mondanánk, hogy Szigorúan Titkos! Ugye hogy abszurd?
Majd ezek után, bátorkodva, hogy az illető csak kiböki, hogy mi is az a legális munka, érdeklődnek, hogy milyen munka az, amihez sok ismerős kell és pár óra alatt lehet vele ennyit keresni?
Válasz persze nem jött!
Ez után gondolkodtam, hogy kicsit tolakodóbbra veszem a kérdéseket és kérdőre vonom a következő dolgokkal kapcsolatban:
1, Kitől kapja meg az adott illető a fizetést? Valamint mikor és hol?
2, Hol kell az adott munkát elvégezni?
3, Ha nincs olyan ismerőse az embernek, aki benne lenne ebbe a valamibe, akkor egyedül már nem is kereshet pénzt?
4, Kell-e ehhez bármiféle külön végzettség, nyelvtudás, stb.?

Mint ahogy eddig, úgy ezután sem kaptam választ eme költői kérdéseimre!

Mivel láttam, hogy más már megkapta a privátot, így bátorkodtam elkérni!
Most persze lehet azt mondani, hogy más levelébe beleolvasni illetlenség, illetve a magántitok védelem alatt áll és törvénybe ütközik, ha az így elkéri az ember, meg ilyenek.
Nos, ez így is lenne, ha a levélben nem lenne elég erősen jogsértő dolog! Tehát olykor ahhoz, hogy az ember jogilag lépni tudjon, ahhoz előbb jogtalanul kell eljárnia. Persze nem minden esetben!
Na de idézem is a levelet!

„Szia!
A lényeg annyi lenne, hogy én pókerezek interneten, nagyon sok pókeres oldal létezik ugye.
Viszont vannak nagyon jók is, ahol anélkül tudsz pénzhez jutni, hogy igazából pókereznél. : )
Én nem pókerezem, hanem a bónuszokat játszom ki!
Ezt most kicsit kifejtem, hogy értsd.
Ha beregisztrálsz az oldalra, akkor lehet simán pókerezni játék pénzben, rendes pénzben, és van olyan hogy a bónuszokat tudod kijátszani! Ez annyiból áll, hogyha onnan regisztrálsz máshova (pl. pokerstars.com) vagy a többi oldalra, akkor kapsz bónuszt, amit aztán rendes pénzre tudsz válltani!
Viszont ezt a bónuszosdit nem lehet a végtelenségig csinálni, mert akkor elég könnyen, és viszonylag gyorsan lehetnénk gazdagok. : ) Éppen ezért olyan 5.000 - 10.000,- forintig lehet csinálni ezt, aztán leblokkol a rendszer, és kifizetik az eddig elért összeget. A gond viszont itt kezdődik, mégpedig az, hogy nem tudsz csak úgy egyszerűen újra regisztrálni, mert ha lehetne, akkor mindenki ezt csinálná éjjel nappal ugye. : )
Éppen ezért amikor újra regisztrálsz az oldalra, akkor kell csatolnod a személyi igazolványodról, és a lakcím kártyádról egy másolatot / fényképet, hogy lássák, hogy mégis ki vagy, ezután pár perc / óra alatt "le ellenőrizik (megnézik) a csatolt képet hogy eredeti-e és nem photoshoppolt képet küldtél be, vagy csak simán egy fehér hátteret. Ha mindent rendben találtak, akkor kezdheted is előröl a bónuszokat kijátszani, és ez így mehet szinte a végtelenségig.
Itt jössz a képbe Te! Egy darab személyi igazolvány, és a hozzátartozó lakcím kártyáról (vagy kártyádról) küldesz nekem egy képet.
És én kifizetem a megbeszélt összeget, ami jelen esetben 2.000,- forint.
Ha küldesz nekem 10db képet a fent felsorolt 2 dologról, akkor 20.000,- forintot kapsz, és így tovább.
Pár perces / órás munkáért szerintem elég korrekt.
Mielőtt még azt kérdeznéd magadban, hogy miért nem én szerzek magamnak ilyesmiket, és miért itt kell keresnem erre embert?
Mert nekem már mindenki oda adta az ismerőseim / barátaim közül, és már nincs olyan ember, akitől kérni tudnék sajnos.
Szóval nincs más dolgod, mint egy telefonnal, vagy digitális fényképezőgéppel lefényképezni a a személyi igazolványod,
és a lakcím kártyádat, majd elküldeni nekem emailben. Vagy bescanneltetni, és elküldeni, lényeg hogy jól látható legyen rajta a szöveg.
Fizetés:
- Ha szerda estig küldöd, akkor péntek estig kifizetem az összeget!
- Ha vasárnap estig küldöd, akkor pedig hétfőn estig fizetem ki a megbeszélt összeget!
Kikötések:
- 18. életévet betöltött személy.
- Magyar állampolgár
- Egy darab lakcímen, csak egy név lehet! (Szóval nem adhatod oda az egész családét sajnos)
Mielőtt még attól félnél, hogy vissza élek az adataiddal, biztostosíthatlak afelől, hogy a ilyen nem fog történni.
Amint beküldöm a képet az oldalra, máris törlöm az email címemről / számítógépemről!
Vissza élni amúgy sem tudnék vele, digitális aláírás hiányányában, és nem utolsó sorban nem is akarok, korrekt vagyok,
ezt már itt PROHARDVER! - en is bebizonyítottam sokszor!
Ui.: Ha kell megadom a saját adataimat, telefonszám, lakcím, személyi igazolvány / lakcím kártyámról a másolatot!”

Nos, ha elsőre sok, akkor menjünk szépen sorba!

1, Az illető egy online póker játékban a bónuszt, avagy az úgymond jutalékokat csípi le magának. Aminek ugye kötött szabályai vannak azért, hogy ne legyen belőle visszaélés!
Ám a magyar leleményes nép, és azonnal a kiskaput keresi meg. Mint ahogy ez a jó képességű is teszi!
Ezzel mi a probléma? Nos, ha csak ott állna meg a dolog, hogy egy oldal szabályzatát sérti meg valaki, konkrétan szinte semmi! Kitiltják, aztán majd regisztrál újra, vagy ha úgy tiltják ki, akkor majd új IP címmel belép.
No de az ügy korán sem ilyen egyszerű!

2, Ahhoz, hogy a jóember élni tudjon a már általa szabályzat megsértéssel hozzájutott pénzhez, ehhez szüksége van egy személyi igazolványra és egy lakcímkártyára. Nos, ki az a barom, aki egy ismeretlennek ezt oda fogja adni?
Mert ugyan lehet, hogy Ő tényleg egy olyan illető, aki ebből a furcsa pénzkeresési formából él jól. Viszont a személyi okmányainkkal bizony nem egy visszaélést lehet elkövetni!
Ez egyrészt eléggé rizikós dolog, másrészt, ha egy eljárásba belefutunk azáltal, hogy kiadtuk az adatainkat, a hatóságnál elég hülyén fog hatni, amikor elmondjuk, hogy párezer forintért adtuk ki a személyes adatainkat az interneten… Ezt nem szabad!
Hogyha emellé még küldünk az ismerőseink iratairól is másolatot, akkor pedig igencsak erősen kitesszük Őket annak, hogy szintén áldozatává váljanak egy esetleges csalásnak! Ennek pedig nem hinném, hogy bárki is örülne…

3, A fizetést pedig ugye ki garantálja, hogy megkapod? Senki! Attól, mert az illető megadja az adatait, nem veszít semmit!
Egyrészt azért, mert ha nem kapjuk meg a pénzünket és elmegyünk feljelenteni, akkor magukból csinálunk hülyét első körben, hogy kiadtuk a személyes okmányaink másolatát egy ismeretlennek. Másrészt azért, mert hiába írja az illető, hogy Ő megadja az adatait. Ki garantálja, hogy az valóban az Övé? Senki!

4, A kikötésekbe ugye ott van, hogy betöltött 18-ik életév. Ez egyrészt van a miatt, mert szerencsejátékot nem lehet ennyi idős életkor alatt űzni. Másrészt, ha csaláshoz szükségesek a személyes okmányok másolatai, akkor azzal már elkövethető a csalás!

5, Az illető meg akarna győzni arról, hogy visszaélni nem tud vele mivel nincs digitális aláírása. Nos, digitális aláírás nem mindenhez szükséges!
Például egy használt autó adásvételét simán le lehet bonyolítani másolt iratokkal is, és nincs szükség hozzá digitális aláírásra! Aztán jó magyar jogrendszer szerint még a sértettnek kell bizonyítania, hogy valóban nem Ő vette az adott gépjárművet. De, ez csak egy példa volt a rengeteg csalásból!

6, Az illető ezen kívül hivatkozik még arra, hogy neki mennyi piros pontja van.
Nos, azt nagyon jól tudjuk, hogy aki csalást óhajt elkövetni, és egy kis esze van, az megteremti az alapot ahhoz, hogy elhiggyék róla azt, hogy Ő bizony korrekt ember. A valóság persze mindig más, mint a látszat!
De, ugye alaphangon nem a temérdek piros ponttal rendelkező emberkébe keresnénk, a gyanút valljuk meg!

Hogyha esetleg meginogna a hitünk eme rendes emberben, akkor azért kapunk tőle egy privát üzenetet, ami a következőt tartalmazza:

„Hidd el elég sokan oda adták már, és semmi probléma nem volt belőle.
Ez olyan mintha az utcán X Y helyen X Y időben pénzt osztanának, csak te analfabéta vagy, és nem tudsz róla, meg nem tudsz elmenni XY ok miatt, így elmegyek helyetted én, mintha Te lennék, magyarul helyetted állok sorba. Nincs benne semmi susmus, ha lenne, akkor nem itt kerestem volna rá embert, hanem kiálltam volna az utcára / hajléktalanokat kértem volna meg, ha kell tudok referenciát is mutatni, hogy hány ember adta oda / küldte el nekem, és mennyinek fizetettem eddig ki a dolgokat.
De természetesen megértem, ha tartasz ettől.”

Nos, itt is tegyük helyére a kizökkent időt!
1, A „sokan” az egy gyűjtőfogalom! Számomra nem egyenlő azzal, hogy Kovács László, Lukács Péter, stb.! Tehát nem tudni kikről van szó. Innentől ez egy nulla értékű dolog!

2, Az, hogyha pénzt osztanak egyrészt meglepő dolog lenne. Másrészt, ahol pénzt osztanak oda az illető személyes jelenléte kell, vagy egy meghatalmazás. Nem pedig az, hogy odaadja az iratait, aztán majd valaki más pedig felveszi a pénzt! Erről szó sincs!
Ezen kívül azért, mert valahol mondjuk, ténylegesen pénzt osztanak, nem fognak visszaéléssel gyanúsítani. Ám, ha mások személyes irataiból kérek egy példányt, főleg, ha sok embertől, akkor ott már bizony erősen más a helyzet…

3, A hajléktalanokra hivatkozni vicces! Egyrészt azért, mert van amelyiknek lakcímkártyája sincs! Ha mégis lenne, akkor elképzelhető, hogy valami melegedőhelyre szól. Innentől nem nagyon fogják elfogadni…
Másrészt azért, mert a hajléktalanok többsége már annyi ígérgetésnek, csalásnak lett kitéve, hogy az iratait talán még a rendőrnek sem adja oda!
És ugye a slusszpoén az, hogy egy hajléktalan még 500 forintért is odaadná az iratait. Miért is nem hajléktalanoktól kér?

4, Kik a referenciák? Ha van, akkor arra alaphangon lehet hivatkozni! Persze ha mondjuk, egy gyerekkori barátomra hivatkozok, Ő azt fogja mondani, amire Én kérem. Innentől ez megint csak nem egy megbízható dolog!

És akkor végezetül legyünk hűek a törvényekhez! Idéznék is párat akkor!

1992. évi LXIII. törvény - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról

1. § (1) E törvény célja annak biztosítása, hogy - ha e törvényben meghatározott jogszabály kivételt nem tesz - személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse.
Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazása során:
1. személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül vagy közvetve - név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet;
8. adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja;
9. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is;
10. adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik.

3. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha
a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli.

4/A. § (1) Az adatfeldolgozónak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit e törvény, valamint az adatkezelésre vonatkozó külön törvények keretei között az adatkezelő határozza meg. Az adatkezelési műveletekre vonatkozó utasítások jogszerűségéért az adatkezelő felel.

5. § (1) Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak.
(2) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.
(4) A személyes adatot - akár az érintett hozzájárulásával, akár jogszabály alapján - különösen akkor lehet kezelni, ha ez közérdekű feladat vagy az adatkezelő törvényi kötelezettségének teljesítéséhez, az adatkezelő vagy az adatátvevő harmadik személy hivatalos feladatának gyakorlásához, az érintett létfontosságú érdekeinek védelméhez, az érintett és az adatkezelő között létrejött szerződés teljesítéséhez, az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez, társadalmi szervezetek jogszerű működéséhez szükséges.

7. § (1) A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:
a) felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes;
c) tárolásuk módja alkalmas arra, hogy az érintettet csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.
(2) Korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel alkalmazása tilos.

8. § (1) A személyes adatok akkor továbbíthatók, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek.

9. § (1) Személyes adat (beleértve a különleges adatot is) az országból - az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül - harmadik országban lévő adatkezelő vagy adatfeldolgozó részére akkor továbbítható, ha
a) ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy
b) azt törvény lehetővé teszi, és a harmadik országban az átadott adatok kezelése, illetőleg feldolgozása során biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme.
(2) A személyes adatok megfelelő szintű védelme akkor biztosított…

10. § (1) Az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.
(2) Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. A személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében külön védelmi intézkedéseket kell tennie az adatkezelőnek, az adatfeldolgozónak, illetőleg a távközlési vagy informatikai eszköz üzemeltetőjének, ha a személyes adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik.

18. § (1) Az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megszegésével másnak okozott kárt köteles megtéríteni. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért is. Az adatkezelő mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.
(2) Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben az a károsult szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.

1978. évi IV. törvény - A Büntető Törvénykönyvről

177/A. § (1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével jogtalan haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva
a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel,
b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,
vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti.
(3) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyes adattal visszaélést különleges személyes adatra követik el.
(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha személyes adattal visszaélést hivatalos személyként vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.

Akkor záró akkordként még egy paragrafus a BTK-ból:
178. § (1) Aki másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét, a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, úgyszintén aki távközlési berendezés útján továbbított közleményt kifürkész, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.

Nos, ha azzal, hogy ezt a bejegyzést megírtam, és mondjuk tegyük fel húsz embert megóvtam attól, hogy visszaéljenek az adataival, akkor vállalom a pénzbírságot!
Azt hozzátenném, hogy az adott illető neve, lakcíme és egyéb személyéhez köthető személyes információkat nem publikáltam!
Ugyanakkor az észrevételtől kezdve azonnal jelentve volt az oldal egyik Hardverapródjának aki intézkedést kezdeményezett az ügyben.

Tisztelt Hölgyek és Urak, tessék figyelni! A pénz sokszor kecsegtető, de nem biztos, hogy megéri bevállalni érte ismeretlen dolgokat!