A minap a Páromtól indultam haza Volán busszal. A busz alapból késett, ami mint már megfejtettük, 2 dolgot jelenthet. Az első variáció az, hogy rengetegen vannak a buszon, azaz full tömeg, a második pedig az, hogy lerobbant a busz. Természetesen a mi esetünkben mindig az első variáció lépett/lép érvénybe. Ma is így történt. Rengetegen álltak már a buszon, de azért megtaláltuk a nyugodt helyet. Az első ajtónál, az egyik nem nyílik ki soha, oda beálltunk. Volt egy korlát, ami elválasztott minket a busz tömegétől. Egyre többen szálltak fel a buszra, sőt volt olyan megálló is, ahol egy egész kirándulócsoport akart felszállni. A sofőr reflexből rávágta, 10 perc múlva jön a következő busz. Elképesztő volt ami ott volt. De a csúcs csak ez után következett. Egy idős hölgy fogta magát, bevágódott elém és a korlát közé (épp egy embernyi hely volt az egész), nem zavarta, hogy a lábamon áll, és persze az sem, hogy a busz minden mozdulatánál rám dőlt és nekinyomott az üvegnek. És még annyit se mondott, hogy elnézést vagy valami. Teljesen ledöbbentem, bíztam benne, hogy hamar leszáll. Szerencsére pár megálló után ez meg is történt. Nagyon zavart ahogy ott állt előttem, még az volt a jó, hogy a Párom végig ott volt mellettem és hogy ment a légkondicionáló. 
Persze nem ez volt az első tömegben eltöltött utazásom, volt, hogy azt se tudtam hol a táskám, vagy hogy hogy fogok leszállni, vagy hogy fogom egyáltalán jelezni azt, hogy leszállok, vagy szinte az ablakra voltunk tapadva.
Röviden, tömören a mai utazás maga volt a "hering szindróma".
annyira elegem lett a tömegközlekedésből, hogy most már inkább hazagyalogolok melóhelyről (40perc séta), minthogy átszállással hazabuszozzak... (kb fél óra alatt) kb 10-12évig naponta utaztam tömegközlekedéssel... mellesleg pl a máv/bkv/volán mostani színvonala közel sincs ahhoz, mint amit még kb 15éve köln környékén láttam...
