Először egy kis történelem, nosztalgia...

Ha jól emlékszem, akkor olyan 2008 körül vettem az első fényképezőgépem, ami egy Canon A320-as volt (vagy valami ilyesmi). Használtan vettem egy havertól, 3 megapixeles volt és szerettem.
Aztán egy majáliskor szörnyű véget ért, van az az alkohol mennyiség...

Aztán jött a nyár, melóztam és vettem egy szintén kompakt gépet a Fujitól. Hogy pontosan milyen volt, már nem tudom, de 9 Mpx volt és akkor az nekem csúcs volt, mert azt hittem akkor, hogy a megapixelszám ha magas, akkor az nagyon jó

A gép maga egész korrekt volt, de kezdtem jobban belemerülni a fényképezésbe és valahogy sehogy nem jött össze a „bokelisösz” háttér. Hamarosan ki is derült, hogy miért.
Nyári melóból megint összejött a pénz, mellé eladtam a Fujit és megint egy Fuji jött, egy bridge gép az S szériából, ami 30x-os optikai zoomos volt. Rögtön én lettem a falu bikája
Tele állásba mosott mint a szomszéd néni a lavórba.

Ez volt az első gépem, amit gyakorlatilag imádtam. Ezzel már volt 8 másodperces záridő is, ISO 400-ig elviselhető képet adott, nagyon jól bírta szuflával.
Ez a gép mellett kezdtem el a PS-t, LR-ot is használni és számomra csodálatos képeket készítettem. Akkoriban bele is vágtam egy weboldalba, ahol a képeimet megosztottam és elég jó feedback volt. Elkezdtem a képeimet pályázatokra küldeni és egyszer csak az egyiken első lettem. Ez önmagában tuti érzés volt, de az meg mégtutibb, hogy egy akkor megjelenő Nikon D5000-et nyertem egy 18-55-ös és egy 55-200-as kitobival. Meg is volt a falu bikája level 2.0.
A D5000-et aztán egy D7100 váltott több év után, mert technikailag kinőttem a kicsikét. A D7100-at viszont utáltam. Képminőségben porrá alázta a D5000-et, de olyan szar volt kezelni, akku stb., hogy falu bikája level 3.0-ból level 99-re váltottam, jött a Nikon D800 és utána FX alatt nem volt élet. Fúúú, pláne a Nikon 14-24-el mit karcol a gép, fúúú, tiszta orgazmus volt fotózni.

Aztán jöttek a vándorlások, túrák... mindig több és több objektív, drón, GoPro és a 20 kg-os csomag a hátamon. Na ezt nem csináljuk, de rohadtul nem.

Elkezdtem keresni a tükör mentes gépek között... tudom, szentségtörés, pokolra kerülök és ott szappantartó leszek a börtönben.

Sok sok keresgélés után a Sony A7RII mellett döntöttem. Ekkora már az FX nem volt egy muszáj érzés, de gondoltam maradhat.
A Sony tulajok, tesztelők nagyon felemás véleményt mondtak a gépről. Akinek volt imádta, imádja, másik meg eladta, mert szar volt.
Nekem egy két hetes kalandom volt Sanyival, mert pl. amikor videóztunk bemelegedett és hamar „elsült”. Nekem így meg nem kellett. Bővebben itt írtam a sztoriról: [link]

A Nikon D800 még megvolt, mert nem akartam addig eladni, amíg nem találom meg a helyettest.

.... és badamm tssss, Fujifilm X-T2.

Izé meg ecet. Aki most tesztre számít, meg bemutató képekre, videókra, az így járt, tele van a net, Google a barátod.
Inkább azt mondanám el, hogy mire jutottam a 3. Fuji gépemmel.

Amikor megjött, akkor azokat a dolgokat teszteltem először, amik a Sonyn nem voltak jók. Hjajjj, fellélegezés. Többszöri próbára sem volt gond. 4k-s videónál 1 óra után sem lehetett rajta rántottát csinálni.
Fotózásban is jó, arra használom inkább, de a videó is fontos szempont volt. Szóval fotózás!
Képminőségben ha épp jól működik a Sony A7RII, akkor az jobb, de nem sokkal. A kis Fuji eszméletlen jó. Helyzettől föggően ISO 12800 utómunkával egész nézhetőre kihozható. Ez szerintem brutális dolog. A színek nagyon szépek, habár ezen a téren a Nikon épp a sor végén kullog, viszont itt nincs az az eszméletlen penge élesség. Nem életlenek a képek, inkább azt mondom, hogy lágyabbak, más a képkidolgozási rendszer a gépben. Portrénál szerintem nagyon jó ez a dolog.

Maga a gép pici, nagyon pici, már túlságosan is pici és a booster markolat nélkül nekem nem is volt opció. Nem a booster tulajdonságai miatt, hanem a méret miatt.
A használhatóság viszont nagyon überel mindent. Szinte azonnal megszoktam, minden kézre esik és mivel minden főbb beállítás (ISO, rekesz, záridő...) manuális (tárcsa), így baromi gyorsan is lehet vele dolgozni.
Rengeteg apró fícsör van benne, ami ha nem lenne, akkor sem lenne gond, de van és jó használni. A gép szoftvere egyébként átlátható, habár a rövidítések nem mindig egyértelműek.
Akinek nem először van gép a kezébe, annak nem lesz ezzel gond.
Az elkészült képek nagyon jók. Fentebb írtam, hogy ISO-ban nagyon adja, de a dinamikatartomány is kiváló.

Ami az obikat illeti, jelenleg csak Fuji obikat vettem (mondjuk nem is nagyon van más...) és pazarok. Pl. az 56 mm f1,2 nagyon perverz cucc. Videó készítésekor az AF iszonyat gyors és a tévesztés elenyésző.

Hogy egy kicsit negatív is legyek, meg kell említenem az akkut. Hát azt gyakrolatilag zabálja. Ha mindent bekapcsolsz, akkor kb. nézheted, hogy kezdődik a visszaszámlálás. Ezért is érdemes a markolatot rögtön a gép mellé megvenni, mert úgy 3 akksit használsz egyszerre. Úgy okés, de a Nikon D800-on egy akkuval lehoztam ennyit, mint itt 3-al.
A gép mérete, mint irtam, nincs nagy kezem, de kicsi. A markolattal kézre esik minden, de elől a „kapaszkodó” lehetne nagyobb. Persze akkor meg nem lenne ilyen könnyű és ez nekem szempont volt.
Az ár... nem olcsó, pláne az obektívek, Sonynál mondjuk olcsóbb egy kicsivel. Ja és igen, nem sok variáció van. Habár ezt lehetne úgy is nézni, hogy minek legyen, hogy ha ami van az jó. De lehetne

Kb. ennyi volt a negatívum. Nem tudok több rosszat írni róla.

Jöhet a kérdés, hogy megérte-e váltani egy FX dSLR-ről egy APS-C-s MILC-re. Meg, nekem meg. Az én szempontom az volt a váltásnál, hogy lehessen 4k-ban videózni, legyen kisebb, könnyebb és fotó téren hozza leglább a D800 szintjét. Ez mind megvan a kis Fujiban.
A váltás nekem amúgy sem került plusz pénzbe, mert a Nikonos cuccaimból bejött a teljes szett ára, még úgy is, hogy a novemberben megjelenő 80-as makrót előrendeltem.

Most akkor végül is jobb-e egy APS-C-s MILC mint egy FX dSLR? Dobpergés....

Ezt így nem mondanám. Szerintem felhasználási területtől függ az egész. DX vagy FX, kinek mi a fontos, dSLR vagy MILC, mindkettő ugyanolyan jó.
Aki vásárlás előtt áll, érdemes mindkét részlegben nézelődni és azon belül DX-re vagy FX-re is érdemes pár pillantást vetni. Mindkét rendszernek vannak jó és rossz tulajdonságai. Először tudni kell mit akarsz fotózni és utána gépet keresni.

Nekem, mondom nekem megérte a váltás, ez nem jelenti azt, hogy mindenki így lenne ezzel.
Ha a méret és a súly nem lett volna ennyire mérvadó, akkor most a Nikon D850 lenne az új gépem. Per pillanat dSLR szinten szerintem nincs nála jobb és porba alázza a többi dSLR-t.

Én elégedett vagyok az X-T2-vel. Van nála jobb képminőségben és videóban is. Képminőségben pl. a Sony A7RII jobb, cserébe videózáskor kolbászt lehet rajta sütni. Az Oly hasonló árú MILC-ében meg a vázban és az obiban is képstabi van, amivel nagyon smooth lesz a videó, de fotózás terén gyengébb az X-T2-nél.
Ebben az árkategóriában szerintem az egyik legjobb választás az X-T2.

A jelenlegi szettem:

Fujifilm X-T2 váz
Fujifilm 56 mm f1.2 objektív
Fujifilm 10-24 mm f4 objektív
Fujifilm 100-400 f4-5.6 objektív
Fujifilm XF 1,4x telekonverter
Fujifilm Booster Grip markolat
3x Fujifilm NP-W126S akku
6x Patona NP-W126S akku
Nissin Di700A vaku
Nisson Air 1 vakuvezérlő
Yungnou YN 465 vaku (D800-hoz volt, de működik az Air 1-el)
Fujifilm EF-X8 kompaktvaku
Fujifilm MIC-ST1 mikrofon RODE zajszűrőpamaccsal
Haida ND1000 filter
12x AAA és 4x AA újratölthető elem
5x 64 GB memóriakártya
Rollei Fotopro C-5i statív
Cullmann Nanomax 250 statív
Joby gorillapod

... meg pár apróság, softboxok és egyéb stúdió kiegésztők. Előrendelve a Fujifilm 80 mm f2.8 macro és érkezőben egy Haida CPL filter.

Ennyi lenne az annyi