Watkins Glen GP * Mercedes-Benz CLK-LM * 27 kör * (2016. 05. 08.)

Minden esélyem megvolt a győzelemre, nagyon simán lement az időmérő, összesen két mért kör kellett egy magabiztos pole-hoz, szóval teljes joggal vártam, hogy behúzom a futamot.

Hát nem. Először is kissé túllihegtem a rajtot, kiugrottam, ezért aztán mindjárt kaptam egy boxutca áthajtásos büntetést. Ez még oké, innen még feljöhettem volna, de jött a rémálom, a lassabb játékosok megelőzése. Sajnos van (volt…) egy tagunk, aki eszméletlen lagokat tud produkálni, ennek következtében teljesen kiszámíthatatlan, hogy hol tűnik fel a pályán, így aztán totál lutri mellette-előtte-mögötte haladni. Korábban is voltak vele súlyos problémák ebből kifolyólag. Hát én most beleestem ebbe a bosszantó csapdába. Hirtelen megjelent előttem - mintha Marty McFly bukkant volna el a jövőből vagy a múltból… - és elég nagy sebesség mellett egy óriásit csattantunk. A jobb elsőm azonnal kiszakadt, annyi szerencsém volt, hogy az eset a pálya utolsó harmadában történt, így nagy nehezen vissza tudtam vánszorogni a boxba javításra. (Persze itt meg a játék nem értette meg, hogy pontosan mit akarok: Hiába jelöltem meg, hogy még nem időszerű a kerékcsere, azért megcsinálta azt is…) Miután egy összerakott verdával visszatértem a verseny vérkeringésébe, természetesen a legutolsó helyen, az első háromtól kört kapva csatlakozhattam a mezőnyhöz.

Innentől már csak egy cél maradt, illetve kettő: Visszavenni a köröket, és megfutni a leggyorsabb kört. Mindkettő sikerült, végül a 10 indulóból hétre fogyatkozó mezőnyben a 4. helyen értem célba. Hoztam, amit a körülmények engedtek, nincs hiányérzetem, sőt, még bosszús sem vagyok, mert amit eddig adott a sors az elmúlt futamok során, abból most egy keveset visszavett. Hát ez van, a rajtot ugyan elrontottam, de nem hiszem, hogy ezen múlt az első helyem végleges elvesztése.

Minden esetre nem adtam fel, mint azok, akik például egyetlen kisodródás után úgy gondolják, hogy itt már nincs semmi keresnivalójuk. Én most kaptam egy boxutca áthajtásos büntetést, kiszakították az egyik kerekemet, kört kaptam az első háromtól, de nem adtam fel. És szerintem megérte végigmenni. Hát ennyit erről.

A végeredmény a következőképp alakult (és a szépítés okán azért én futottam meg a leggyorsabb kört...):

A jövő héten már nem várok sok sikert magamtól, jön egy GT3-as verseny szerdán, vasárnap pedig ugyanezen a pályán (Bathurst) fogunk meghajtani egy régebbi bömöst. A szerdai sztorival a GT3-as kategória a problémám, meg a pálya (nem igazán vagyok oda érte), a vasárnapival pedig hát igen, még mindig a pálya az, amivel nem igazán tudok mit kezdeni. Minden esetre természetesen megpróbálok kihozni minden lehetséges teljesítményt ezen a két fordulón is.

A videóról majdnem megfeledkeztem, íme: