2019. június 27., csütörtök

Gyorskeresés

A T-34-es és én Debrecenben

Írta: | Kulcsszavak: T-34 . Tank . Debrecen . World War II . második világháború

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

A T-34-es a Szovjetunió legendás, második világháborús tankja.

"A T–34 fejlesztéséhez a J. Walter Christie, amerikai harckocsitervező prototípusai szolgáltak alapul, melyeket, miután az Egyesült Államok hadserege nem vásárolta meg tőle, eladott a Szovjetuniónak.

A T–34-esek egyik fontos eleme a Christie-féle futómű speciálisan átdolgozott változata lett. A harckocsi egyik legfőbb technológiai újítása az öntött torony és a teljes egészében hegesztett páncéltest volt. A 30-as évek harckocsijait jellemzően benzinmotorok hajtották, a T–34-be ezzel szemben diesel-motort építettek, ezzel sikerült növelni a harckocsi hatótávolságát, valamint csökkenteni a tűzveszélyt. A 38 liter hengerűrtartalmú V–2 típusú V12 hengerelrendezésű öntött alumínium blokkos motor főkonstruktőre Konsztantyin Cselpan (1899–1938) volt."

"A T–34 esetében sikerült megteremteni a harckocsikat jellemző három alapvető tulajdonság – mozgékonyság, tűzerő, páncélvédettség – összhangját.

A fejlesztést 1936-ban kezdték meg Mihail Koskin[1] vezetésével, és az első két prototípus 1940 januárjára készült el. A tervezők a két prototípussal Harkovból Moszkvába hajtottak, hogy a Kreml urai előtt így bizonyítsák a harckocsi rendkívül jó menettulajdonságait. Ezután az akkor már elcsendesedett finn frontra irányították, ahol a Mannerheim-vonal elhagyott bunkereinek szétlövésével demonstrálták a T–34-es tűzerejét. Végül a harckocsik Minszken és Kijeven keresztül tértek vissza Harkovba. Sajnálatos módon Koskin[1] nem rendelkezett olyan kiváló ellenálló-képességgel, mint tankjai, és 1940. szeptember 26-án belehalt a tüdőgyulladásba, amit a rendkívül megerőltető téli próbák alatt szerzett. Helyét Alekszandr Morozov[2] vette át."

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/T%E2%80%9334

Kevésbé ismert tény, de a T-34-esnek a német hadseregre gyakorolt demoralizáló hatását, mi sem bizonyítja jobban, hogy maga Hitler őrjöngő dühében adta parancsba, hogy a Stukák bombázzák porig Mihail Koskin sírját... az emberét, akinek a konstrukciója a keleti fronton lehetővé tette a Szovjetunió számára, hogy a kezdeményezést átvegye, és az agresszorokat kiszorítsa.

Ehhez alapvetően az is kellett, hogy a ebből a szépséges, ám a Wehrmacht páncélos egységei szemében különösen félelmetes 30 tonnás szörnyből kellő mennyiség kerülhessen legyártásra.

1941-ben, a németek két számukra félelmetes harcjárművel találkoztak. Az első a T-34-es volt (a második amikor elérték a Berezina folyót a BM-13-as vagy közismertebb nevén Katyusa, Sztálin orgona), melynek az akkor német oldalról hadrendben álló 37 mm-es lövegük egyáltalán nem hatott, harckocsik terén Panzerkampfwagen III-ig szintén hatástalan volt. A keleti fronton kezdetben főleg két módja volt a semlegesítésének a Stukákkal 50 Kg-os bombával való légitámadás, és a Flak 88. A német tankok szépek voltak, de a páncélzatuk szögletes, vertikális, és ebből fakadóan elavult. A T-34-es viszont döntött homlokpáncélzatot kapott, és a torony is gömbölyded kialakítású volt. Ennek több szempontból is jelentősége volt. Ha egy Panzerkampfwagen IV-gyel került például szembe, esélyes volt, hogy annak a lövedéke egyszerűen lepattan gellert kapván. A másik oldala pedig az, hogy a döntött páncélnak köszönhetően, a lövedéknek azonos vastagságú páncélzat esetében, lényegesen nagyobb utat kell megtenni az acélban mint egy vertikális megoldással szemben. Ebből fakadóan a T-34 egyszerre nyújtott nagyobb védelmet a harckocsizó legénységnek, és volt könnyebb mint riválisai. Ráadásul az orosz körülményekhez lett tervezve, ezért is kapott lényegesen vastagabb lánctalpat. Persze voltak gyengeségei, eleinte 76 mm-es löveggel látták el, később váltotta a 85 mm-es ágyú. Rádiója, és sebességváltója azonban kezdetlegesnek mondható volt a németek tankjaiban használtakhoz képest eleinte (kezdetben csak a parancsnoki harckocsiban volt rádió), és bár 1941-re korszerűsítették, a korábbi modellek esetében maradt a zászlós jellel való kommunikáció.

Mindazonáltal a közepes harckocsik között a T-34-es volt a legmagasabb darabszámban készülő, és a háború végén Berlinbe beható szovjet páncélosok éke.

Hozzászólások

(#1) potyautas


potyautas
(lelkes újonc)
LOGOUT blog

Attól volt félelmetes, hogy nagyon sok volt belőle. Egy Tigris 5-6 T34-et kilőtt, mire azok lőtávolba értek. A többi viszont túlszaladt rajta.

(#2) #41133696 válasza potyautas (#1) üzenetére


#41133696
(törölt tag)

Igen de a Tigris, és a Királytigris nehéz tankok voltak, és lényegesen kevesebb is volt belőlük, valamint a háború későbbi szakaszában kerültek a csatatérre.

(#3) Rive válasza potyautas (#1) üzenetére


Rive
(PH! kedvence)

Tigrisek vadászatához volt a szovjeteknek más, bikább tankja. A T34 elsődleges feladata a gyalogság támogatása volt - ehhez pedig kellő számban, kellő tűzerővel rendelkezésre állt. Nem úgy, mint a ritka (drága és megbízhatatlan) nagymacskák a németek számára.

A T34 képességeit tekintve nem volt csúcs tank, soha. Ennek ellenére valóban el lehet róla mondani, hogy a szovjetek oldalán kulcsszerepe, kiemelt fontossága volt.

/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

(#4) #41133696 válasza Rive (#3) üzenetére


#41133696
(törölt tag)

Pl IS-2, vagy SU-85, SU-100, ISU-152

[ Szerkesztve ]

(#5) Blindmouse válasza potyautas (#1) üzenetére


Blindmouse
(senior tag)

A PZ3 a 5 cm KwK 39-el átlőtte a T34-et. A legtöbb T34-et ezzel lőtték ki.A PZ4 gyalogsági támogatásra volt kifejlesztve, de az F variáns megkapta a 7.5 cm-es ágyút, attól meg a T34 papírnak látszott.
A németek szimplán átállították a PZ3 gyártást Stug 3-ra, annak szintén 7.5-ös ágyúja volt, és papír a T34.
A T34 az a tank volt, amit azért gyártottak mert olcsó volt. És sok készült. Annyira volt modern, meg biztonságos, mint a rohamsisak a katonák fején.

3440x1400@120Hz #ultrawidemasterrace #gloriouspcgamingrace

(#6) t72killer válasza Blindmouse (#5) üzenetére


t72killer
(Jómunkásember)
LOGOUT blog

Igen, a T34-gyekkel tömegesen lehetett a gyalogságot támogatni. A tigrisek és egyéb nagymacskák ellen ott volt a KV85. - Bár ebből neml sok készült.

[ Szerkesztve ]

"A win98 biztonságos, ui már vírust sem írnak rá 10 éve."

(#7) Blindmouse válasza t72killer (#6) üzenetére


Blindmouse
(senior tag)

Na, a KV szériából kb annyi készült mint a tigrisekből. A KV-1 még a T34-nél sem volt sokkal jobb. Az IS2 volt 1944-ben a nagy szám, az IS3 sosem került harcba, pedig azzal feltörölték volna még a Tiger 2-t is.
Mondjuk azt tudni kell, hogy az IS2 sem lőtte átt a panther-t előről, a panther meg 3x olyan sebességgel lőtt mint az IS.
Nem volt itt szovjet csodatank, egyszerűen arról volt szó, hogy a németeknek két fronton kellett harcolni, a tankok nagy részét pedig műszaki hiba vagy bombázás szedte ki. Meg az extrém túlerő.

3440x1400@120Hz #ultrawidemasterrace #gloriouspcgamingrace

(#8) t72killer válasza Blindmouse (#7) üzenetére


t72killer
(Jómunkásember)
LOGOUT blog

Nyilván. Az a maroknyi tigris, amivel a többezer km-nyi frontvonalat tartani akarták szánalmasan kevés volt. Persze az Iván is becsinált, amikor tigrist látott - ugyanúgy, ahogy a Hans, amikor kéttucatnyi t34-est.

"A win98 biztonságos, ui már vírust sem írnak rá 10 éve."

(#9) Rive válasza Blindmouse (#7) üzenetére


Rive
(PH! kedvence)

Nem volt itt szovjet csodatank

Nem is kellett. Föntebb csak az került kiemelésre, hogy a német csodatankok ellen volt elégséges képességű válasz - a többi tanulság pedig ott került levonásra, hogy a T34 és Sherman vonal: az elégséges képességű általános tömegtank máig tovább él az MBT-k képében, a csodatankok pedig mindenestül kihaltak.

[ Szerkesztve ]

/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

(#10) #41133696 válasza t72killer (#8) üzenetére


#41133696
(törölt tag)

A tankok mennyisége és milyensége egy dolog, egy fontos dolog, de egy a sok közül ami miatt a németek elvesztették a háborút.

Ok okozati összefüggésben.

A két frontos háborúnak köszönhetően, elvesztették a légi fölényt, és emberanyag illetve üzemanyag terén is kimerültek. A légi fölény elvesztése a legsúlyosabb. Ha egy stuka sikerrel támadott meg egy T-34-est, akkor az a Harmadik birodalomnak egy 50 Kg-os bombába meg némi üzemanyagba került, a Szovjetuniónak meg egy tankba + a kiképzett legénység életébe. Ami azért összehasonlíthatatlanul nagyobb veszteség.

Viszont mint mondotta volt 1944-től kezdve a Luftwaffe végképp árnyéke volt önmagában. Rommel Franciaországban, már az erdőben tartott szemlét, nehogy a szövetségesek által uralt légtérben valaki kiszúrja őket.

További hozzászólások megtekintése...
Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.