Így lehet dekódolni:
Az biztos, hogy a • és a •/ sokat van, szóval ezek az "a" és "az" szavak lesznek. Így kapjuk ezt:
az *$<#*- £”^>¥{a a#a,)<-.<^
_*%*}’z]^€8)[#¥\*’£a!^a 5%[^~#
^:]#-a££ -<!&#<-<^ ~#4 a^^¥#
)[#¥\*’a££9 ‘z¥%*’ |<}<-<
|*#—a#4 a%<#:<} a _¥-¥^ ~’ a
|<{!~’z<^ )]z‘z[^-<‘ $’]}*}}¥
¥##^a} =‘’z<4 ~’ a |a!}*^ [‘
^a\:*^ ‘€!€<}0 a _a’ a^{a
,[‘z}*’|<_~!8}!~%’z]^€0 }=z<#[
!*}*^a[-+#4 az *^$[##¥-+# ~’ a
%a!\a:8-+# %[^>=‘’z< ^a\:*££
%~!<-<[ }&#=^£=z-<-[} %<\0
Ebből megtudjuk, hogy a * az magánhangzó illetve a _ | , % karakterek mássalhangzók.
A "z" előtt rengetegszer van ’, ezért az statisztikai alapon "s" lesz:
az *$<#*- £”^>¥{a a#a,)<-.<^
_*%*}sz]^€8)[#¥\*s£a!^a 5%[^~#
^:]#-a££ -<!&#<-<^ ~#4 a^^¥#
)[#¥\*sa££9 ‘z¥%*s |<}<-<
|*#—a#4 a%<#:<} a _¥-¥^ ~s a
|<{!~sz<^ )]z‘z[^-<‘ $s]}*}}¥
¥##^a} =‘sz<4 ~s a |a!}*^ [‘
^a\:*^ ‘€!€<}0 a _as a^{a
,[‘z}*s|<_~!8}!~%sz]^€0 }=z<#[
!*}*^a[-+#4 az *^$[##¥-+# ~s a
%a!\a:8-+# %[^>=‘sz< ^a\:*££
%~!<-<[ }&#=^£=z-<-[} %<\0
A ~ elég gyakran, konkrétan 4 alkalommal szerepel az "s" előtt, úgyhogy az "é" lesz:
az *$<#*- £”^>¥{a a#a,)<-.<^
_*%*}sz]^€8)[#¥\*s£a!^a 5%[^é#
^:]#-a££ -<!&#<-<^ é#4 a^^¥#
)[#¥\*sa££9 ‘z¥%*s |<}<-<
|*#—a#4 a%<#:<} a _¥-¥^ és a
|<{!ész<^ )]z‘z[^-<‘ $s]}*}}¥
¥##^a} =‘sz<4 és a |a!}*^ [‘
^a\:*^ ‘€!€<}0 a _as a^{a
,[‘z}*s|<_é!8}!é%sz]^€0 }=z<#[
!*}*^a[-+#4 az *^$[##¥-+# és a
%a!\a:8-+# %[^>=‘sz< ^a\:*££
%é!<-<[ }&#=^£=z-<-[} %<\0
A a^^¥# szó nekem gyanús, hogy "annál": (az "akkor, "arról", "addig" nem jó)
az *$<l*- £”n>á{a ala,)<-.<n
_*%*}sz]n€8)[lá\*s£a!na 5%[nél
n:]l-a££ -<!&l<-<n él4 annál
)[lá\*sa££9 ‘zá%*s |<}<-<
|*l—al4 a%<l:<} a _á-án és a
|<{!ész<n )]z‘z[n-<‘ $s]}*}}á
állna} =‘sz<4 és a |a!}*n [‘
na\:*n ‘€!€<}0 a _as an{a
,[‘z}*s|<_é!8}!é%sz]n€0 }=z<l[
!*}*na[-+l4 az *n$[llá-+l és a
%a!\a:8-+l %[n>=‘sz< na\:*££
%é!<-<[ }&l=n£=z-<-[} %<\0
Az állna} csakis "állnak" lehet:
az *$<l*- £”n>á{a ala,)<-.<n
_*%*ksz]n€8)[lá\*s£a!na 5%[nél
n:]l-a££ -<!&l<-<n él4 annál
)[lá\*sa££9 ‘zá%*s |<k<-<
|*l—al4 a%<l:<k a _á-án és a
|<{!ész<n )]z‘z[n-<‘ $s]k*kká
állnak =‘sz<4 és a |a!k*n [‘
na\:*n ‘€!€<k0 a _as an{a
,[‘zk*s|<_é!8k!é%sz]n€0 k=z<l[
!*k*na[-+l4 az *n$[llá-+l és a
%a!\a:8-+l %[n>=‘sz< na\:*££
%é!<-<[ k&l=n£=z-<-[k %<\0
A * nagyon úgy néz ki, hogy "o", mivel na\:*n az "nagyon" kell, hogy legyen:
az o$<lo- £”n>á{a ala,)<-.<n
_o%oksz]n€8)[lágos£a!na 5%[nél
ny]l-a££ -<!&l<-<n él4 annál
)[lágosa££9 ‘zá%os |<k<-<
|ol—al4 a%<ly<k a _á-án és a
|<{!ész<n )]z‘z[n-<‘ $s]kokká
állnak =‘sz<4 és a |a!kon [‘
nagyon ‘€!€<k0 a _as an{a
,[‘zkos|<_é!8k!é%sz]n€0 k=z<l[
!okona[-+l4 az on$[llá-+l és a
%a!gay8-+l %[n>=‘sz< nagyo££
%é!<-<[ k&l=n£=z-<-[k %<g0
A £ karakter "b" lesz, lásd nagyo££:
az o$<lo- b”n>á{a ala,)<-.<n
_o%oksz]n€8)[lágosba!na 5%[nél
ny]l-abb -<!&l<-<n él4 annál
)[lágosabb9 ‘zá%os |<k<-<
|ol—al4 a%<ly<k a _á-án és a
|<{!ész<n )]z‘z[n-<‘ $s]kokká
állnak =‘sz<4 és a |a!kon [‘
nagyon ‘€!€<k0 a _as an{a
,[‘zkos|<_é!8k!é%sz]n€0 k=z<l[
!okona[-+l4 az on$[llá-+l és a
%a!gay8-+l %[n>=‘sz< nagyobb
%é!<-<[ k&l=nb=z-<-[k %<g0
A )[lágosabb9 valószínűleg "világosabb9":
az o$<lo- b”n>á{a ala,v<-.<n
_o%oksz]n€8világosba!na 5%inél
ny]l-abb -<!&l<-<n él4 annál
világosabb9 ‘zá%os |<k<-<
|ol—al4 a%<ly<k a _á-án és a
|<{!ész<n v]z‘zin-<‘ $s]kokká
állnak =‘sz<4 és a |a!kon i‘
nagyon ‘€!€<k0 a _as an{a
,i‘zkos|<_é!8k!é%sz]n€0 k=z<li
!okonai-+l4 az on$illá-+l és a
%a!gay8-+l %in>=‘sz< nagyobb
%é!<-<i k&l=nb=z-<-ik %<g0
A k&l=nb=z-<-ik "különböztetik" lesz:
az o$elot b”n>á{a ala,vet.en
_o%oksz]n€8világosba!na 5%inél
ny]ltabb te!ületen él4 annál
világosabb9 ‘zá%os |ekete
|ol—al4 a%elyek a _átán és a
|e{!észen v]z‘zinte‘ $s]kokká
állnak ö‘sze4 és a |a!kon i‘
nagyon ‘€!€ek0 a _as an{a
,i‘zkos|e_é!8k!é%sz]n€0 közeli
!okonait+l4 az on$illát+l és a
%a!gay8t+l %in>ö‘sze nagyobb
%é!etei különböztetik %eg0
A ! = r és ] = í , mivel ny]ltabb te!ületen:
az o$elot b”n>á{a ala,vet.en
_o%okszín€8világosbarna 5%inél
nyíltabb területen él4 annál
világosabb9 ‘zá%os |ekete
|ol—al4 a%elyek a _átán és a
|e{részen víz‘zinte‘ $síkokká
állnak ö‘sze4 és a |arkon i‘
nagyon ‘€r€ek0 a _as an{a
,i‘zkos|e_ér8kré%szín€0 közeli
rokonait+l4 az on$illát+l és a
%argay8t+l %in>ö‘sze nagyobb
%éretei különböztetik %eg0
A ‘ karakter is "s" betű lesz, illetve a | = f és % = m és { = j:
az o$elot b”n>ája ala,vet.en
_omokszín€8világosbarna 5minél
nyíltabb területen él4 annál
világosabb9 számos fekete
fol—al4 amelyek a _átán és a
fejrészen vízszintes $síkokká
állnak össze4 és a farkon is
nagyon s€r€ek0 a _as anja
,iszkosfe_ér8krémszín€0 közeli
rokonait+l4 az on$illát+l és a
margay8t+l min>össze nagyobb
méretei különböztetik meg0
Innetől már látszik, hogy , = p, > = d, + = ó, . = ő, ” = u, € = ű, _ = h, $ = c:
az ocelot bundája alapvetően
homokszínű8világosbarna 5minél
nyíltabb területen él4 annál
világosabb9 számos fekete
fol—al4 amelyek a hátán és a
fejrészen vízszintes csíkokká
állnak össze4 és a farkon is
nagyon sűrűek0 a has anja
piszkosfehér8krémszínű0 közeli
rokonaitól4 az oncillától és a
margay8tól mindössze nagyobb
méretei különböztetik meg0
Hm, a - jel az dupla "t" lesz. A maradék meg írásjel, tehát 4 a vessző, 8 a kötőjel és a 0 a pont, az 5 és a 9 pedig zárójelek:
az ocelot bundája alapvetően
homokszínű-világosbarna (minél
nyíltabb területen él, annál
világosabb) számos fekete
folttal, amelyek a hátán és a
fejrészen vízszintes csíkokká
állnak össze, és a farkon is
nagyon sűrűek. a has anja
piszkosfehér-krémszínű. közeli
rokonaitól, az oncillától és a
margay-tól mindössze nagyobb
méretei különböztetik meg.
Készen vagyunk. 
Köszönöm a játékot. 
[ Szerkesztve ]
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
