Tehat ott hagytam abba, hogy rendelkezem mar minden darabkajaval a kirakosnak.

Nalam alapveto szabaly, hogy eloszor mindent kiprobalok csupaszon osszerakva (vizualis tipus vagy? ), azaz nem epitem be rogton a hazba. Valamiert szeretem korbejarni az alkatreszeket, jobban megismerni a csatlakozokat es elkepzelni hogy rakom majd ossze oket, amikor bekerulnek a hazba. Valoszinuleg ez a mini-itx maniambol ered, ahol hosszu perceket lehet megsporolni azzal, ha elore van otlete az embernek, mi-hogyan kerul majd beepitesre. Kellett mar visszabontanom cuppanosra osszerakott mini-itx gepet egy kifelejtett meghajto-tarto keret miatt.

Nezzuk akkor a kakukkfiokat, aki ki fogja turni egy regebbi gepemet a helyerol. Mindenekelott az alaplap. Az en szempontombol harom erdekessege is van az EPYC tamogatason felul (egesz Milan-ig!):
1.) SAS vezerlo integralva. Ez azert nagy szam, mert szinten kukazva van tobb 2.5"-es 600G-s SAS vinyom. Igaz, hogy mar eleg sokat futottak (26000 ora felett mind), de amelyiknel csak olvasasi hibat mondott a SMART, azok kozul par meg hasznalhatonak tunik egy teljes ujrairast kovetoen. (Arrol van nagyjabol szo, hogy a vinyoknak van tobb-kevesebb szabad szektoruk, ami arra valo, hogy ha egy szektor a tanyeron meghibasodik, akkor a firmware lecsereli a hibasat egy szabadon levore, amitol a meghajto tovabbra is hasznalhato marad. Iras eseten pl ezt ugy tudja detektalni, hogy felirja es leellenorzi h ugyanazt olvassa-e vissza. Ha nem, akkor megjeloli hibasnak a szektort, beallit helyette egy masikat es az elet megy tovabb. Igen am, de ha egy teruletet csak olvasunk, akkor erre nincs lehetoseg, ha nem tudja beolvasni, akkor nincs mihez hasonlitani. Az az adat gyakorlatilag elveszett. Viszont ha ugysem mentheto vagy mentendo az adat rajta, akkor nem faj az egesz lemezt teleirni, csak nagyon sok ido. Ilyen esetekben a hibas szektorok athelyezeset triggereli az iras es a teleiras utani SMART teszt sok esetben mar nem jelol olvasasi hibat. Nyilvan ez rizikos 'javitas', attol fuggoen, hogy mi okozta a szektorhibat. Tipikusan pl ha kosz kerult a tanyerra, akkor mar mindegy, a hibas szektorok csak szaporodni fognak. Viszont ezeket a HDD-ket en 'scratch'-nek szeretnem hasznalni, tehat pl build kozben tartani rajta atmeneti fajlokat, ccache fajlokat vagy olyan imidzseket, amik egyebkent masik szerverrol elerhetoek, de sokkal gyorsabb, ha megvannak lokalban is. Szoval kellemetlen, ha megfaradnak, de nem faj.
Es vettem korabban 1T-s SAS ssd-ket is cimkezetlenul, a ketto kozul az egyik meg mindig megy, neki is szuper helye lesz ebben a gepben.

2.) 10G-s NIC-ek. Hat jah. Jo esellyel eleg gyakran fogok oda-vissza nagy mennyisegu adatot mozgatni, ezert jol esik a lelkemnek, ha nem csak 1Gbps-sel csavarognak a bitek, hanem lehetoleg tizszer olyan gyorsan. Inkabb legyen a hattertar a szuk keresztmetszet, mint a halozat. Meg a nagy home office kezdetekor vettem itthonra egy Mikrotic CRS-309-et, hogy gyorsan tudjam valtogatni a halozati topologiat a 10G-s portok kozott, most ebbe a switch-be bekothetem az EPYC-es alaplapot is (egy SFP-RJ45 atalakitoval).

3.) ez kicsit durva lesz: az m.2 ssd-k muanyag rogzito pockei. Aki keresett mar valaha ketsegbeesetten nyavalyas csavart vagy tavtartot m.2 ssd-hez, az el tudja kepzelni ezt a boldogsagot: mint a regi Palma gumimatracok dugoja. Kihuzod, betamasztod az ssd-t, bedugod. Kesz.

Mar tobben megcsinaltak a fenykepet korabbi 2011-es foglalatu Xeon mellett egy friss EPYC-kel es en sem hagyom ki: megdobbento a meretbeli kulonbseg. Nyilvan a labak szama is befolyasolja a tokozas meretet, de az AMD altal hasznalt 'csiplet dizajn' is hozzajarul a meretnovekedeshez es termeszetesen a joval nagyobb szamu mag is. Mar az Intel 3647-es processzorai is sokkoloan nagyok voltak a 2011-esekhez kepest, de ez ratesz megegy lapattal.

A procit a muanyag pozicionalo kerettel egyutt becsusztatjuk a lehajthato 'ajtoba', majd becsukjuk a vizilo szajat.

O az, aki kikoltozik:

(ez a gep is nagyon szorakoztato, de kicsit maceras a hasznalata, egy kis informacio a benne talalhato halokartyarol itt. Mivel az EPYC alaplapon eleg sok PCIe hely van es tamogatja a bifurkaciot, nem kizart, hogy ha mar stabil lesz, atkoltozik az RRC is)

Es ok, akik be:

De. Mert mindig van egy de. (Igen, ez lesz a drama. Olcso ezkozzel elek az izgalom fokozasara) Az alaplap szemrevetelezese kozben talaltam egy nagyon csunya dolgot:

Igazibol melegszik, tehat aram folyik at rajta. Jo esellyel a 10G-s halozat tapjaert felelos egyik tekercs, de mindket 10G-s port muxik. Viszont mivel open box az alaplap, csak visszakuldeni tudom, de cseret valszeg nem kapok helyette ugyanennyiert, csak visszautaljak az arat. Ami egy $500-ert vasarolt alaplap eseten szinten jo opcio, de ujonnan ez $640 meg felette, szoval szamottevoen dragabb lenne a projekt.

Szerver alaplaprol beszelunk, fustnek, egesnek nyoma sehol, jo esellyel minden szepen elszeparalva, tehat igazibol nem kene attol tartanom, hogy baja lesz a procinak vagy a memorianak, max nem megy a halozat. Akkor probara fel! Egyelore paszta nelkul (szentsegtores!!!) egy kisebb es hangosabb hutovel van osszerakva, mert ezt gyorsabb szerelni.

Muxik. Minden.

A bekoltozes meneterol nem lesz blog, nem lesz benne semmi kulonleges. Ha valaha jon vegre az utolso fejezet, akkor fogyasztas, zaj, hasznalhatosag es par benchmark lesz, hogy lehessen hova tenni a tobbi gephez kepest. Vegtelenul csendes biztosan nem lesz a SAS vinyok miatt, de ez a resze meg majd kialakul.

Visszakuldtem az alaplapot. A kezdeti euforiam alabbhagyott es belattam h nem jo ezzel kockaztatni. Kicsit csalodott vagyok, de lesz helyette valami.

Folyt. kov...