Fogd meg a söröm, én megmutatom a világnak, hogy igenis el lehet érni a megfelelően kitűzött célokat, sőt túl is lehet őket szárnyalni.

2015-öt írunk, már évek óta márkaképviselőként tengettem a napjaimat merchandiser kiegészítéssel megspékelve. Éreztem, hogyha ezt így tovább folytatom, akkor bajok lesznek a fejecskémben kiégés és egyébb címszavakra kell itt gondolni. Arról nem is beszélve, hogy hogyan voltam bejelentve, de az megérne egy komplett blog bejegyzést.

Elkezdtem teljesen más munkákra jelentkezni, ezt 1 évig folyamatosan csináltam, teljes kudarc volt, leginkább azért, mert így vissza gondolva olyan állásokat pályáztam meg, amikhez az alap transferable skills-ek meg voltak, de nem volt mögötte se haver, apuci, anyuci, vagy diploma csak egy angol C1 szint.

Így jutottam arra a következtetésre, hogy vissza kell mennem tanulni. Kétkezi szakmát nem akartam, mert már volt több tapasztalatom a minőségi magyar felnőttképzéssel.

Sokat nézegettem az egyetemi szakokat, de valahogy nem láttam bennük semmi perspektívát, hogyha elvégzem bármelyiket is, akkor tényleg előrébb lennék. Főleg, hogy irreális pontszámok voltak azoknál a szakoknál, amik érdekeltek volna.
Itt érdemes azt is megemlíteni, hogy 4db gimibe jártam, 22 évesen érettségiztem. A csodás magyar oktatási rendszernek köszönhetően meg a szüleim válása miatt, ami teljesen padlóra rakott.

Így jutottam el a külföldi egyetem ötletéig. UK lett a célpont, miért? Mert UK-ban nem csak az számít egyetemi felvételinél, hogy mit értél el addig a gimiben, hanem a motivációt, célokat is nézik. UK oktatási rendszer sem tökéletes, de az én agyi huzalozásomnak sokkal jobb volt/van, mint a magyar rendszer.

Eljutottunk 2016-ig, 15db UK egyetemnél érdeklődtem, és arra jutottam, ha újra érettségizem pár tantárgyból, akkor fel fognak venni. Végül 1 emelt és 3 közép érettségit csináltam újra (5ös, 4-es átlagokra), beleértve az IELTS angolt, amit 7.5-re csináltam (C1 szint, bőven felülről nézve). Ezek 2 évet vettek igénybe az életemből, és szinte az összes megtakarításomat a magántanárok miatt.

2018-at írunk, már jelentkeztem pár UK egyetemre, kaptam tőlük ugynevezett „offer”-t, hogy mit kell elérnem az érettségin és az angol nyelvvizsgán, hogy felvegyenek.

2018 augusztusa: érettségi eredmények megjöttek, elküldve az egyetemeknek, 7db egyetemtől kaptam „unconditional offer”-t, ami azt jelentette, hogy ők náluk elértem a bekerülési szintet.
Aberystwyth egyetemet választottam, Wales egyik legnagyobb egyeteme, itt tanult a Price of Wales is (Charles).

Magyar rendszer szerint 4-es átlagra diplomáztam pszichológiából. És itt álljunk meg egy kicsit, hogy miért is akartam visszamenni egyetemre.

A munkámban mindig is end user-ekkel volt dolgom, ott már nem igazán lehet megváltani a világot, ezért valami olyan munkát akartam, ahol jobban van ráhatásom a user journey-re.
Mindig is érdekelt a human behaviour „I have always been fascinated by what drives people. Try to understand what makes them tick. What makes them who they are? Who we all are.” Talán ez írja le legjobban a gondolataimat, motivációmat. Ezt kombinálva jutottam el a UX Researcher/Designer munkakörökhöz. Jelenleg UX Design MA szakon tanulok.

Elolvasva az eddigi írásomat olyan cukormázasnak tűnik, mintha egy csettintésre ment volna minden. A valóság az, hogy nagyon sok mindent feláldoztam, hogy most ott tartok ahol, és hol van még a vége.

Következő bejegyzések kivánság alapján fognak történni, ha van rá érdeklődés (kommentben lehet jelezni).
Lehetséges címszavak: UK vs HUN oktatási rendszer, milyen munkákat csináltam Wales-ben a Bsc alatt, milyen volt a covid-os online oktatás, milyen az online oktatás a UX Design MA szakon, milyen az élet UK-ban in general. Lehet akár Wales-ről is fotó válógatás a téma, mert szeretek kirándulni, meg fotózni is.