A cikk évek óta, pontosabban kb. 2 éve motoszkál a fejemben. Linuxokkal 4 éve foglalkozok napi szinten, a Windows 22 éve a mindennapjaim része. Az utóbbi 4 év vegyes használat során bőven volt lehetőségem mindkét rendszer pozitív és negatív tulajdonságait megismerni. És vastagon volt lehetőségem mindkét rendszert szidó, gyűlölő avagy imádó és istenítő megnyilvánulások százait olvasgatni.
Ezen írás nem titkolt célja hogy a fanatikus Linux fanok egy árnyalattal tisztábban lássák hogy a nagy ellenség, a fekete bárány miért is tart ott ahol. És miért egyeduralkodó, dacára hogy drága és nehézkesen lehet vele bánni, nem kezes, sőt kimondottan egy makacs és önfejű rendszer.
-------------------------------------------------------------------------------
A cikk végső motivációja hogy nemrég olvasgattam egy bejelentést miszerint
LibreOffice-ra vált egy német tagállam.
Kicsit belenézegettem, olvasgattam és elgondolkodtam.
Az eredeti bejegyzés alatt nagy vivátozás meg hurrázás olvasható, váltsuk ki a Teams-t Jitsi-vel és hasonló ötletek garmadája, éljen az OpenOffice és hasonlók. A lelkendezők döntő többsége lelkes amatőr, az 1-2 realista hozzászólás elveszik az örömujjongások között.
Valamikor 2006-2007 környékén is volt erre egy nagyszabású kísérlet ha jól emlékeszek az angol államigazgatásban, majd ezt azóta több ilyen átállási kísérlet követte. És valahogy nem megy, nem igazán működik, sőt volt visszamigrálásra is nem egy példa.
Több helyen olvastam hogy a jelenleginél nemcsak nehezebben kezelhető, kevésbé rugalmas és használható de drágább is lenne a szabad szoftver.
Több helyen is az jött ki hogy drágább lenne mint a Microsoft.
Valahogy nekem se stimmelt a matek, ezért józan paraszti ésszel elkezdtem gondolkodni hogy miért nem stimmel. És kezdem kapisgálni hogy mennyi is az annyi.
10 éve közel kerültem egy nagyvállalatinak nevezhető informatikai rendszerhez. Ez konkretizálva az egyik budapesti kerület óvodáinak a számítógép és laptop parkjának a karbantartásáról szólt. A helyi rendszergizdák annyira erősen le voltak terhelve hogy nem maradt idejük a gépeken futó os-ek kisebb karbantartására, backupokra és mechanikus, hardveres karbantartásokra.
Így némi rálátásom lett a komplett rendszerre.
És bizony ez a rendszer nem csak az OS-ből meg egy PDF nézegetőből meg egy szövegszerkesztőből áll.
Nagyon komoly és kiterjedt szoftver, szinkron, felhő és mail valamint szerveroldali kiterjedése van.
Nem mennék bele teljes részletekbe mert holnapig sorolhatnám meg nem sok értelme lenne csak egy apró példa.
Az óvodákba a kajabefizetés.
Ez egy teljesen egyszerűnek tűnő feladat.
Van egy táblázat minden oviba minden hétre, benne ovinként a gyerekek neve,
Jön a szülő, befizeti a jövő hetet, ovi gazdasági igazgatója felviszi a táblázatba, snitt.
Namost. A táblázat szerver oldalon össze van kötve a kajaszállító céggel, az önkormányzattal meg az Atyaúristennel is. És dinamikus.
Vagyis ha Kiss Pistike szerdán megbetegszik, bekerül a táblázatba a csütörtök-pénteki lemondás.
Erről rögtön értesül a kajaszállító cég hogy nem kell ebéd, értesül az önkormányzat hogy a 2 napi kajapénzt írja jóvá majd jövő héten. Önkormányzati szinten név alapján kerül a táblázatba egy szorzó ami azt mutatja hogy a gyerek támogatott-e szociálisan, mennyivel támogatott. Ebbe a rendszerbe kerül be az óvodai beíratásnál hogy a gyerek liszt, glutén, laktóz vagy bármire érzékeny, netán diabéteszes vagy bármi más extra menüt kaphat csak. Ezek orvosi igazolásai, az esetleges kigyógyulás igazolása bármikor 2 kattintással lehívható.
Mindezek bármikor elérhetők az arra jogosultaknak, a változásokról az abban érintettek mailt, Skype (ma már Teams is) és ha a feladat megkívánja akkor naptárbejegyzést és emlékeztető üzenetet kapnak. Az erre beállított személyek a naptárban előre bejegyezhetnek feladatokat amiket a szintén csak arra jogosultak máris látnak a saját naptárukba.
A kajaszállító cég jelezheti ugyanebben a rendszerben hogyha bármilyen okból étlapváltozás vagy bármi probléma merül fel.
Mindezek 5 évre visszamenőleg még elkerülnek archiválásra is.
Namost már ez egy eléggé komplex rendszer ami egy önkormányzat, egy államigazgatás esetében egy faék egyszerű kajarendelési folyamat. Ennél kb. 5278x bonyolultabbak is vannak.
És a Microsoftnak 2 előnye is van, amiből az egyik mármár behozhatatlan.
Az egyik hogy ez az egész évtizedek óta működik, fejlődik, apránként. Vagyis az egészet átállítani az gyilkos feladat, ahhoz irgalmatlan rendszergazdai kapacitás, iszonyat idő és meló, valamit a dolgozók átképzése is kell. Már ez is eléggé lehetelen küldetés, a jól bevált megszokott folyamatokat Micike, Gizike tanulja újra, és az ovcsikba de másutt is az irodai munkaerőre nem jellemző a kimaxolt számtek tudás. De ez még okés, ezt nyögvenyelve meg lehet csinálni.
A másik ami már nehezen überelhető hogy mindezt 1 azaz 1 platform és a maximálisan ehhez igazított, erre épülő és támaszkodó szoftveres infrastruktúra szolgálja ki. A maga teljes komplexitásával.
Ebbe beletartozik kismillió olyan szolgáltatás amelyek egymásra épülnek, egymás között kompatibilisek, átjárhatók.
Az előbb említett példában a Onedrive, a Naptár, a Posta (e-mail), a Skype, Teams, dokumentum és táblázatkezelő és a teljes körűen, több helyről akár egyszerre is szerkeszthető dokumentumok, ezek automatizálhatósága.
Ezeket biztosan össze lehet legózni máshonnan, más szolgáltatókat és szoftvereket génybe véve.
De kiket? Dropbox? Fizetős, nincs meg az előbb említett teljes komplexitás.
Magasync? Google Drive, Docs? Igen, lefedné az igények nagy részét. Mennyiért? A maradékot kinél? Mennyiért?
Mailtárhely? Vállalati célra erősen fizetős. És még kismillió ami eszembe se jut most.
És ha minden megvan, biztosítani kell az esetleg 10-20 teljesen más cég teljesen más szoftverei között az átjárhatóságot.
Lenne lehetőség az egészet átmigrálni egy jelenleg is hasonló paraméterekkel rendelkező másik vonalra. Gugliék a feladatok 80-90%-ára kész megoldásokat szállítanak. De akkor mi az értelme, hisz az is egy multi, nem változna semmi.
Legyen, váltsunk, halál a Microsoftra, vesszen a kapitalista pénzhajhász. Égjen porig Redmond.
Viszont a fenntiek tükrében ki az aki egy teljes várost átállít, és ez még okés, de mennyiért, és majd az üzemeltetés mennyibe fog kerülni?
Így is drága a Microsoft..? Hát egyáltalán nem.
Miután ezen az egyszerű feladaton elrágódtam és némi kozekvenciát levontam,
elővenném a vesszőparipámat.
Az ipari, félipari és ehhez hasonló alkalmazásokat és az ehhez tartozó hardver hegyeket. Előre elmondanám hogy a Linux itt nemhogy labdába sem rúg de nemleges, nulla a használhatósága.
Én magam évtizedek óta a vagyonvédelemben dolgozok és emellett eléggé szerteágazóan foglalkoztam távfelügyeleti, lakás és épületriasztó rendszerekkel, autódiagnosztikával és járműkövető rendszerekkel.
Egy mezei Windows, W2000-W11-ig bezárólag az Internet Explorerrel és ennek ActiveX beépülő mduljaival képes ezen feladatok kb. 50-60%-át lefedni.
És ezekkel, bár az IE használatával óriási biztonsági kockázatot jelentenek ezek a beépülők de végszükség esetén akár egy kölcsön Wines laptoppal is rá tudok nézni a rendszerekre.
Más böngészők erre nem képesek és pl. már itt ennél az aprócska feladatnál elhasal a Linux mert ezt a nem is teljes értékű távelérést sem tudja mivel Wine alatt nem lehet semelyik IE-t pluginezni.
Valamint ez sem megy már sokáig és jogosan lesz tiltva + a Microsoft ki fogja vezetni ezt az őskövületet. Viszont akkor az adott hardver saját, célspecifikus szoftverét kéne Linuxra felhegeszteni és ezek egyike sem fut Wine alatt. Natívan Linuxra meg nem léteznek.
A böngészőből vezérlés ha nem is teljeskörűen de sok helyen megoldott de én még olyan távoli webes elérésű professzionális vagyonvédelmi hardverrel /szoftverrel nem találkoztam ami teljes körűen menedzselhető a böngészőből. Még IE-ből sem, ezért itt hatványozottan elvérzik a Linux.
A teljeskörű hozzáférés csak célszoftverrel lehetséges. Ami gyakran lehet általános, de jellemzőbb a cég és a rendszer dedikált célszoftvere. Csak Windowsra természetesen, de érdekes módon egészen használható kliensprogramok vannak Androidra, és harapott almáék platformjára is.
Itt most nem 1 darab házi hobbi analóg vagy IP kameráról beszélek amit a Csízzel vagy böngészóbe nézegetek. Hanem teljes beléptetési management, sorompó-kapu gk. ki és beléptetési rendszerek, rendszámfelismerés, automatizált parkolórendszerek, vonalkód, IRF touch vagy wireless olvasók, biometrikus szenzorok, ujjlenyomatérzékelők, személy és gk. számláló rendszerek, stb. és ezek kiszolgáló célhardverei.
Ezek csak a saját szoftverükkel működnek együtt. Amelyekben szinte pofonegyszerűen felprogramozhatók. Ez sose fog menni Linuxon mert a dedikált célszoftver nem létezik rá. Ha tegyük fel esetleg létezne is, a rendkívül szerteágazó, több 1000 különböző célhardver drivereit hogyan telepíted? Faék egyszerűséggel pár kattintással, még ez se kell mert hozza magával a szoftver,
vagy beleforgatod a kernelbe...?
Fura módon Mac-re ott egy vagon célapp, ott a Macoffice ami a lehetőségek egész nagy részét lefedi. Van jópár almás ismerősöm és érdekes módon a Microsoft megoldásait használják döntő többségben Apple-ék háza táján is. Ugyanez igaz sok másra is, pl.Adobe termékek és sok minden ami megszokott az elérhető. Linuxra egyik sem.
Saját példám, egy nyomtatószerver funkciót is tudó router csak Win és Mac alól használható nyomtatásra. Linux alól nem mert nem támogatott. Ezért én átettem a nyomtatómat a gép mellé de egy irodában ezt nem fogják megcsinálni egy Linuxos kliens miatt.
Másik példa.
Évekig riasztóztam.
A Paradoxnak, a Bentechnek, Pyronixnak, DSC-nek és még az összeset felsorolhatnám, nincs és sose lesz Linux alá programozói célszoftvere, a központi egységekhez és a külső perifériákhoz illeszkedő USB driverei.
Nincs és sose lesz Linux alá autódiagnosztikai célszoftver és az ezekhez tartozó driver arzenál. És most nem CAN bus snifferre meg egyéb egzotikus állatfajtákra gondolok, a sarki gumisnál a centírozógépen Windows fut. Miért, mert mindenhez illeszthető, max. 10 kattintással.
Nincs és nem is lesz a járműkövetésben használatos kismillió célhardver helybeni felprogramozásához illesztőegység driver és kezelőszoftver.
Míg ez egy USB-s Windowsos tablettel/notebookkal pillanatok alatt megoldható.
És folytathatnám sokáig a sort a Nincs és sose lesz' kezdettel.
Egy hazai vagy nemzetközi cég, pl. Unix, WebEye, MultiAlarm, az OTP bank stb.stb. nem Linux kompatibilis, egyáltalán nem.
Az ATM-eken miért Windows fut? A pénztárgépeken, vékonykliensek 100millióin? Pedig egy Linux fork megbízhatóbb, kevésbé sebezhető lenne. Az előbb hosszan felvázolt rendszerbe illeszthetőség hiánya miatt.
Ott a sógorom vasboltja. Windowst használ mert a NAV által engedélyezett készlet, könyvelő és raktári nyilvántartó programok nem léteznek csak Winre.
Vagy mégegy, ismerősöm otthonról dolgozik egy TV stúdiónak. A használt szoftverek egyike sem elérhető Linuxra.
Valamint.
Távmunka, távtanulás, távoktatás, vagy csak egyszerű home office. Akik ebben benne vannak nem fognak a munkahelyükön meg otthon Linux-szal kínlódni hogy elvégezhessék a munkájukat. Nem is lehet, a rendszergizda nem fogja engedni és értelme se lenne hisz a funkciók 50-60%-a nem is működik. És aki a napi rutinját Windows alatt végzi az nem nagyon fog egy hobbi Linuxot tartani.
Természetesen van kivétel, pl. én aki 4 céges Windowsos gépet menedzselek és az azokon futó féltucat célszoftverrel dolgozok. És van Linuxom, több gépemen is. Mert érdekel, mert van időm vele molyolni, mert kicsit kihívásnak és agy begyöpösödés gátlónak fogom fel. És nagyon tetszik, nagyon jó kis oprendszer.
De aki pl. egy könyvelőirodába dolgozik és otthonról is távmunkázik az ezt sose fogja megtenni.
Vagyis summázva, a Linux ezen inkompatibilitások, a támogatás hiánya miatt elveszít kb. 1 milliárd vagy ennél is sokkal több lehetőséget a desktop/thin client vonalon.
Most nem akarom kivívni megint a népharagot mert teljesen jól elvagyok ezen a fórumon és kitűnően elvagyok a Linuxokkal is több gépemen.
Csak lássuk már be hogy bármilyen jó is, ha kimozdulunk az átlagos otthoni user elvárásaitól és kicsikét tágítunk a horizonton akkor sajnos megáll a tudomány.
És a nem csak ipari felhasználásokra is nagyon sok esetben igaz ez a megállapítás.
Ezen véleményemet szerintem maximálisan igazolja a statisztika.
Maga a Linux desktop jelenleg 2% körül van, a játékvonalon a Valve erőfeszítései nyomán néhány ezrelékkel átlépte a 3%-ot.
Ez nem kevés vagy értékelhető hanem nemleges, ez gyakorlatilag a semmivel egyenlő.
És erre szerettem volna kilyukadni, nem flamet generálni esetleg.
Aki ezeket a hiányosságokat nem ismeri el az életében nem mozdult ki még a terminál-webböngésző-mediaplayer triumvirátusa mellől. Mert így van ahogyan leírtam.
És amiket leírtam, ez a különbség a szabad hobbi és a fizetős mindenre használható OS között.
A programozás számomra fehér folt, annyit tudok erről hogy ebben a felhasználói körben a Linux alapú rendszerek sokkal jobbak, jobban használhatók és könnyebben kezelhetők. De ehhez érdemben nem tudok semmit hozzászólni.
A meglátásom hogy otthonra, a megszokottól kicsit több türelemmel és nem megriadva pár megoldandó problémától, a teljesen átlagos desktop felhasználásra, különösen a 40+ középkorosztálytól a lehető legtökéletesebb választás egy Linux. Ebben a szegmensben a Linux Mint a legjobb választás. Bár az Arch konyhakész változataival se volt nekem problémám, ez már egyéni ízlés kérdése.
Mindezeket saját kútfőből, az eddigi tapasztalataim alapján vetettem papírra, illetve szedtem blogbjegyzésbe.
Amennyiben valahol tévedtem, szarvashibát követtem el eme cikkben azt kérném a tudtomra hozni és javítom vagy törlöm.
