Pár nappal ezelőtt írtam, mennyire beteg voltam majd két hétig (sajnos a szívem még most is szúr). A betegség alatt sok minden lezajlik az ember fejében, átértékelődnek a dolgok. Akkor és ott nem akartam mást, csak egészségesnek lenni. Szerencsére úgy néz ki, ez a vágyam teljesül
Mire van szükségem ? Úgy általában is , de mondjuk épp most. Ajándék amazon utalvány a zsebemben, rövid - évvégi- lejárati határidővel. Nem sok, még 10000 forint sincs, de nem tudom, mire vágyom. Mert igazándiból semmire. Mindenem van, amire úgy gondoltam, szükségem lehet.
Esmein mondta, oké, akkor rendeljünk steaket. Mondom neki ne ökörködj már, amazonról? És tényleg van steak, lehet rendelni .
Az emberek ugye arra költik pénzüket, amire vágynak. de mi történik, ha maga a vágy nincs meg? Ez lenne tán a kiégés?
Mondjuk sosem voltam egy nagy költekező, odahaza is csak azt vettem meg , amire tényleg szükségem volt. Kivételek persze azért voltak, de azok inkább élmények: utazás, vacsora, mozi. Csodálkoztak is páran, hogy ennyiből elvagyok? Hát de el ám. És jól érzem magam? Jól bizony!
Utóbbi időben kezdek arra is rászokni, bizonyos termékeknél persze, hogy egy kicsit többet áldozzak rá, de évekig kitartson. Ilyen választás volt többek közt a napszemüvegem, vagy éppen ez táska is. Valahogy minden terméknél van egy lélektani határ árban. Általában addig keresek, míg ebbe az árba bele nem fér, vagy ha mégsem férne bele, akkor nagyon nagyon lényűgözőnek és ellenállhatatlannak és mások által is nagyon jóra értékeltnek kell lennie -> tényleg meg kell, hogy érje az árát. Nem egyszerű
Nehezen értem ezt a karácsonyi nagy bevásárlást is. Mert szerintem a nagy dolgokhoz nem kell karácsonynak lennie. Nem az ajándékoktól függ , hogy boldog vagy , vagy sem.
Ti mire vágytok?