Azért kapta meg az I. részt jelző római egyest, mert attól félek, nem az utolsó volt... 
Arról szólt, hogy a tegnap éjszaka az egyik osztálytársnőmmel összejöttem.. Azaz, konkrétan nem ő volt az álmomban, de a hajszínét leszámítva tök ugyanúgy nézett ki... Na a lényeg, hogy kialakult a kapcsolatunk, de hogy jöttünk össze, sejtésem sincs. Szó szerint beleszerettem az álmomban, majd szétmentünk hirtelen, de minden előrejelzés nélkül, sőt, konkrétan nem is beszéltünk róla, csak tudtam hogy szétmentünk... Elkezdtem felkeresni, de nem tudtam vele sehogy beszélni, sehogy nem értem el, kész depresszióba zuhantam, nem értettem hogy miért mentünk szét, mi lehetett az oka... Na aztán kezdtem ébredni, ezt onnét tudtam, hogy egyre inkább a kezembe tudtam tartani a helyzetet, ismét kialakulóban volt az összejövetel, majd puff, felébredtem...
Ennek az álomnak a kimenetelében 2 dolgot fontos megjegyeznem, az egyik érdekes, a másik szomorú.
Az érdekes, hogy a lány nem teljesen az esetem, a szomorú pedig az, hogy az álomból átült valóságba is az érzelmem, beleszerettem...
Most már abszolúte kerülget a depresszió...
Köszönöm, hogy kiírhattam magamból!
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
)
Tudjuk, hogy bejön Móci.
