Vannak gondjaink. Vannak jobb és rosszabb napjaink. Sokszor nyomasztanak kisebb nagyobb terhek, amik mindenkinek az életében jelen vannak, vagy előfordulnak valamikor. Annyi minden miatt lehetsz szomorú, hogy lassan Dunát lehet vele rekeszteni, felesleges is most mindent felsorolni.

Szeretném, hogy ezt a szöveget most figyelmesen olvasd. Ne csak úgy átrohanva a sorokon, mint a kötelező olvasmányokban. Szívd magadba ezt pár gondolatot.

Nagyon kicsik vagyunk. Az emberi egyénhez képest felfoghatatlan mértékű a tér és az idő. Mi csak egy sziklán száguldó maroknyi értelmes lény vagyunk. A létünk pillanatnyi és törékeny. Egészen annyira törékeny, hogy lehetséges az, hogy a poszt olvasása közben ájultan lefordulsz a székről és vége van. Nem csak a Te életed, mindenkié pillanatnyi és törékeny. Kiterjedés nélküli pontok vagyunk a végtelen univerzumban. Ha megszűnik bármelyikőnk, nem marad nyoma pár évnél - évtizednél tovább. Ez a pár év és évtized pedig pont annyira törpül el a gyakorlatilag megszámlálhatatlan időmennyiség mellett, mint ahogy egy hidrogénatom törpül el az egész Nap tömegéhez képest. És most ennek a hidrogénatomnak a lelkével fogunk foglalkozni.

Most vedd elő a problémádat. Nem sikerült a felvételi? Nem vagy jóban a családoddal, családtagjaiddal? Nem megy egy tárgy az egyetemen? Nem sikerült elérned vagy megvalósítanod amire régóta vágytál? Talán szerelmi bánat kínoz? A múltadban hibáztál nagyot ami miatt most keseregsz?

Most gondold végig, hogy mennyire apró vagy, és hogy a problémád hozzád képest még sokkal-sokkal kisebb. A problémádból pár nap, hónap, év (vagy pár évtized) múlva semmi nem marad. Ha tehát nem tudod megoldani a problémádat, ne görcsölj rajta tovább! Engedd el és lépj hátra! Emlékszel rá, hogy az életed pillanatnyi? Egy dolgot tehetsz: boldogan éled.

A boldogság pedig nem azon fog múlni, hogy sikerült-e a felvételi, jól megy-e az egyetem, vagy viszonzást nyernek-e az érzelmeid. Azon fog múlni, hogy ezeket az életedben a jó pillanatban a jó helyén kezeld a lehető legkevesebb stresszel - de a leghatékonyabban. Van, hogy hátra kell lépni, van, hogy el kell engedni. Ilyenkor nincs más dolgod, mint mosolyogni a világ gyönyörűségén és élvezni amíg tart. Elmondani a szeretteidnek, hogy szereted őket. Megsimogatni a kutyádat. Nézni a kék eget és a felhőket. Enni egy jót, kirándulni egy jót, beszélgetni egy jót egy régi baráttal.