Azt szoktam meg az eddigi éveim során, hogy a jófogás-vatera tengelyen mozgó embertömeg igen színes. Sok igazi taplóval találkoztam már, okosan fényképezett romokkal, vagy kötekedéssel vevői oldalról. Ezért úgy döntöttem, hogy mivel a hardveraprón eddig csak jó tapasztalataim voltak, itt próbálom meg az ingyen elvihető cuccokat rásózni másokra.
Hogy mi volt ingyen elvihető?
Levetett telefonok mindenféle hibákkal és tartozékokkal, de volt közötte 100%-os is. Nem foglalkoztam vele, volt olyan, aminek még a típusát sem tudtam.
Kukából összelegózott gitár
Egy két régi router
Régi webkamerák
Régi videokártya
DVD lejátszó
Kazis diktafon
etc...
Látható, hogy azért nem teljesen értéktelen dolgokról van szó, de ha utána akarok járni, hogy mindegyiknek gazdája legyen, akkor 2-3 ezer forintokért árulgathatom hónapokig. 16 évesen még a türelmem meg is lett volna hozzá, de manapság már nem. Ezért feltettem hogy ingyen elvihető, cserébe csokit, gitárhúrt, kukoricakonzervet és barna sört elfogadok, de ezt egy esetben sem kértem vagy vártam el privát üzenetben. A következő karakterekkel találkoztam:
Sokat hoz, sokat visz:
Router, lejátszó, etc. Szép nagy halom cuccot pakoltam neki össze. Személyesen jött, pontos volt, egy nagy szatyor (6-8) vegyes barna sört hozott. Volt közte olcsóbb, drágább. Olyan import sör is, amit azóta sehol nem láttam, ami azért kár, mert nagyon ízlett. Valószínűleg céges seattal jött. Jó üzlet volt, mert semennyi időm nem ment el, viszont egy jó adag sörrel gazdagodtam.
Adatmentős
Két telefont adtam amik közül az egyik amit tökéletesen működve tettem le, nem akart bootolni. Csodás. Tehát egy telefon, meg egy donor, és sok sony ericcson tartozék. Cserébe kérdezte hogy mit kérek. A memóriakártyákról nem volt eszközöm amivel adatot tudtam volna menteni. Ezért azt kértem, hogy dumpolja be nekem a fájlokat a kártyákról. Ezeréves fotók nyomait találtam, örültem neki. Mondtam, hogy ezután nekem tök jó volt az üzlet, használja fel a telókat egészséggel. Utána még egy akksit is találtam, azt is átadtam. Ennek a biznisznek is örültem, jó volt az ezeréves képeket látni.
Postázós
Egy adag cucc összedobva, cserébe utalt postaköltséget és egy jelképes összeget. Pont jól jött az a kis extra pénz, úgy éreztem neki is bejöttek a kacatok. Ez is pozitív tapasztalat volt.
A türelmes
A gitár elég nagy, nyűg lett volna postázni vagy cipelni. Amikor senki nem akart eljönni személyesen érte, viszont BP-ről már voltak érdeklődőim, akkor írtam egy levelet egyszerre mindenkinek, hogy pesten is átvehető. Aki a leggyorsabban jelzett, annak félretettem, majd ő készségesen kivárta amíg felhoztam. Megkérdezte, hogy cserébe milyen húrt szeretnék, és az mennyibe kerül.
Elmondtam, ő ráhagyott az összegre és megköszönte az üzletet. Ő is pontos volt, kaptam is cserébe valamit. Jó üzlet volt.
A hisztérika
Volt egy kedves érdeklődő, aki a gitárról lecsúszott és naponta küldte az üzeneteket. Amikor elment, és elküldtem neki, hogy már nincs nálam a hangszer, még bűntudatot kelteni is próbált bennem a szerény körülményeire és a nyomorúságos helyzetére hivatkozva, mintha csak az én gitárom mentette volna meg az ő lelkét a sátántól. Nem is bánom, hogy nem üzleteltem vele.
A deficites
Szuperül megbeszéltük, hogy mit küldök, mentek fotók, pontos leírás. Elküldtem neki a cuccokat, ő pedig megígérte, hogy fizeti a postát. azóta is fizeti, privátra nem reagál. Az írt stílusa alapján már kapcsolhattam volna, hogy nem egy komoly ember. Sajnos jóhiszemű vagyok. Na nem baj, ezeröccáz még nem a világ.
Tanulság
A cuccokat elpasszolni összességében jó élmény volt, viszont annyit segítek legközelebb a dolgokon, hogy személyes átvételre korlátozok. Az nem pálya, hogy még én fizessek azért, hogy valakinek odaadjak valamit ingyen és bérmentve. Az sem pálya, hogy IQ-bajnok söpredék kéri rajtam számon a lelkiismeretemet. Pasztmek: első vagy, viheted. Nem fogok senki után szaladni, pont az volt a lényeg, hogy minél kevesebbet szarakodjak ezzel a halom kacattal úgy, hogy azért mégsem csak a kukáig jutok el vele.