2019. június 26., szerda

Gyorskeresés

Ilyen nem fordult még elő,

Írta: |

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

hogy valamiben ilyen csúfos kudarcot valljak.

A félév elején már tudtam, hogy nem a BME Gyógyszervegyész mesterszakán fogok végezni. Igyekeztem a februári indulás során a lehető legtöbb lehetőséget nyitva hagyni magam előtt, hogy végül olyan helyre kerüljek előbb vagy utóbb, ahol otthon érezném magam.

A két tervem az volt, hogy vegyészmérnökire átjelentkezem, és folyamatirányítást végzek, majd megpróbálom a gépészmérnök MSc-t, vagy hogy egyből gépészmérnök MSc-re újrafelvételizem szeptemberben.

Ehhez mérten felvettem csillió (40 kredit) tantárgyat, és beadtam két felvételit, biztos ami biztos.

Miután kicsit kristályosodott bennem az, hogy a gyógyszeres tárgyakat nem célszerű elvégeznem - hiszen felesleges energiabefektetés, és mellette a szab.vál. krediteket is rombolja, ezeket háttérbe szorítottam, és koncentráltam a közös tárgyakra, és arra a két gépész előkövetelmény tágyra, amit felvettem.

Minden tökéletesen ment volna, ha nem felejtek el (összesen persze többször) 2x bemenni az egyik gyakorlatra. Így buktam az egyik tárgyat, és nincs meg az átvételi kérelemhez szükséges kreditmennyiségem.

A felvételiket az oktatási dékánhelyettes tanácsára visszavontam - akkor még fel sem merült, hogy nem lenne meg az átvételi követelmény.

Most szuperül leültem két szék közé, gyógyszeren maradni nincs igazán értelme, a Vegyészmérnökire vagy Gépészre nem vesznek át, a felvételik amiket beadtam, érvényüket vesztették. Legközelebb februárban kezdhetek ismét, miután újra végigmentem a felvételi rendszeren.

Hab a tortán, hogy a szakdolgozatom a szerves kémia témakörében íródott, amivel valószínűleg nem tudnak majd mit kezdeni a felvételi elbeszélgetés során (a gépészek, vegyészeknél nyilván nem áll fent ez a probléma)

És a tetejébe a bosszúság: azok a tárgyak, amik közösek, vagy gépésztárgyak, kiemelten jól mentek. Az élvonalában tudhattam magam úgy, hogy az előzetes ismereteket, mint Statika menet közben tanultam alá, és az első hetekben a BSc-matekot ismételtem nagy elánnal.

Fájó volt azt is látni, hogy olvad el a lendületem. A félév elején még úgy mentem neki, hogy egy hegyet elhordtam volna. Most odáig jutottam, hogy az üres talicskára ránézni is fáj. Soha nem voltam kitartó, ha hirtelen jött valami fellángolás. Most pontosan ez volt a helyzet, annyi különbséggel, hogy még mindig nagyon akarom a gépészetet. Vagy egy kicsit műszakibb szemléletű vegyészetet.

Most itt ülök a két szék között, és baromira fáj a seggem. Ősszel valószínűleg elmegyek dolgozni az alapdiplomámmal, és leadom ismét a felvételimet. Elvégre még sosem csúsztam, 12-ből 7 félév elment az alapképzésre, egy pedig erre a bohózatra. Már csak rá kellene jönnöm, mire szánom a maradék 4-et.

Hozzászólások

(#1) razorbenke92

A sajátom, és számtalan csoporttársam példáját leírva felhívom a figyelmedet valamire.
Az ominózus egyetem gépészkarának egyik MSc képzése mellett dolgozom. A tanulmányaim szempontjából a legrosszabb ötlet volt elkezdeni dolgozni a képzési területemen (egzisztenciális, karrier, és szakmai (!!!) szempontból a legjobb).

Úgy kezdődött, hogy az egyik széttanult félévem (5.0 feletti KKI) után kicsit demotiválónak tartottam a 28000 Ft öd-t. Kiszámoltam, hogy ennyi munkával egy közepes eredmény mellett is 3x de inkább 4x annyi pénzhez jutok.

Persze a munkahelyi felvételin a halált se érdekelte, hogy hanyas volt a Matek A2, vagy hogy nekem kútfőből lett 5-ös a MikMak, míg az akkori csajom és társasága a fél alaptantervet kipuskázta. Felvettek gyakornoknak, azon tudás alapján, aminek túlzás nélkül a 70%-át nem is az oktatómnak vagy a tárgyaimnak köszönhettem, hanem a saját szakmám iránti rajongásnak, tudásvágynak. Ez egy erős pofon volt az élettől és kicsit elfordított az egyetem tudálékos világától.

Ennek megfelelően egyre inkább hanyagoltam, mintegy ellenszegültem az egyetemnek. Eltelt két év, szakmailag és anyagilag is hasznosabbnak tartottam a munkát (azóta már máshol dolgozom, egyenesen lecsaptak rám, kijelentve, hogy nem számít a papír ismerik a képességeimet).

Hogy miért írom le mindezt?

Jelenleg az egyetlen oka, hogy még nem végeztem az MSc-vel, az az, hogy mindezek után néhány profasszor (akiknek a szakmai tudását elismerem, de a moráljai felháborítanak) azt várja el tőlem, hogy olyan képleteket tanuljak meg, amiknek már semmi haszna, vagy ha igen, bármikor előveszem őket a netről. Majd próbálja mindegyik a saját területét úgy eladni, mintha ez elemgedhetetlen része, "alapja" lenne mindennek.

Egymondatban: Vigyázz, ha elkezdez dolgozni, olyan szinten csalódni fogsz az MSc képzés hasznosságában, hogy igen nagy motiváció kell majd hozzá, hogy befejezd.

Mások számára a kondi fáradós, nekem farad-os...

(#2) TheLázs válasza razorbenke92 (#1) üzenetére


TheLázs
(újonc)
LOGOUT blog (1)

Ezt, hogy a többlet tudásod alapján vettek fel, teljesen értem és megértem. Ha már mindenki gépészmérnök gyakornok, akkor miért is ne a talpraesettebbet akarjuk alkalmazni? Hol érdekel engem, mint munkaadót az, hogy honnan szerezte amit tud.

A papír egy kvalifikáció, hogy "szabad" azt csinálnod egy intézmény szerint :) Én érdeklődök és dédelgetek gépész irányba, erősen. Látom, hogy nekem ez kell. Ezért a papírra is ráhajtok. Pl. Kalorból senki nem vágta mi az a Miller-Atkinson ciklus. Nekem megvolt, pedig sehol nem említették. A hasonló eseteket persze még sorolhatnám...

"Annyi mindenféléhez nem értek, hogy az már sokoldalúságnak számít” – Örkény István

További hozzászólások megtekintése...
Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.