Sziasztok. A címmel ellentétben itt most nem egy utópisztikus lényt kreálok, ami mind a motorkerékpár, mind a szerető hús-vér partner előnyeivel bír. Azt mesélem el, hogy próbálom meg Dorkát berángatni ebbe a mókás, kicsit veszélyes, de inkább kalandos világba úgy, hogy minél jobban megszeresse, és tudja élvezni, de a biztonságát se veszélyeztessem vele. Ő nem követi ezt a felületet, úgyhogy itt lehet konspirálni.
A biztonságérzet megszerzése, a motor alapvető kezelésének elsajátítása
Amikor először szóba került az ötletem, hogy szerezzünk neki is egy motort, akkor hátradőlt a székében, elgondolkozott, majd azt mondta: Jó-jó, de van egy kis bökkenő: nem tudok motorozni. Ekkor némi tanakodás után arra jutottunk, hogy óvatosan elkezdi a gyakorlást a felügyeletem mellett az én csodás Schwalbémmal. Ez tavaly ősszel történt, amikor összesen legfeljebb talán tíz alkalommal tudtunk elmenni gyakorolni.
Az első alkalommal még csak az egyesbe rakást, az elindulást, megállást, és az üresbe kapcsolást gyakoroltuk, mert egy keskeny utcát sikerült csak kinéznünk, ami nem adott elég biztonságérzetet ahhoz, hogy gyorsabban menjen, vagy megforduljon, a manőverezést gyakorolja. Autót vezetni tud, és elég sokat is vezetett amíg középiskolások voltunk, és nem kerültünk fel Budapestre.
A későbbi alkalmakon jött a második-harmadik sebesség, majd amikor már volt elég eszem, az ipartelepre mentünk egyből, ahol egy hatalmas betonfelület állt a rendelkezésünkre, így már volt kanyarodás kis ívben, nagy ívben, szlalom, gyorsítás, lassítás az összes fokozatban. A Schwalbe sajnos kicsit instabilabb, mint a sport szériás (S50-S51) gépek, mert a dupla lengővillás kialakításnak köszönhetően a tengelytáv nagyobb mértékben változik a rugózással, a lengéscsillapítók pedig ... nem csillapítanak. Ezzel a kijelentésemmel lehet vitatkozni, de nem érdemes. A mai, olajjal töltött, vagy levegős csillapítású teleszkópokkal ezek az elavult dörzsbetétes megoldások nem képesek felvenni a versenyt. Ennek dacára Dorka egyre bártabb és ügyesebb lett, és amikor végül a hideg miatt letettük a motort, akkor már el mertem volna indulni vele kisebb forgalmú úton akár egy kisebb túrára is. (Ilyenek például a Balaton partján futó útvonalak, amik hatékonyan tehermentesítésre kerülnek a főutak által, és ilyenkor, szezonon kívül egy lélek sem tartózkodik rajtuk.)
A bátorságot és az alapvető motorkezelést alapvetően sikerült összekanalazni az ősz végére, viszont a tél során egyszer sem mentünk gyakorolni, részben a vizsgák, részben az időjárás miatt.
A tavaszi tervek azok, hogy a motort megin elővesszük együtt, és ismét gyakorolunk egy kicsit azon a nagy és elhagyatott telepen, majd ha megvan a motor, akkor a parton csalingázunk a tavasz melegebb napjain.
A motorkerékpár
Nos, az előző sorok talán felkeltették az érdeklődéseteket, mostmár biztos arra is kiváncsiak vagytok, hogy milyen gépet szerzek Dorkának. Nem robogót. Rengeteg előnye van egy jó japán (kínai) gépnek, melyek közül az egyik legjelentősebb a megbízhatóság és a roppant egyszerű kezelés. Amikor azonban a megbízható forrásokat végigmazsoláztuk, illetve egy-két motort élőben is megnéztünk, véletlenül találkoztunk egy simsonossal. S51N volt a gép, ami a motor-forma kialakítás miatt Dorkának nagyon tetszett. 161 cm magasságához még ideálisabb is lesz, mint a Schwalbe, ami pár centivel magasabb ülésével még pont kényelmetlenül magas volt a gyakorlás során. Adott volt tehát a csapásirány, Simson.
A magyar járműállomány simsonjai szinte egytől-egyig pocsék állapotban vannak. Sok szakmabeli elengedte már ezeknek a motoroknak a kezét a gyatra alkatrészellátás miatt - ami nem is olyan gyatra, csak tudni kell, hogy mit és honnan szabad használni - illetve nagyon sokan otthon szerelgették a gépet, aminek ez több kárát látta, mint hasznát. Legfeljebb tíz motort néztem meg, de ebből már novelláskötetet lehetne kiadni, annyi volt a vicces sztori és az értelmetlen kókányolás.
Néhány keményvonalas szerelő azonban még maradt, akik a gyári füzet instrukcióit betartva, az alkatrészellátást és a lehetséges buktatókat kiismerve megbízható kismotort varázsolnak a nem túlságosan agyonütött gépezetekből.
BREAKING! Zoltán elment Siófokról Szegedre egy KR51/2-es motorért, amit el is hozott azon melegében. Nem volt olcsó, de drága sem, nem is szép, de nem is csúnya. Most, gépelés közben tudtam meg, ha meglátogatom, képek és infók lesznek! Persze vele is várni kell még, mert még a jogosítvány is hiányzik a géphez. Csak nyárig készüljön el!
Én találkoztam egy ilyen szerelővel, akivel több ízben is elmentünk motort nézni, sikertelenül. Az egyik ilyen alkalom végén félrehívott, majd megsúgta: ő épít egy pont olyan Simsont, amilyet mi keresünk. S50 a szerkezet, annyi különbséggel, hogy a lámpák már az újabb, S51 motorkerékpárról származnak. A típustisztaságot tehát felülírta az alkatrészek elérhetősége, és ennek mentén a motor jobb láthatósága, fejlettebb elektromos rendszere.
A motor készüléséről már tavaly ősszel szereztem tudomást, és ezért nem is forgattam olyan buzgalommal az apróhirdetési oldalakat. Egy apró pillanatra még a műhelyben is megcsodálhattam a félkész művet, amin már akkor látszott, hogy apró és eldugott költséghatékonysági optimalizációktól eltekintve annyira tökéletes, hogy a légy elcsúszhat rajta. Pár napja pedig teljes pompájában láttam. A fényezése tökéletes, az összeállítás pedig egyszerűen parádés. Kiváló szerkezet már ránézésre is, ráadásul nem alapváltozat: B-variáns, ami elöl-hátul indexekkel pimpelt csoda. Kék. Képet csak a telefonom igen harmatos kamerája miatt nem teszek fel, de pár hét múlva ezt is bepótolom.
És az ára. Na... Eddig arról volt szó, hogy én fizetem a kéthatmadát (spontán ökölbeszorult a kezem, percekig nem tudtam írni néha előfordul, amikor ezt a szót meghallom) Ő pedig a maradékot. Mivel egy kicsit több pénz állt a házhoz a szerencsés csillagjárásnak köszönhetően, ezért úgy határoztam, hogy az egészet megveszem suttyomban. Aztán csak elcsalom Tiborhoz, ahol átvesszük a gépet. Rózsaszín szalaggal átkötve, majd kellemes óvatossággal felavatva.
Egyéb történések
Sajnos a hétvégén a motorom csörögni kezdett. Olajat tettem bele, óvatosan hajtottam, de mégis csörög. Tibornál lehúzzuk a hengert a hétvégén, és megnézzük, hol a bibi. Remélem a csapszeg, vagy valami kevésbé durva, nem hiányzik a harmadik nagyszerviz 2000 km-en innenről.