Mit tehet az ember lánya, ha élete párja krisztusi korában, két gyermekkel a családi fészekben akar önmegvalósítani? S ráadásul a motorvásárlásban, száguldásban látja ennek lehetőségét? Én speciel hiába szeretnék türelmes, támogató feleség lenni, ha azt látom, hogy a családi kasszánk már a gondolattól is felrobbanni készül.
A Nagy Ötletet persze sok tényező generálta. Életem párjának első lépése a motorok világába szerintem már akkor megtörtént, amikor az első X kromoszómájához csatlakozott az a bizonyos Y. Az azóta eltelt 30 év során a tudósok be is bizonyították Y folyamatos deformációját, amit Mi, gyakorló feleségek, társak nyugodtan magyarázhatunk akár az autó-motor technológia folyamatos fejlődésével.
Igen! Gondolj csak bele Embernek Leánya, hányszor láttál már recsegő kipufogó után forgolódó hímnemű egyedeket a zaj forrása után kutatva? Ez az orientáció nem válogat, kérem! Az anyaméhben megtörtént első infekció után bármilyen korú, végzettségű és egzisztenciájú férfi egyeden képes eluralkodni ez a mánia.
Már kisgyermekkorban érzékelni lehet a gépmániát, hiszen egy kisfiú első tíz szava között általában szerepel az autó, motor, busz és hasonló kifejezések. Ha nem, akkor vagy a kislegény első tisztán kiejtett szavai lesznek az előbb említettek vagy az illető gyermek kisleány!
A következő években pedig megunhatatlanná válnak a kerekeken guruló játék járművek! Ajándékozáskor ezek lesznek a jolly joker-ek! A bébitaxit követi a kismotor, a műanyag kisautót a kisvasút, a rendőrautó mellé kaphatnak egy tűzoltóautót is és így tovább. A játékgyárak pedig néha kissé felfrissítik a választékot: ma például egy faljáró távirányítós kisautó reklámját láttam a tv-ben. Valószínűleg férjuram idejében is volt választék, volt miért könyörögni a születésnapokkor és volt miért verekedni az iskolában. (Még én is emlékszem, hogy a nyolcadikosztályos fiú osztálytársaim matchboxokkal játszottak a szünetekben.)
Később aztán a gimis srácok már jogsit akarnak. Érettségi még nincs, pláne nem érettség, de ők már tépik a kormányt és kispolákot vesznek maguknak az első keresetükből. (A 'Zuramnál legalább is így volt.) Aztán telnek-múlnak az évek és kezd kissé unalmassá válni az autóvezetés a balesetmentes közlekedés okán, átülnek hát a motorra. Büszkén feszítenek az eMZén, Jawan vagy akár a Babettán. (Na jó, manapság talán már inkább robogóval vagy 500 köbcentivel kezdik.) De egyszer eljön a napja, amikor egy "csaj" miatt ismét kényelmesebb lesz az autó! A korábban unalmas négykerekű most újabb izgalmakat kínál! Ezután általában marad a négykerék, kivéve néhány szerencsés sokpénzűt és szerencsétlen gazdaggyereket, akik megengedhetik maguknak.
Mivel párom nem tartozik a fent említett kivételhez, kis családunkban maradt a megbízható, gyereket-asszonyt-elbíró négykerék. Egészen mostanáig, amikor is a régi barát motorszalonban kezdett dolgozni és a sok végigizgult MotoGP futam után lett egy saját, magyar Talmácsi Gáborunk, akinek sikere bizonyosan minden Y kromoszómával megáldott fiú, ember, aggastyán kedvét meghozta a kétkerekűekhez, s akinek egyébként ezúton gratulálok, életem párja nevében pedig pláne!
Én, túl az első árajánlaton és a sokadik vitán, nem tehetek mást, mint próbálom kifürkészni, mikor és mi lesz a ház urának következő elkeseredett próbálkozása, hogy megszerezze álmai motorját és jó esetben csak egy kicsit zúzza porrá magát!
viszont mindkettorol lehet csufat esni es estem is.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Én csak mindig kárálok, időnként beszólok.
