"A biciklista nagyjából egyszerre érkezett egy körforgalomhoz egy autóssal, ahol úgy érezte, hogy utóbbi nem adta meg neki a szerinte kijártó elsőbbséget. Ezért lepattant a bringáról, odament a kocsihoz, kinyitotta az ajtaját majd gyalázni kezdte a sofőrt. Az visszavágott, emberünk erre ököllel többször megütötte, majd a kocsijába is belerúgott."
Nagyjából egy hónapja, egy mellékutcából akartam ráhajtani egy forgalmas útra.
A gyalogjárda után, kerékpáros sáv, majd parkolósáv következett. A parkoló járművek teljesen takarják a forgalomra való rálátást. Előre kell gördülni, a gyalogos és kerékpáros sávok zavarása árán.
A kerékpárosok többsége tolerálja a helyzetet. Egyszerűen kikerülnek. Igen ám, de ez esetben egy keménymagos biciklis jött felém. Elsőre csöngetett. A mögöttes elképzelésről fogalmam sincs. Nyilván nem tudtam elpárologni előle. Mutattam neki egy sorry jelzést.
Elhaladt mögöttem. Én is tovább tudtam haladni. Illetve tudtam volna. A biciklistám elhagyta saját sávját és el kezdett kacsázni előttem. Ez a terv sem volt teljesen tiszta számomra, mivel kettő sávos az út, nem járhat komoly sikerrel az akadályozásom. Megvártam amíg ellen fázisba kerül a sávváltási szándékomhoz képest.
Átmentem a belső sávba. Ekkor nagyon gyorsan megpróbált mellém kerülni. Ez a terve sem volt átgondolt.
Ha a belső sávban jön nekem oldalról, nincs az a rendőr és bíró aki őt tartaná áldozatnak ez ügyben.
Erre ő is rájöhetett, mert az utolsó pillanatban visszakanyarodott, majd behúzódott a kerékpáros sávba.
Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!