Én ugyan a '90-es években voltam gyerek, de szerencsére azért elég sok téli élményre gondolhatok vissza. Kb. '95-től vannak emlékképeim a téli dolgokról. Amint leesett az első hó óvoda/iskola után mentünk a nagymamámmal, osztálytársakkal, barátokkal a közeli lakótelep dombjához és egész délutánokat eltöltöttünk ott, de volt, hogy az utcánkban maradtunk és ott szórakoztunk. '99-ben (akkor voltam 2. osztályos általános iskolás) esett egy nagyobb mennyiségű hó, akkor pár napra tanítási szünet lett elrendelve. Egész idő alatt kint voltunk az utcán, gyűjtöttük a havat, és mindenki a saját háza elé hóbunkert épített. Aztán a másik ilyen nagyobb hómennyiség 2002-ben esett le, akkor már 6. voltam. Ugyanígy hóbunkert építettünk, és az utcánkból konkrétan korcsolyapályát csináltuk, hordtuk ki a vizet, ahol volt jég ott még jobban kicsúszkáltuk.

Emlékeim szerint egyébként valahogy mindig úgy esett a hó, hogy délelőtt, mikor iskolában voltunk kezdett rá és valahogy hétvégére már csak a latyak maradt meg. Ilyenkor mindig rohantunk ki nagyszünetben, megfürdettük a lányokat, hazafele pedig több órán keresztül képesek voltunk őket űzni.

Persze mostanára szépen megkopott ez a dolog, mostanra van, hogy már teherként élem meg, ha esik a hó (lapátolás, balasetveszély stb...)

Az az egy biztos, hogy a mai gyerekeket már sajnálom, mert a 99%-ának nem lesz olyan gyerekkora, mint nekünk vagy a még tőlem idősebb korosztálynak volt (és itt most nem csak a hóval kapcsolatos élményekre gondolok).

Bízom benne, hogy idén erős telünk lesz, a nyár szerintem eléggé csapadékos volt, az ősz is enyhe, tehát minden adott, hogy télre bekeményítsen az időjárás.

[ Szerkesztve ]

A hóesés mindig nagy élmény volt nekem is. Ahogy az iskolapadban ültünk, kinn esett a hó, és alig vártuk hogy szünet legyen. Már rohantunk ki, és hógolyóztunk. Emlékszem, az iskolához közeli dombra jártunk néha testnevelés órán is. Akkor előtte nap szóltak, hogy jöjjünk szánkóval. Hmmm, micsoda emlékek. Most felnőttként persze másképp látom már ezt, de a téli időszak, és a hóesés mindig eszembe juttatja. Most is szeretem nézni ahogy esik a hó, annak ellenére is, hogy tudom. Előbb kell kelni reggel, mert lapátolni kell a havat. De ugyebár elég extrém időszakokban kellett az utóbbi időkben lapátolni. Ugye? Én a kos hónapjában születtem, és még sosem kellett a születésnapomon havat lapátolni. 2013-ban viszont igen.
Inkább lapátolnám már most novemberben, mint márciusban.

96-ban vagy 97-ben mentünk márciusban ausztriába, és bécsben hó volt mindenhol. 98ban január-februárban vizsgáztam vezetésből, nulla hóesés volt, február közepén egyszál pulóverben mentem a vizsgaközpontba.
Régebben is voltak ilyenek, csak az idő mindent megszépít

Vitatkoznék, mert az abszolút Rekord Magyarországon: "Hazai abszolút minimum-hőmérséklet: -35 °C Miskolc-Görömbölytapolca, 1940. február 16"

Nagyapám volt olyan "szerencsés" hogy átélte, le is fagyott vagy három lábujja... amputálták is neki. Pedig a történethez az is hozzátartozik, hogy kapcarongy+szalma a csizmába, de nem segített semmit.

A másik, hogy pont ezen a "fasza" télen tudtak háborúzni is..

Emlékszem kiskoromba olyan 99 körül ( akkor voltam elsős de lehet egy évvel korábban) mikor még faluba laktunk volt hogy befogtuk a kaukázusi medveölőmet ( sajnos panelba már nem tarthatok ilyet ) a szánkó elé , anyám meg én felpattantunk rá és mentünk el a boltig apám ( akkor még élt ) meg csak nevetett témához kanyarodva én is mindig örültem a hónak de én már barátnőmnek kb 2 évvel ezelőtt is mondtam hogy a mi gyerekeink már nem fogják tudni sajnos hogy milyen az mikor igazán esik a hó

\HTC ONE M8 ----> Más nem is kell\ A Reszkessetek Betörők a gyerekek Die Hardja

Legyünk egy picit optimisták. Reméljük talán még látnak, és legalább annyira örülnek majd neki, mint mi anno.
Ámen.

Legyen igazad

\HTC ONE M8 ----> Más nem is kell\ A Reszkessetek Betörők a gyerekek Die Hardja

Szerintem nem az emlekekkel van a baj. 30as eveim elejen jarok, es ugy kb jo 10 eve valtozik ez a dolog. Azaz egyre kesobb esik a ho es ritka az az igazi "hogolyos" alapanyag .

Amikor suliba jartunk - foleg altalanosra gondolok itt - teli szunet alatt mindig csavarogtunk, csuszkaltunk, szankoztunk stb... a lenyeg, hogy volt ho. Kozepiskolas idoszakban is, sokszor a vonat is tobb orat kesett emiatt, amit nem bantunk . Suliba/sulibol batyogva is van havas emlekem, konkretan, hogy esik a ho kozben .

Mostanaban meg ha esik az inkabb unnepek utan van es az sem az igazi...

Kovetkezo generacioknak meg ez az allapot lesz a normalis. Nem lesz hianyerzetuk. Csak nekunk

Ha majd együtt nézegeted az unokáddal a régi fényképeket, majd megkérdezi: "Papa, mi az a fehér?