Ugye a szekunder szégyen kifejezést ismerjük, és a szekunder szarkazmus sem működik ettől nagyon eltérően.
Hirdetés
Ha valaki röhejesen nagy ostobaságot mond, amit olyannyira nem lehet komolyan venni, hogy mi (tévesen) viccként értelmezzük, akkor szekunder szarkazmust érzünk.
A szekunder szarkazmus érzése kifejezetten előnyös, ugyanis így mindig megértjük a szarkazmust. Akkor is, ha az nincs ott. Ennek köszönhetően nem állunk le idiótákkal vitatkozni, hiszen minden annak látszó ember valójában csupán egy rendkívül kifinomult humorú, intelligens, szarkasztikus egyén.
Természetesen a szekunder szarkazmus elsajátításának szigorú követelménye van. Ez pedig a bennünk lévő ún. hülyének nézési igény teljes megszüntetése. Akikben ez az igény túlteng, azok minden megszólalásban keresi azt a pontot, ami alapján a másik fél hülyének nézhető, s ezért jól odaszólhatnak neki. Ezt egyébként jellemzően saját ostobaságuk leplezése érdekében teszik, és a jelenséget főleg véleményvezér influenszer-prostituáltak esetén láthatjuk, de ez már egy másik téma.
Ha a fenti követelményt teljesítjük, akkor a szekunder szarkazmust magunkévá tehetjük, s jöhet a következő lépés.
A tercier szarkazmus. Ezt nem mi érezzük, hanem éreztethetjük másokkal, konkrétan az ostobaságot állító személlyel úgy, hogy szarkasztikusan reagálunk a mondandójára. Avagy fullba toljuk a kretént. Amennyiben beszélgetőtársunk észreveszi a szarkazmusunkat, akkor az lesz a tercier szarkazmus. Amennyiben nem, akkor a reakciónkra adott válasza számunkra kvaterner szarkazmus lesz.
