Hát ennek is eljött az ideje. Eljött az ideje, hogy megírjam az első bejegyzésemet - ha pozitív a fogadtatása nem kizárt, hogy lesz több is - és annak is, hogy az általam hőn kedvelt márka és platform kezét elengedjem. Akik ismernek a fórumon tudják jól mire gondolok: Az Apple-re és az iOS-re.

Disclaimer: Ez a bejegyzés nem az Apple fikázásáról fog szólni, nem a Samsung és az Android dicsőítéséről, sem pedig ennek ellentettjéről. Nem arról fog szólni, hogyan lehet ROM-ot főzni és hogyan teljesít a telefon Antutuban, ezek ugyanis engem a legkevésbé sem érdekelnek. Az olvasó azt a történetet olvashatja, milyen telefonokat használtam az utóbbi pár évben, mi alapján döntöttem a választott mellett és mik a tapasztalataim a legfrissebb szerzeményemmel, hogyan teljesít a napi használat során az általam igénybe vett funkciók alapján. Az említett márkákról önmagában nincs rossz véleményem, ezek pusztán saját tapasztalatok egy-egy készülékről, semmiképp se általánosítsunk!

Talán kezdjük az elején. 2,5 éven keresztül használtam egy iPhone 5S 16GB-os készüléket, ami ha visszagondolok az előtte használt telefonjaimra rekordidő a Nokia X2-01 kivételével, őt 3 évig használtam. Még mindig jó ránézni a kis iPhone-ra, elképesztő elegáns, kiváló a minősége, szép a képe, minden perc örömmel töltött el amikor a kezembe vehettem. Jó volt a hanghívás minősége, nem akadozott a rendszer, nem kellett újraindítgatni és a 2013-ban debütált telefon a mai napig megkapja a legfrissebb iOS verziót. Mérete pont ideális az egykezes használathoz, és mindenhol elfért. Szervizt messziről sem látott. Vettem hozzá különféle kiegészítőket, rengeteg Lightning kábelt, dokkolót, minőségi edzett üvegfóliát, eredeti bőr hátlapot, Apple HomeKit eszközöket és tervben volt egy Apple TV beszerzése is.

Ezek alapján joggal kérdezhetné bárki, hogy akkor mégis mi a fenének került a fiókba, és mégis mi ez az egész iromány? Nos, sajnos azért, mert 2,5 év után utolérte őt is az 5S-ek rákfenéje, a töltést vezérlő IC hibája, ami - mint azt a szakitól megtudtam - típushiba. Mindemellett a 16GB-os háttértár is kezdett már kínosan kevés lenni, ezért úgy döntöttem, hogy már felesleges költeni szegényre, kiszolgált, ideje új telefon után nézni.

Az elején egyértelműnek gondoltam, hogy mi lesz az utód: Egy iPhone. Minden platformot kipróbáltam már, tulajdonképpen anno az iOS-re is ezért esett a választás, viszont ez nagyon bejött, minek máshol nézelődni? Tehát iPhone, oké, de melyik? A legújabb modellek egyértelműen ki lettek zárva, mivel vallom azt, hogy sosem az aktuális zászlóshajót kell megvásárolni, hanem mindig a pár évvel korábbiakat. Nincsenek annyival elmaradva az újaktól, hosszú távon megbízható társak tudnak lenni ők is és az áruk is kedvezőbb. Viszont jobban utánaolvasva, mérlegelve úgy értékeltem, hogy egy 32GB-os 6S nem lenne olyan nagy előrelépés, ráadásul jóval borsosabb volt az ára, mint amennyiért anno az 5S-t vettem, szóval amennyit kérnek érte egyáltalán nem ér. A 7-es kicsit fekete bárány nekem, jobb, újabb processzor, mint minden évben, de itt már nincs lenyomható Home gomb, eltűnt a 3,5-es jack, a tárhely ugyanúgy 32GB és a kijelzőben sem történt változás, na meg itt is hatalmas a felár a 6S-hez képest. A 8-as tetszene, de a szolgáltatói ár ha jól emlékszem 190 ezer Forint fölött volt, megint csak újabb procival, a hetes minden hátrányával, viszont van vezeték nélküli töltés, a tárhely pedig a duplája a hetesnek, annyival meg nem drágább, ez már mégiscsak elgondolkodtató. Ha az új dizájnvonalat szeretném, akkor a XR 230 ezer Forint körül mozgott, a X pedig 284 ezer tájékán. Utóbbira hagynék egy kis időt ízlelgetni.

Elmentem megnézni mindegyik iPhone-t, a kezem ügyébe került a XR, a X és a 8 helyett egy 8 Plus is, utóbbi viszont elképesztő ódivatúnak hatott a másik kettő mellett. A 8 Plus nem győzött meg a hatalmas keretek miatt, X és XR pedig nagyon igyekeztek egymástól elhappolni a szót és próbálták megmagyarázni, hogy miért találnám meg valamelyiküknél a megváltást, és miért is érik meg azt a hatalmas felárat, de sajnos ők is a 8 Plus sorsára jutottak. Az a helyzet,hogy az iOS 11 finoman szólva is érdekes jelenségei után, valamint a márka körül az utóbbi időben egyre gyakrabban előforduló hibák elbizonytalanítottak abban, hogy vajon ezek az újabb eszközök is fogják-e tudni azt, amit az 5S tudott. Hosszútávon megbízhatóan üzemelni.

Körbenéztem hát, hogy mik lehetnek lehetséges alternatívák. A Huawei/Honor párost azonnal kizártam, az iPhone előtt egy Honor-t használtam. Egy felületet sem untam meg olyan hamar, mint az EMUI-t, az ötnaponkénti újraindítást mindenképp igényelte, amennyiben ez nem történt meg volt, hogy hívást sem tudtam felvenni. 1,5 évig bírtam vele. A családba vásároltam még tavaly, vagy tavalyelőtt egy Xiaomi Redmi 4A-t, így volt szerencsém a MIUI-hoz is. Jól használható, de valahogy mégsem az én világom, ami pedig végképp kizárta a márkát, hogy a Mi8 kivételével nem is volt kapható a szolgáltatómnál más típus. Ettől függetlenül remek telefonokat adtak ki az utóbbi időben, a 4A-ra sincs panasz.

A Samsunggal nem voltunk túl jóban, az első okostelefonom ugyanis egy Wave723 volt. Ez volt az a telefon, ami konkrétan fél évig volt képes működni. Nem működött rendesen a rendszer, aztán volt egy antenna hibája, később egy hangszóró hibája, majd mikor frissen hazaérkezett a szervizből ismételten előjött az antenna probléma, spékelve azzal, hogy a kamera sem volt hajlandó elindulni. Mindez félév leforgása alatt. Ezután inkább nem is vittem vissza, bekerült a fiókba és vettem egy Nokia Lumia 625-öt. Ezek után úgy ódzkodtam a Samsungtól, mint Walter Csaba az 595 Competizione-tól, viszont az a helyzet, hogy volt egy fordulópont, amikor ismét felfigyeltem a márkára. Ez a Galaxy S6 megjelenése volt. Amikor az 5S-t vettem nagyon bennem volt, hogy lehet egy S6 edge lenne a jó választás, de az Apple és az iOS jobban vonzott.

Kicsikét még olvasgattam teszteket, nézegettem, hogy mik lehetnek lehetséges alternatívák, de csak nem hagyott nyugodni, hogy egy második esélyt mindenki megérdemel, miért ne lehetne megnézni egy Samsungot is? Végtére is az a telefon egy teljesen más platform volt, el is kaszálták, és rengetegen vásárolnak a dél-koreai gyártótól, akkor annyira rossz csak nem lehet. Két ismerősöm is tavaly cserélt telefont, az egyik egy iPhone 4-et, a másik pedig egy Galaxy S7-et cserélt le S8-ra, így adott volt a lehetőség, elkértem a telefont megnézni. Kicsit utánanéztem, elolvastam különböző teszteket, csábított a DeX nyújtotta lehetőségek, megnéztem nem egy magyar, német és amerikai youtuber videóját is, majd végül azt, hogy a szolgáltatómnál mennyit is kéne kifizetnem egy S9-ért, és egy S9+ -ért, majd meghoztam a döntést. Az új telefon egy Samsung Galaxy S lesz, a kérdés már csak az, hogy melyik. S9, vagy S9+? Végül nem is volt olyan nehéz a döntés, tulajdonképpen egyhangú volt mindenhol az a vélemény, hogy jót tesz a telefonnak a 6GB RAM, szóval amikor az iPhone-om ismét lekapcsolt 73%-os töltöttségen elmentem a szolgáltatóhoz és belevágtam. A telefonhoz szolgáltatói ajánlatban 20 ezer Forinttal olcsóbban jutottam hozzá, mint az iPhone 8-hoz, ez pedig elég hamar eldöntötte, hogy melyik a jobb vétel és egy hónap használat után úgy érzem, hogy jó vétel volt.

A telefonról:

Maga a készülék egy fekete S9+ 64GB-os tárhellyel, és jelenleg Android 8.0 rendszerrel. A bejegyzéssel direkt vártam egy kis időt, hogy legyen időm eldönteni, hogy szeretem-e ezt a telefont vagy sem, és 1 hónap elteltével kijelenthetem, hogy igen, szeretem.

A külsőről sokat nem érdemes beszélni, két éve ismerjük a formát, lényegében semmi különbség nincs az S8+ -hoz képest, hacsak nem nézünk a hátlapra. Itt ugyanis dupla kamerát találunk, valamint az ujjlenyomatolvasó is új helyre került. Az összeszerelés minősége példás, esély nincs arra, hogy valami recsegést halljon az ember, remekül lett összeszerelve, és a gombok sem lötyögnek. Hatalmas pozitívum, hogy nem hagyták le a telefonról a jack csatlakozót sem.

A csomag elképesztő mennyiségű tartozékkal kecsegtet. Kapunk egy gyorstöltőt, USB Type-A - Type-C kábelt, egy AKG "agyba dugós" fülhallgatót, és két adaptert. Az egyik egy Type-C - microUSB átalakító, a másik pedig azt teszi lehetővé, hogy pendrive-ot csatlakoztassunk a telefonhoz.

Kijelző:

A telefon egy 6,2"-es kijelzővel rendelkezik, aminek a képe elképesztően szép, az oldalt lefolyó kijelző varázslatos, még mindig nem tudtam megunni. Kicsit 3D-szerűvé teszi a megjelenített képet, nagyon tetszik. A telefon méretétől tartottam, de mivel keskeny és magas, így kényelmesen lehet fogni, ugyanúgy elfér a legtöbb helyen, és a telefon maga is ad segítséget ahhoz, hogy ha esetleg egy kézzel kell használni, akkor is el lehessen érni a bal felső sarkot. A Home gomb (?) háromszori megnyomására pont akkorára kicsinyíti a képet, hogy nyújtózkodás nélkül is elérjem a felső sarkot. Ügyes!

Szintén segítség, hogy a hátlapi ujjlenyomatolvasó simogatásával elő lehet hívni a control centert. Utóbbi esetében annyit megjegyeznék, hogy nagyon hiányzik a telefon oldaláról a némító gomb, sokkal kényelmesebb megoldás, mint a CC-ben némítani.

Ezen kívül pedig csak haszna van a nagy kijelzőnek. Ilyen például a multitasking, a felső és az alsó megnyitott egységet is gyönyörűen lehet látni, közben gépelni is tudok, remekül használható és borzasztóan megkönnyíti azt, amikor telefonon kell dolgoznom. Nagyon kényelmes.

Éjszaka kivételével nálam folyamatosan megy az AoD ez is rendkívül praktikus és külön tetszik, hogy az idő alatt nem írja ki az értesítéseket, csak az ikonokat mutatja, hogy E-mailem, nem fogadott hívásom, vagy egyéb értesítés érkezett.

Az Infinity display-től sokan tartanak, mondván, hogy biztosan sokszor bele lehet nyúlni a kijelzőbe ön szántunkon kívül és ennek a félelemnek van is alapja, de a telefon egész ügyesen ki tudja küszöbölni ezt, de előfordult már, hogy görgetés helyett nagyítottam, mert oldalt véletlen belenyúltam.

Az Infinity display létének egyébként nem csak esztétikai oka van, hanem funkciója is. Jobb oldalt található egy függőleges csík, ide pedig a kedvenc applikációinkat, neveinket és egyebeket lehet kitenni, így bármikor elérhetjük őket, elképesztően hasznos dolog.

Akkumulátor:

Az akku mérete 3,5Ah, szerintem nem teljesít rosszul, 6 órás kijelzőidőket hoz, ami számomra teljesen megfelelő, az elődnél 4-5 óra volt nálam az átlag.

A gyorstöltés egy remek találmány, szinte hihetetlen, de 1-1,5 óra alatt feltölti 100%-ra ezt a dög nagy akkumulátort.

A rendszer:

A telefon beüzemelése nosztalgikus élménnyel gazdagított, nagyjából 15 perc volt, mire a bekapcsolástól sikerült eljutni a kezdő képernyőig, addig folyamatosan el kellett fogadni valamit és különböző dolgokat kellett beállítani, ami szerintem ráérhetett volna később is egyébként.

A felület maga egyáltalán nem néz ki rosszul, sőt kifejezetten gusztusos és esztétikus, de ha az ember használni is akarja, akkor elég hamar ütközhet akadályba. A beállítások számomra zavarosak, minden almenün belül vannak még plusz almenük és még lehetne sorolni. Amire az ember azt hinné hogy csak az oldalsó kapcsolóval kell be, vagy kikapcsolni ha mellé kattint, akkor még azon belül is van egy menü, szóval eléggé átláthatatlan.

Ami szintén érthetetlen, hogy sok applikációból helyből kettő van feltelepítve gyárilag. Két böngésző van, két levelező (szerencsére van saját levelezője, ami több címmel is szinkronizálható) két naptár, két ébresztő és két Office. A Samsung ugye kötött egy megállapodást a Microsoft-tal így található a telefonon Microsoft Office, de akik ebben kompetensek ezt sem bízták a véletlenre, szóval van egy WPS Office is. Ennek a katyvasznak nem sok értelmét látom, ráadásul még véletlen sem az van, hogy ezek egymás mellett lennének. Az egyik naptár az első oldalon van, a másik pedig a második oldalon. Az Office ugyanez. Eddig még nem volt időm ezt rendbe szedni, de nem tudom miből állt volna ezt logikusan összerakni.

Maga a készülék egyébként eszméletlen gyors, de meglepő számomra, hogy többször sikerült már elérnem nála, hogy kisebb röccenések történjenek, ami egy kicsit illúzióromboló, ilyet iOS-en nem tapasztaltam túl gyakran, legalábbis mindenképpen kevesebbet, mint amennyit 1 hónap alatt az S9+ produkált. Még ez sem számít soknak, de akkor is több, mint amihez hozzászoktam.

Biztonság:

Elképesztő mennyiségű feloldási lehetőség van, írisz-alapú, arc-alapú, ujjlenyomatolvasó és persze a hagyományos módszerek is igénybe vehetők. Én továbbra is az ujjlenyomatolvasóban hiszek, aminek a szenzorja remek helyre került. Az S8-nál kicsit szerencsétlen választás volt a kamera melletti hely, de az is megszokható volt, az S9+-nak viszont pont ott van a szenzorja, ahol az ujjam. Sosem hittem azoknak, akik azt bizonygatták a fórumon, hogy már zsebből való kivételkor feloldják a hátlapi olvasóval a telefont, de a helyzet az, hogy ez tényleg működik és a sebessége is borzalmas, azonnal felold.

Zenei képességek

A telefonhoz kapott AKG fülhallgatóban először csalódtam, később rájöttem, hogy csak jobban a fülembe kell helyezni és azonnal kijönnek a megfelelő hangok. Elképesztően jól szól, köszönhetően a telefonban található equalizernek kedvemre tudtam állítani a hangzást. A fülhallgatón található egy mikrofon, egy hangerő szabályzó, valamint egy gomb, amivel a zenét lehet elindítani, valamint váltani a számok közt. Szimpatikus, hogy zene elindításakor nem a rajta hagyott hangerőn kezdi a zenét, hanem leveszi, így nem hoz infarktust az emberre, ez nagyon tetszik. Az kevésbé, hogy időnként elkezdett okoskodni, hogy nem engedi feljebb venni a hangerőt, de később erről leszokott. A zene elindításának módjára még nem teljesen jöttem rá, ez ugyanis elég hektikusan működik. Ha van kedve elindítja, ha nem, akkor pedig hallgat, ilyenkor ki kell venni a telefont a zsebből és a Play Zenén belül tapintani a Play gombra.

Bixby:

A Samsung Sirije is bemutatkozott, különböző videókat néztem, amikben Siri és Bixby megmérettetik tudásukat, általában úgy vettem észre, hogy utóbbi teljesít jobban. A gyakorlat azonban számomra mást mutat. Siri szinte kivétel nélkül megértette a parancsaimat, Bixby jóval gyengébben teljesít ezen a téren, viszont ha megérti, akkor sokkal gyorsabban hajtja végre a parancsot. Mivel a telefon kizárólag SmartHome-mal kompatibilis eszközöket tud vezérelni Bixby-n keresztül, így az égőim beszéddel való irányításáról le kellett mondanom, bár nem is fordult ilyen elő túl gyakran, így ez a kompromisszum még belefér. Viszont ami elképesztő, hogy Androidon az eredetileg Apple HomeKit-ként vásárolt égők ezerszer jobban működnek, mint magán az iPhone-on.

Az ébresztőt is be lehet állítani úgy, hogy Bixby ébresszen, ez rendkívül praktikus, minden reggel más zenét tesz be, ami jó, nem utálom meg azonnal az ébresztő hangot, de Bixby itt is tud vicceseket mondani. Legutóbb -3 fokban javasolta, hogy ilyen időben nyugodtan lehetne egy jót piknikezni. Ki tudja, lehet reggeli humornak szánta.

Egyedüli negatívum a Bixby gombjának a léte. Helyből semmi értelme, mivel a Hi Bixby felszólításra azonnal feléled a készülék, ráadásul a legidiótább helyre sikerült tenni. Ha már mindenáron kell a dedikált gomb, akkor én felcseréltem volna a hangerő szabályzóval. A telefon lezárásakor rengetegszer fordul elő, hogy a másik oldalon meg véletlen benyomom a Bixby gombot, ez nagyon idegesítő. Jobban örültem volna egy némító retesznek.

DeX:

Vásároltam a telefonhoz egyet, ugyanis remek ötletnek tartom és valóban jól is használható. A DeX padra lehet csatlakoztatni rendes USB-s klaviatúrát, egeret, HDMI-n keresztül monitort és tulajdonképpen asztali gépként is üzemel az eszköz, szintén nagyon sokat számít ha az ember dolgozni szeretne.

Azt azért szeretném halkan megjegyezni, hogy a DeX padhoz járt egy ugyanolyan gyorstöltő, mint a telefonhoz, egy USB-A - Type-C kábel, valamint egy HDMI kábel is. Ez fontos annak, aki a másik oldalról jön, ugyanis hasonló áron anno a dokkolóhoz nem járt tápegység, sem pedig kábel...

Összegzés:

A Samsung Galaxy S9+ egy elképesztően jó telefon, nekem kicsit a telefonok Camaroja. Ahogyan az amerikai autón sok a kamu légbeömlő, jóval hosszabb, mint az indokolt lenne és még lehetne sorolni, úgy az S9+ -on is sok a színház. A közös viszont ebben a két tárgyban az, hogy ez mindkettőnél veszett jól működik és amikor bizonyítani kell, akkor sem maradnak alul.

Remekül lehet használni a mindennapokban, sokáig bírja az akku, nem töltögeti újra az oldalakat, a multitasking pazar, a stereo hangzás is kiváló, a telefonhoz csomagolt AKG füles pedig párját ritkítja, ilyen jó fülhallgatóm még nem volt. Jó telefonálni vele én is jól hallom azt akivel beszélek és a másik oldalon pedig állítólag sokkal jobban hallanak, mint az iPhone-on hallottak. A navigáció ha lehet, akkor még pontosabb, mint az Almáé volt, ez a különböző taxi, autóbérlő, tömegközlekedést, valamint vezetést segítő appoknál is megmutatkozik.

Mindazonáltal ezt a telefont csak akkor tudnám még ennél is jobban szeretni, ha iOS futna rajta. Ezért vagyok valahol dühös Cupertino-ra, mert szerintem ezt a telefont nekik kellett volna megalkotniuk, a DeX-szel, a hajlított kijelzővel és mindennel együtt. De sajnos ezek nem ott jutottak a mérnökök eszébe.

Érdemes az S-szériát választani, de úgy gondolom, hogy ha valaki jó áron szeretne hozzájutni egy ilyen készülékhez, akkor várjon vele egy évet, mert addigra beesik az áruk. Idén az S9-ek jó vételek, és az S10-zel is érdemes lesz várni jövő év végéig.

Végezetül pedig ha valaki eljutott idáig köszönöm, hogy elolvasta és írja meg a véleményét nyugodtan, akár pozitív, vagy negatív az a kritika. Persze amennyiben építő jellegű.