2019. május 20., hétfő

Gyorskeresés

#Vectra V6 - summázás

Írta: |

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

Időközben újabb mérföldkőhöz érkeztünk, és mostanság ünnepeltük a második közös évfordulónkat a szekérrel, s mivel ezzel egyidőben a megtett méterek is egészen kerek számhoz kanyarodtak, így remek alkalomnak tűnik egy kis számvetéshez.

Bár egyáltalán nem vagyok az a fillérficken fajta, ettől még minden autómhoz vezetek egy Excelt, amiben a dátumok, Km állások és elvégzett dolgok szerepelnek tételesen, mintegy digitális szervizkönyvként a gyári papíros mellé.

Maga a téma pedig egyébként is népszerű, mindig nagy érdeklődést generál, lássuk tehát, hogy mennyire döntötte romba a családi költségvetést két évnyi V6 rotyogás!
Figyelembe véve, hogy a dolgok nagyobb része Németországban került beszerzésre/ vásárlásra, így a lenti listán minden tétel €-ban szerepel, az otthoni költéseket egységesen 315 Ft-tal számoltam vissza, lehetne napokra lebontva árfolyamokat bogarászni, de így egyszerűbb, a végeredményt pedig csak kismértékben befolyásolja úgyis.

2017.03.23-án hoztam el jürgenéktől 118.900 Km-rel (ennek valóságát fedje jótékony szkeptikusság, bár a szervizkönyv, valamint a beltér állapota nem indokolta, hogy kételkedjek, de azért láttam már karón Wartburg..szóval..), azóta pedig picit több, mint 60.000 Km-t autóztunk, mostanra pördült át a 180 ezren a számláló.

Magáról az időszakokról készült már részletes litánia, így most maximum a tavaly augusztus óta történtekről emlékeznék meg történetmesélős jelleggel, ami pedig sok helyet nem fog elfoglalni, aztán jöhet a lényeg, A TÁBLÁZAT, benne a súlyos € halmokkal. :D

Augusztus elején újabb „kisszerviz“ lett időszerű, amit összekötöttünk egy hátsó fék revízióval is, a legutóbbi átnézéskor a betétek vékonysága jelezte, hogy szükséges a csere, valamint a tárcsán is volt egy tisztességesen érezhető váll, illetve a tárcsát megmérve szintén arra jutottunk, hogy kukázva lesz az is. Tehát új tárcsa, betét, kézifékkötél került a kosárba, olaj, olajszűrő, ékszíj, gyertyák, benyaszűrő, pollenszűrő volt mellé desszertnek, ez a menü ~100.000 Ft-tal terhelte meg a pocakot.
Innentől egy októberi újabb 10.000 Km utáni kisszervizen kívül eseménytelenül pörögtek a méterek egészen november végéig, amikor is egyik nap munkából hazaérve, a mélygarázsba legurulva éreztem némi büdös, égett olaj szagot. Beálltam a helyemre, pop-the-hood, lámpa elő, mire a leömlőkön egy egészségtelen méretű olajtócsa nézett farkasszemet velem. Aminek márpedig nem ott van a rendeltetéssszerű helye, ráadásul a tűzforró leömlő határozottan nem az a terület, ahol hosszú távon jó lenne gyűjtögetni az anyagot. Némi forráskutatás után meg is lett a bűnös, a ~1,5 éve cserélt szelepfedéltömítések érték el a nyugdíjkorhatárt, így azzal a lendülettel le is tették a műszakot.

Telefon, következő hét keddjére kaptam is időpontot, kora hajnalban még a reggeli közúti dzsihád előtt elrobogtam hozzájuk, átadtam az autót, megbeszéltük mi lesz a mutatvány, majd másnap délután hívtak is, hogy kész, ellenőrizték, minden olaj a motorn belül marad mostmár. A műhelybe lépve látom főnöksrác arca könnyed mosolygósból kicsit gondterheltebbre fordul, mintha adóellenőr lennék, hellyel kínál, amit tisztelettel visszautasítok (én naív), majd felvázolja a tényállást, hogy amit kellett levették, ahol kellett megtisztították, megkapta az új szelepfedéltömítést, meg még másik két tömítés is időszerű volt, összerakták, megjáratták, és porszáraz a terület. Öröm boldogság, de a srác homlokára költözött ráncok csak nem múlnak el, lesz még itt valami..

Megjáratták a motort, hogy járás közben is ellenőrizzék a tömítettséget (ofkórsz), és hidegen beröffentve valami súrlódó, ciripelő hangot hallottak a moci alatt állva, amit aztán ugyan a továbbiakban már nem, de ez így mégis, hmm, szerelő szemmel gyanakvásra adhat okot, meg kellene nézni alaposabban, mert több minden is adhatja, kezdve egy szolid szabadonfutótól a csapágyakig minden, worst case meg kinek hiányzik egy lecsapágyasodott motor.

Itt hirtelen máris szimpatikusabbá vált az előzőleg felajánlott ülőplacc, mert ha nekem most itt villanyoltás lesz, akkor a gravitációval meggyorsított 100 kilóhoz közelítő tömegem szabadesése elég komoly pusztítást képes végezni az iroda berendezésében, vagy abban, ami az útjába kerül.

Megbeszéltük, hogy következő héten I´ll be back, és rászánnak a srácok annyi napot, amennyit kell, de alaposan átnézik a motort és környékét füllel, sztetoszkóppal, üveggömbbel, amivel akarják, hogy körvonalazódjon, hogy mekkora a szarlavina.

Így is tettünk, újfent kedden leparkoltam náluk az autót, a tulaj/műhelyvezető srác személyesen vezényelte a bulit, mint mondta a repetitív olajcsere-fékszerelés-műszaki vizsga étrend mellett végre valami vizsgálódós, nyammogós tennivaló, majd másfél nappal később hívott, hogy amit lehetett bevetettek, és sikerült leszűkíteni, hogy a generátor szabadonfutója felől egyértelműen hallható hidegen 10 indításból egyszer ilyesmi, ergó lassan ideje lesz cserélni. A biztonság kedvéért alaposan hallgatóztak alul, elöl, hátul, és más zajforrást nem sikerült lokalizálni, szóval a motor maga köszöni szépen, rendben van. Nagy kő menetrendszerűen leesett, akkor lehet tovább nyelezni a technikát. :DDD

Az átnézésért semmit sem akart felszámolni, elvégre javítást nem eszközöltek, így a végén egy 6-os pakk sörben állapodtunk meg, mint ellenérték, úgyis akkor terveztünk az ünnepekre hazajönni, egy kis hazaival terveztem kedveskedni.
Ezzel a kalanddal le is zártuk 2018-at, a hazaút alatt tökéletesen teljesített az autó, a forgalommal ellentétben, ami a legvadabb lázálmokat is felülmúlta.

A távolság cirka 1000 Km egy irányba, ezt néhány szünettel/tankolással megtörve normális körülmények között kényelmes, szabályos tempóval közlekedve (Németo.:150-160, Ausztria-Magyaro.: 130-135 Km/h-s sebesség) 9-10 óra között szoktuk abszolválni. Arra persze készül az ember, hogy az év végi ünnepi időszakot rengetegen veszik ki szabadságnak, és kelnek útra, a Facebook-os csoportokban már 18-a környékétől lehetett olvasni bejegyzésekben megnövekedett forgalomtól carmageddoni káoszig mindent, így az általunk tervezett 23-ai indulásra már bíztunk benne, hogy 5 nap elég lesz arra, hogy a népek nagyja letudja az utat, és közepesen erős forgalomban lenyomjuk mi is.

20-a környékén különösen kaotikus állapotokról írtak a határokon, joggal feltételeztük, hogy az ott a csúcspont, onnantól már csak jobb lehet.
23-án hajnali 6 környékén ébredt a 6 henger, izzott fel a Xenongáz a fényszorókban, és nekiindultunk, az első 100 Km alapján rendkívül bíztató volt a kép, szállingózó forgalom az A3-on (ez ugye Németország egyik legforgalmasabb autópályája, lévén ez szeli át K-Ny irányban az országot), már épp megkönnyebbültünk, amikor a horizont vöröses fénybe kezdett úszni, ami nem sok jót sejtetett...
Würzburg előtt jártunk, itt sikerült egy órát parkolászni egy bérelt autóval fejreállt Fittipaldi miatt, aki arra azért ügyelt, hogy a mutatvány kivitelezésének végére az auto, illetve annak alkatrészei két sávot is elfoglaljanak a háromból, nem javítva ezzel a kikerülési lehetőségeket. Így ugye már nem lesz szokásos időtartam, azt már tudtuk, de ennyi persze bőven benne van, a romokat kikerülve újabb nyugodt Kilométerek következtek, a szokásos kútnál is rögtön üres pisztoly mellé állhattunk, itt bezsákoltuk az osztrák matrinyát is, illetve egy higiéniai körrel is könnyítettünk magunkon és los gehts.

Mire visszaértünk az autóhoz a kút csordultig telt, valószínű a baleset miatti szűkítés segített nekünk még üres kútra beesni, mák. Innentől már fokozatosan erősödött a forgalom, illetve jó szakaszon ugye az A3 is csak 2 sávos – fritzek bőszen bővítik 3 sávosra a csatornát, bár gyanítom mire végeznek a teljes hosszon már az is kevés lesz, de nyilván végesek az erőforrások – amit pedig ugyanúgy képtelenek „értelmesen“ használni az emberek, mint bárhol a világon, így innen gyakorlatilag konstans 80-100 közötti vonatozás kezdődött, köszönhetően azoknak, akik ezt a sebességet érzik biztonságosnak, viszont az önérzetüket komolyan veszélyezteti a külső sávba kisorolás, ha abba a sávban az elkövetkező 5-10 Km-en bárhol egy kamion, vagy busz közlekedik, ezért inkább Safety Car-t játszva vezetik fel a többieket. Aminek az lett az eredménye, hogy az üresen szomorkodó külső sávot mind többen, és többen vettük igénybe arra, hogy az ilyen szabad távokon szolidan elhaladjunk mellettük. Ekkor még cirka 700 Km volt hátra, ami előrevetítette, hogy ez egy nehéz út lesz, amit tovább erősített, hogy a hátralevő ~200-250-es németországi távon megmaradt a 80-100-as maximális sebesség, néha állóra lassuló sorokkal a különöböző útépítéseknél. Így viszont volt mód alaposan megbambulni a következő 3-4 benzinkúton kibontakozó apokalipszisokat, a legtöbben ezek szerint szeretik a legvégére hagyni a matricavásálást is, ugyanis amellett, hogy a leállósávokban kígyózott a sor a benzinkútra behajtásban, a kúttal egyvonalban a leálló, és félig a külső sávban 2-3 párhuzamos sorban autók álltak meg/ parkoltak, amiből 1-1 versenyző kipattanva nyargalt be a kútra (gyaníthatóan matricát venni).

Így csorogtunk el a német-osztrák határig, majd azon át folytattuk szédületes tempónkat, Ausztrián keresztül sem változott pozitív irányba a helyzet, sőt, talán fáradtak az emberek, fogyhatott a türelmük, ugyanis balesetből is egyre több lett, a teljes út végére több, mint egy tucatot számoltunk össze, ezek nagy része egymásba csúszás volt, a legelső úriember piruettje volt a legkomolyabb csatt.
Ilyenkor mit tesz az ember, felcsapja a Waze nevű appot, gondolva, hogy az majd jól segít. Itt volt persze egy kis user error is mondhatjuk, ugyanis bevallom nem követem rendszeresen az app Fb oldalát, így az épp ekörül bevezett újításról is lemaradtam, ami után ugye egyesével, országonként lehet megadni, hogy rendelkezünk-e pályamatricával, korábban ezt egy„fizetős autóutak“ opció ki/be állásával le lehetett tudni. És mivel ilyen formán én sem állítottam be semmilyet, így csóri bőszen rángatott volna le az autopályáról, amivel az egyébként is feszült helyzetben nem, hogy segített volna, csak jobban felbaszta az embert, így ki is lőttem a pékbe.

Telt-múlt az idő, lassan el is telt a „normális”-nak mondható 9-10 óra, azonban addigra még csak Bécs előtt járhattunk, majd nagyjából a 13. órára evickéltünk a hegyeshalmi határ közelébe, már nem volt őszinte a mosolyunk. Barátosnő a jobb1-ben közben folyamat igyekezett tájékozódni, és a helyzet elég cudarnak tűnt, ugyanis bejegyzések, és az appok alapján az M1-es Budapestig (de az M0 lehajtóig biztosan) „beállt“, ezt sokan képekkel, videókkal is tudatták a mindenféle médiumokban, a menekülőútnak javasolt 1-es főút szintén egy gigantikus parkolóvá avanzsált, és onnan Pestig nagyjából 5 órát írt még menetidőnek a navi.
Mentsük ami menthető, barátosnő vad adatforgalmazásba kezdett, és alternatívaként egy Csorna-Fehérvár-M7-Budapest kerülőt talált, ami „csak“ ~3 órás utat jelentett, mérlegelve a sokórás dugóban ácsorgást lecseréltük erre a kanyarra, addig is halad az ember. A Road Trip innentől már csak az idővel futott versenyt, végül 22 óra környékén fékeztünk le a célban, tehát egy szolid 16 órás etapot sikerült felmutatni. Bittedánke.

Az otthonlét szokásos módon hamar elrepült, a hazút December 30-án köszönőviszonyban sem volt az egy héttel azelőttivel, decens 9,5 óra alatt megtettük ugyanazt az utat, még a retúrkáosz előtt, ami Arckönyv szerint január első napjaira tolódott.

Innentől újra dögunalom, az egyetlen izgalmat a klímából érkező jellegzetes aroma szolgáltatta, így becsengettem a srácokhoz egy kiadós klímatisztítás-töltés-átnézés szeánszra, kapott egy ózonos tisztítást, az arczok kiszerelték az ablaktörlő mechanikát is, hogy az első csatornát alaposan csittifittire kitakarítsák, lecuppantottak 630g gázt, 730g ment vissza, új pollenszűrő, készvégecsókolom. A végén 100€-t kértek az egészért, azóta újra jégverem az utastér. Az utolsó kaland pedig már egy régóta „húzódó“ tétel, az előző műszakin emlegetett kormányműszivárgást a következő vizsgához közeledve szerettem volna megszűntetni, így a múlt heti hazaútra lezsíroztam egy javíttatást, kapott egy (felújított) TRW kormányművet, szintbe lett hozva a szervólötty is, plusz kapott két kormányösszekötőt, és axiált, az egészet pedig egy futóműállítással fojtották le a fiúk, mindezt 165.000 Ft-ból. És ennyi, itt a vége fuss el véle.
Ezek után jöjjön a lényeg, mennyi is volt ez cuzámmen két év alatt:

Megérte, nem érte meg? Igazából teljesen mindegy, én úgy élem ezt meg, hogy motorizációs karrierem ezzel is szinesíthettem, a sor4-es szopó és kényszerlélegeztetéses motor után most birtokolhatok egy V6-tal szerelt gépsárkányt is. S bár a két guruló pléhdoboz értéke együtt teletankolva sem közelíti meg egy új Dacia árát, még mindig megmelengeti a szívet reggelente a garázsba érve a kép:

Természetesen a folyamat nem áll meg, hiszen a benzinvérűek bakancslistáján van még pár kipipálandó rublika, az idő pedig feltartóztathatatlanul szalad… :)

Hozzászólások

(#1) ncc1701


ncc1701
(PH! addikt)

Azért mai napig jó alakja van ennek a vasnak. :)

(#2) Freiherr


Freiherr
(őstag)

Átírás díja 49€, ízlelgessük. Valszeg nem arra utaznak errefelé, hogy lehúzzák a parasztot...

XXX

(#3) wody21 válasza Freiherr (#2) üzenetére


wody21
(fanatikus tag)

*rubrika (sry, ennyi maradt meg, mivel legvégén volt, és szúrta a szemem)

Majd később még belenezek a táblaba, kíváncsi vagyok arra is.

#2 Nekem 19€ volt, mivel megkaptam (és meg is tartottam) az előző tulaj rendszámát...

(#4) Ceree válasza ncc1701 (#1) üzenetére


Ceree
(senior tag)

Vannak időtlen formák, ez is ilyen számomra is.

Másolat_eredetije

(#5) bambano válasza ncc1701 (#1) üzenetére


bambano
(Jómunkásember)

csak az a jó kis suzuki lámpa ne lenne...

a poszthoz: kicsit sokba kerül neked ez az autó...

lezso6 szerint a user: rossz számtech karmája van | @netik: There is no Internet of Things. There are only many unpatched, vulnerable small computers on the Internet.

(#6) icemad válasza Freiherr (#2) üzenetére


icemad
(PH! addikt)

Nálunk 20 euró körül van. 2017-ben 8 kocsit vettem, mindegyikben volt ami nem tetszett. Így nem sokat gondolkodtam a cserén. A végén maradt egy Golf 4 edition. Azóta már az is ment a háztól.

(ezért sem javaslom senkinek holland autó vásárlását, főleg az olcsót. Ha nagyobb gondja van a kocsinak inkább cserélik az egész autót. Nem költenek javításra. Persze ezek jellemzően a 4000 euró alatti értékű autók.)

Az élet egy nagyon szar videojáték, de baromi jó a grafikája...

(#7) Szada85 válasza bambano (#5) üzenetére


Szada85
(tag)
LOGOUT blog

"a poszthoz: kicsit sokba kerül neked ez az autó..."

Melyik "részére" gondolsz? :)

(#8) bambano válasza Szada85 (#7) üzenetére


bambano
(Jómunkásember)

amit ráfizettél, mióta megvetted.

lezso6 szerint a user: rossz számtech karmája van | @netik: There is no Internet of Things. There are only many unpatched, vulnerable small computers on the Internet.

(#9) asci


asci
(kvázi-tag)

Szerintem összességében nem került sokba. Ennyire szépen rendbe tett és ilyen "élményt" adó autót nem lehetne összehozni, esetleg óriási szerencsével.

(#10) Szada85 válasza bambano (#8) üzenetére


Szada85
(tag)
LOGOUT blog

A vételárát tekintve persze mondhatjuk, hogy azóta mégegyszer ráborult ugyanannyi, ez akár soknak is mondható, de alapvetöen én nem érzem annak, ha lebontom.

A vételár+szervizelés együttesen nem éri el egy új kisautó árát sem, és 2 év alatt (azokkal is 60 ezret megtéve) azokat is kellene szervizbe hordani, vagy akár gumizni, de lehet rosszul gondolkozom. :)

De kiváncsi lennék, hogy számodra mi az elfogadható arány, aminél még azt mondod, hogy nem kerül sokba egy autó? Illetve szerinted mi lett volna az ideális út?

További hozzászólások megtekintése...
Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.