Mostanában több bejegyzés is született hasonló témában – azok jellemzően a HA-n belüli állapotok illusztrálására, szóval gondoltam álljék itt egy kis betekintés egy másik szegmensbe is…

Az utóbbi hetek, sőt talán már hónapok tapasztalatai során egyre gyakrabban merült fel bennem is a kérdés, vajoin miért nem képes a civilizált ember emberi módon kereskedni?
Természetesen jár a tisztelet annak a nagyon szűk rétegnek, akiben megvan még ez a “csodás” képesség, ami a köznyelv értelemnek is hív, azonban a nagy többség híján van ennek, pedig nem rakétatudomány szerintem… ráadásul mára sikerült odáig eljutnom, hogy inkább szórakoztat, semmint bosszant, ezt majd lejjebb kifejtem.

A sztori is inkább csak történetmesélős jellegű, tehát a végén a csattanót, vagy az ostorozást ne tessék várni.

Vegyük fel ott a fonalat, hogy Németország egyik, ha nem a legnagyobb apróhírdetési oldalát (kleinanzeigen.ebay.de) már Magyarországon élve is ismertem, mint megannyi csodás ritkaság, ínyencség lelőhelyét, amihez a távolság végett csak annyira fértem hozzá, mint a valóságshow hősök nagy része az irodalom és nyelvtan tankönyvekhez, sok hírdető nem is szívesen postázott pl. Magyarországra, vagy olyan termékeket szerettem volna venni, aminek a postázásától tartottam (törékeny, sérülékeny dolgok), ismerősi körben is kevesen éltek akkor még Németországban, szóval nagyrészt a linkeket küldözgettük egymásnak a baráti körben, ha valami ritkaságba futottunk (autóalkatrészek, kiegészítők, játékok, tényleg bármi), ment a kollektív nyálfolyatás, és álmodozás, hogy csak össze kellene rakni hátul a sufniban egy multiplikátoros telebabrátoros teleportot, aztán slutty…

Idővel győzött a kisördög persze, bevállaltam, hogy Hero leszek, a csillagok együttállása végett sikerült is leboxolni egy eladóval, hogy egy ritka Irmscher hátsólámpát az Astra F GSi-mhez hajlandó elpostázni előreutalás után, volt zabszem rendesen, nem átverés-e, tényleg elpostázza-e, nem sérül-e meg útközben, hiszen már akkor sem számított olcsó portékának, a Magyar Posta csomagkezelesi sztenderdjeire pedig egy betontömböt sem szívesen bíztam volna, félve, hogy azt is eltörik.
A ritkaságát jól tükrözi, hogy otthon tizenéves autóbuzériai korszakom alatt egyetlen eladó darabot sem láttam, amennyire azóta az Opeles körökben képben vagyok, manapság is 2, talán max 3 szett ilyen lámpa leledzik Magyarországon (abból 1-ben benne is voltam könyékig ), ritkasága végett az ára is szépen felkúszott az 50-60 ezres régióba – a racionalitási vitákat mellőzzük, kérem -, csak hogy behatárolhassuk mégis az értékét. Én nekem akkor még ennél picivel olcsóbban sikerült megkaparintani, volt nagy öröm, azóta is ékköve az autómnak.

Természetesen a kiköltözéssel hirtelen fordult a helyzet, gyakorlatilag “karnyújtásnyira” kerültem az ehhez hasonló finomságoktól (ami ugye rögtön egy csúnya csapda is tud lenni, hiszen hirtelen mindent meg is akar szerezni az ember, amiről korábban álmodozott, mára sikerült egészen jól kontrollálni ezt – ugyanitt egy pincényi limlom eladó.. ), szóval azóta aktívabban bújom az oldalt, és elég sokmindent is sikerült már beszerezni, legyen az akár alig használt bútor a lakásba – néha tényleg megdöbbentően hibátlan, szinte új dolgokat is képesek lecserélni az emberek, csak mert pl. nem passzol az újabb Fákk-Súi Chakrához a nappaliba, vagy kijött az új IKKLESÜND szériás fotelkanapészék ´tudomisén -, akár fasza, minőségi szerszámok, és természetesen autóalkatrészek, kiegészítők (bár ez gondolom annyira meglepő, mint zárthelyin a puskázás).
Szóval már jópár nyalánkságot elraktároztam saját célra, ismerősöknek is leütöttünk pár dolgot, amikor is egy másik autób*zi ismerős megkeresett, hogy az Ő egyel újabb generációs – szakmai nyelven G sorozatú – Astrájához tudnék-e esetleg pattintani egy hasonlóan ritka, szintén Irmscher gyártmányú hátsó fényvetőt.

Az Irmscher cégről csupán a kép teljességéhez röviden, az Opel egyik hivatalos “tuningcége”, hasonló, mint az Audinak az ABT, vagy a BMW-nél a Hammann, a sort lehetne folytatni, tehát a márka autóihoz kínálnak optikai és sokszor teljesítménytuningot. Illetve azóta már pár márkával bővült a repertoárjuk is. A konkrét termék, amit vadásztam pedig ilyesmi volt:

Ezek után vetettem magam bele a bitek világába, némi kereséssel sikerült is találni, ez – egyelőre még – picit gyakoribb kiegészítő, mint az én youngtimer korú vasamhoz gyártott darab, de még így is ritkább, mint a megbízható kavicsostelepes autónepper..
Be is szereztem, ismerősnek volt nagy öröm, és a piacon kicsit utánanézve láttam, hogy otthon gyakorlatilag szökőévente egyszer találni ebből is eladó darabot, így felmerült bennem, hogy ahogy mi is régebben, úgy talán most is van 1-2 szent bolond, aki hasonló finomságot szeretne az autójához, csak nehezen jut hozzá, így 1-2 szettre talán lehetne kereslet.
A terv az volt, hogy a következő hazaútig talán sikerül szert tenni rájuk, volt még ekkor 3-4 hónap addig. Szerencsére került is fel 2 normális állapotúnak hírdetve, ezekre le is csaptam, meglepetésre az egyik szetthez még a gyári doboza is megvolt, ami még ritkábbá teszi.

A hazaút előtt nagyjából 2 hónappal felmerült, hogy ízelítő gyanánt készítek egy csoportképet a duóról, ezt fel is töltöttem néhány Opeles Fb csoportba.

Az eredmény még engem is meglepett, a 2-nél váratlanul több érdeklődő volt, aki azonnal szerette volna őket (annak ellenére, hogy le volt írva, hogy 2 hónap múlva vehető át személyesen, mindegy is.. ), megint más kérdezte, hogy a széria másik tagját (fehér búrás változat is készült) láttam-e már idekint, mert neki az ezüst színű autóhoz az jobban tetszene, de Ő maga még nem nagyon látott eladót, de nagyon szeretne…
Lényeg a lényeg, mindenki eltökélt volt, még azután is, hogy privát üzenetben megkeresés alatt mindegyiküknek megemlítettem, hogy ezek nem olcsó dolgok a német piacon sem, ennek ellenére mindegyikük állította, hogy igen, ilyent szeretne, akár azonnal át is venné.
Természetesen nem most jöttem a 6:20-assal, tisztában voltam vele, hogy virtuálisan mindenki megvesz bármit (is), no de amikor tényleges szituáció van, akkor mindenkinek hirtelen elveszik a pénztárca meg a bankkártya PIN kódját is elviszi a cica, de mégis erős volt bennem a “segíteni akarás”, kiindulva a saját korábbi helyzetemből.

Volt közöttük egy régi iskolatárs/barát is, akinél egyértelmű volt, hogy az Ő “igen”-je valóban igent jelent, tehát egy szettnek már biztosan volt helye.

A történet kerekségéhez azt gondolom, hogy hozzátartoznak természetesen az összegek is, nincs ebben semmi titok, én sem a Holdkompból loptam ki ezeket, hanem a német oldalon vettem, ott bárki meg tudja lesni a matekot.
Egy átlagos állapotú ilyen fényforrást használtan állapot függvényében, doboz nélkül jellemzően 100-120€ (~31-36.000Ft) közötti áron hírdetnek. Néha be lehet mákolni egyet-egyet, akinek sürgősen szüksége van az árára, esetleg nem tudja pontosan mit árul, és 80-90€ körül elhiénázod (~24-27.000Ft), vagy mondjuk karcos, repedt, beázik, hasonló defektes, azok szintén olcsóbban kelletik magukat.
Ha megvan hozzá a gyári doboz is, az nyilván picit emel az áron, ezekért 130-150€ (39-45.000Ft) között szoktak kérni. Mivel az eladók nagy része azért tudja, hogy mi van a birtokában, ezért itt nem fogod a csillagot is lealkudni, csak mert te vagy Lakatos Dzsézönsztethem, mert ez ennyi.

Némi kereséssel találtam egy áhított fehér szettet, amit régebb óta hírdettek, üzenetváltás után kiderült, hogy megvan még, eladó is, szóval pénz ment, csomag jött, meglepetésemre pedig a postás kezében egy ugyancsak gyári dobozos fehér lámpa szett ragyogott…#csaklóttóznikellene
Hogy a helyzet tovább bonyolódjon, november utolsó hetében az egyik szomszéd városban egy srác egyszerre hírdette meg egy fekete/fehér párját egészen korrekt áron, amiken kicsit zsolozsmáztam, kéne-nem kéne, picit talán a hév is elragadott ekkorra (nem véletlenül írtam az elején, hogy csúnya csapda tud lenni ez  ), így elugrottam értük, tehát összesen 2 fekete és 2 fehér pislákoló várta új gazdáját (+1 feketének már ugye megvolt).

Ezek után a szetteket a beszerzési ár +~5.000Ft-os címkével hírdettem meg otthon. Persze, azóta is szégyellem magam nyilván, mégis mit képzelek magamról…
A postaköltség a két ország között kb. hasonlóan alakulna (DHL oldalán 14-16€ között mozog tömeg alapján), itt azonban személyesen megnézheti a vevő mit vesz meg, és ha tetszik neki, amit lát, akkor fizet, így azt gondolom mégis, hogy korrekt az eljárás. Nincs lutri, hogy a kép valós volt-e, nem titkolt-e el az eladó bármit (mert azért a piac itt sem olyan homogén már, mint a legendákban ), ezt a rizikót már bevállaltam én, mondhatjuk így is. Ha nem kell neki akkor meg majd csinálok csillárt belőle, mittudomén.

Felvettem a kapcsolatot azokkal, akik a korábbi ízelítő után megrohamoztak, és nagyjából be is jött az, amit korábban vizionáltam, és le is írtam, hirtelen mindenki szaloncukorra költötte az utolsó forintját is, szóval inkább kihátráltak a lehetőség mögül. Nem sok, egy jelentéktelen 4 ilyen ember volt.

Sebaj, akkor meghírdetjük a nagyobb online platformokon…

December elején így meg is kreáltam a hírdetést, szépen részletesen leírtam a lámpák jellemzőit, mihez passzol, milyen állapotban van, a gyári dobozzal rendelkezőnél kiemelve ezt is, hangsúlyozva, hogy a lámpicsekek jelenleg német területen vannak, teleportom soha nem is volt, cserébe dátum, hogy mikor megyek haza, tehát mikortól vehetőek át, illetve, hogy a személyes átvétel a preferált, hiszen nem olcsó, és sérülékeny dolgok, illetve szerintem az a legjobb, ha eljön, megnézi, megsimogatja a portékát, és ha tetszik neki, akkor kifizeti, és boldogan ki jobbra, ki balra el… Minden lámpát alaposan körbefotóztam, a két oldalit egyben, minden oldalit külön is, dokumentumot, dobozt (amelyiknél volt), tényleg nem érhette szó a ház elejét.

Itt követtem el az első hibát, ugyanis minden szettet egyesével töltöttem fel leírással, képekkel. Ez ugye azt jelenti, hogy egy csoportban 4 darab hírdetés volt, különböző képekkel, némiképp eltérő leírásokkal, nagyjából 10 perces időintervallumon belül feltöltve.
Hamar szembesülnöm kellett vele, hogy az emberek jelentős része nem képes egy ilyen bonyolult logikai helyzetet lekoordinálni, vagy csak lusták olvasni, ugyanis az első 3-4 érdeklődő amiatt írt, hogy:
“- Te figyelj már, most akkor mennyibe kerül, mert ugyanaz fennvan 40-ért, és 50-ért is?! “
“ –Most mi a különbség a 40 és az 50 ezres között, mert ugyanaz a leírás van ott, nem értem?!”

Teljes nyugalommal oszlattam el kétségeik bárányfelhőit, kijavítva a tévedéseket, és tisztába téve a dolgokat (dobozos/doboz nélküli ), aztán mint kiderült vásárlási szándék nem volt egyiküknél sem, pusztán csak szokásos napi kommentszámukat élték ki itt.

Következő finomság alapja, hogy némely csoport alapbeállításnál az “Ár” sort €-ban adja meg. Ezt ugye nem én választom, hanem adott..
Itt egy pillanatra én is elgondolkoztam, hogy megadom €-ban, de ez ugye két dolgot vonz(ana) magával azonnal:
1. Én leszek a suttyó migiri ugye, akinek már úgy felvitte az Isten a dolgát, hogy csak €-ban tud számolni, a Ft-ot nem is ismeri.
2. Nehogymár neki kelljen átváltani, hát hogy van ez..

Szóval naívan – gondolván magyar csoportok, akkor csak egyértelmű, hogy nem német birodalmi márkában lesz az érték, beírtam az értéket Ft-ban számolva. (annyira hülyén néz ki mondjuk 40.000€ egy ilyennél, hogy normális ember kikövetkezteti, hogy az Ft lesz, szerintem)(laóf@szt)
Jöttek is menetrendszerűen a HumorHeroldok vicces képpel, GIF-fel, a szokásos
“- Hajjakmegsokéadodbáttya!”, és hasonló tréfák, szóval ezek után ideje volt stratégiát váltani.

Az összes hírdetést elvitte a radírbácsi, és szépen összeraktam az összes szettet egyetlen listába, és csoportonként így már csak egyetlen hírdetésben meghírdettem újra.
Árnak valamit meg kell adni, itt ugye megint nincs jó irány, mivel minden szett ára eltér:
- Ha 1Ft-od adok meg, akkor táptalajt biztosítok a “ménemírszáratgyökér” hangulatnak,
- Ha a legolcsóbb szett árát írom, akkor pedig majd erre hivatkozva minden szettet annyiért akar mindenki megvenni, mert ugye “ennyi-van-kiírva”,
- Több árat megadni pedig nincs mód.

Sebaj, gondoltam leszek a gyökér, szóval bekerült az 1€/Ft az árhoz, a címben pedig kiemelve szerepelt, hogy “lent a leírások végén minden szett ára megtalálható”, majd a hírdetés alá egy kisebb csokor képet csaptam mindegyikről.

Abban biztos voltam, hogy ez így egybe elég nagy véres csontdarab lesz a Fb csoportok lesben álló piranháinak, akiknek csámcsogásának zajára meg fognak jelenni az önjelölt értékbecslők is, mondhatom, hogy fel voltam készülve.
És itt visszakanyarodnék a poszt elején leírtakhoz, hogy mennyire nem bosszant, sőt szórakoztat.
Szórakoztat, ugyanis a legtöbb ilyen “szakértő/megmondóember” fegyvere az “egyszer már”, “régebben”, “de az interneten”, “annó láttam”, “általában/szokott”, “haverom ennyiért” kijelentések önmagukban, vagy tetszőlegesen párba állított verzióban.
És ugye ezek mind olyan kijelentések, amik a múltra, vagy feltételezésekre alapulnak, és egy jól irányzott aktuális ténnyel/számmal könnyedén semlegesíteni lehet, amire a legtöbbször már nem tud copypastelni semmilyen bölcsességet.
Nem kívánom idebiggyeszteni mindet, egyrészt mert elég sok is volt, másrészt jó részüket a konkrét szándék hiányában már töröltem is, de néhány tipikus esetet azért kiemelek.

Az elsö delikvensre nem kellett sokáig várni, érkezett is idejében:
”- Ejj, sok lesz az az ár, ez általában (ding-ding!) 35 ezerért szokott menni doboz nélkül.”

Válaszban kifejtettem, hogy a “szokott” teljesen megállja a helyét, elvégre legutoljára 2015-ben hírdettek ilyet (ekkor pedig 2017 év végét írtunk), azt is 30.000Ft+gyári lámpapár árban (ami barátok között is ~40.000Ft-ra áll össze), azóta egyet sem. Sértődötten távozás #1.

Érkezett a következő sasszemű:
”- Szia. Figyelj már, nekem ez a 35 ezres dobozos kellene, ha még megvan!”

Tisztáztuk, hogy ilyen kombináció nincs, és nem is volt, és jó eséllyel nem is lesz, amit Ő megdöbbenéssel vegyes sértődöttséggel vett tudomásul, merthogy megdőlt a stratégia, hogy bemond egy mondvacsinált árat, amire én a meglepődöttségtől lányos zavaromban igent mondok… Nem…
Erre megjegyezte, hogy:
“ - Márpedig ez 45 ezret soha nem ért, és soha nem fogod eladni”… Sértődötten távozás #2

Ezek után érkezett az abszolút kedvencem, akit überelni utána senkinek sem sikerült:
“- Az Ebay-en sokkal olcsóbban meg tudod venni ugyanezt!!!!” (így 4 felkiáltójellel), majd belinkelte az angol Ebay oldalt (ebay.co.uk)!

Beszarok, tehát még csak konkrét terméket sem linkel, csak egy oldalt, ahol majd vagy találsz, vagy nem. Mert egyszer régen (egy közeli Galaxisban) már volt..
Plusz ugye Angliából, ahonnan még postaköltség, illetve a postázással járó kétség is fennáll. Priceless.
Kérdésemre, hogy ugyan mutasson már eladó darabot a remek oldalról erős hárítás következett, hogy “hát már többször látott ott, így csak ki kell várni”, és hasonló stabil állításokkal támasztotta alá az erkölcsi gyözelmét, majd jöhetett a …Sértődötten távozás #3

Idővel érkezett normális, korrekt érdeklődő is, egyikük örömmel vette át az egyik fekete lámpicseket, egy másikuk pedig egészen messziről autózott fel Budapestre az egyik fehér szett miatt, mindketten boldogan szorították magukhoz őket, és igazából ez volt az a pont, ami miatt is ebbe az egészbe belevágtam, mert nagyon jó érzés volt látni, hogy örülnek neki, illetve annak, hogy szert tudtak tenni rá.