Olvastam valahol, hogy kb. az 1960-'70-es években úgy gondolták, hogy ha egy számítógépes sakkprogram meg fog verni egy sakkbajnokot, akkor azt már nevezhetjük majd intelligenciának. És mégis, amikor 1997-ben a Deep Blue megverte Kaszparovot senki sem gondolta úgy, hogy a program intelligens. Egyszerűen arról volt szó, hogy a számítógép gyorsabban tudta a korábban eltárolt állásokból kikeresni a legoptimálisabb lépést. Ennyi volt: a mesterséges intelligencia csak "if-then-else" utasítások sokasága lett, semmi más.
De mégsem ezt gondoljuk az MI-ről.
Felvetődik a kérdés, hogy akkor mit is értünk mesterséges intelligencia alatt és - ami talán fontosabb kérdés -, hogy mit nevezünk egyáltalán intelligenciának?
Az intelligenciáról, mint fogalomról valószínűleg azért gondolkodik mindenki másképp, mert nem mindegy, hogy emberekkel, állatokkal vagy gépekkel hozzuk kapcsolatba.
Az emberi intelligenciát általában IQ tesztekkel mérjük de ezek a tesztek leginkább csak a logikai megoldóképességeket és az emlékezőtehetséget mérik, amiket lehet javítani tanulás során.
És itt egy fontos fogalom: a TANULÁS. Bár számítógépeket tekintve a tanulás is csak egy leprogramozott (if-then-else) algoritmus, mégis manapság ezt a leprogramozott "képességet" hozzák fel, mint a mesterséges intelligencia megvalósulását. Ez talán érthető, mivel itt már azt gondolhatjuk, hogy a gép gondolkodik tovább és mi csak a kezdőlépést adtuk meg, másszóval elindítottuk a folyamatot.
Ilyen téren egy állatnál se gondolunk másra: azt mérjük, hogy mennyi dolgot tud megjegyezni bizonyos idő alatt és ezt a tapasztalatot hogyan használja fel a későbbiekben. Ez a kutyáknál például messzemenően jobban működik, mint pl. egy macskánál vagy egy szivárványos guppinál, vagy bármelyik másik állatnál.
Itt a kérdés az, hogy a kutya intelligensebb állat-e mint egy hal. És ha intelligensebbnek nevezzük, akkor azért nevezzük-e annak, mert többet tud tanulni? Esetleg az a lényeg, hogy gyorsabban tanul? Netán egy állat intelligenciája szorosan kötődik ahhoz, hogy milyen viszonyban áll az emberrel?
Véleményem szerint ilyen és ehhez hasonló megfontolások miatt gondoljuk azt, hogy a tanulási képesség egyenlő az intelligenciával, tehát amiatt nevezünk intelligensnek egy szoftvert, mert tanulni tud. De tényleg csak ennyi lenne az MI?
A skifikben látható MI-t (pl.: A. I. Mesterséges értelem) valószínűleg sohasem fogjuk elérni, mert az ilyen intelligenciához más is kell: az öntudatára ébredni képes robot.
És szerintem ebben a leglényegesebb kérdés a következő: Létezhet-e bármi, amely képes felismerni az őt létrehozó folyamatot?
Mert ennek kell lennie annak a csírának, ami miatt a "gépek öntudatukra tudnak ébredni". Ezt eddig csak egyszer ismertük meg, az embernél - hiszen mai tudásunk szerint csak mi voltunk képesek felismerni a minket létrehozó folyamatot (evolúció). Az MI kérdése lényegében az, hogy mi is képesek vagyunk-e ilyen vagy ehhez hasonló szintű folyamatot létrehozni programozás segítségével.
---
Mindezen gondolatokat félretéve, csak azért fogtam bele ebbe a bejegyzésbe, mert láttam egy videót a YT-on. Ez az Nvidia un. mélytanulási (figyelem: TANULÁS) technológiáját mutatja be, ahol képekből kitörölt részleteket a program pótolni tud, és ezt a program-képességet az Nvidia mesterséges intelligenciának nevezi. Manapság sok mindenre ráfogják, hogy AI - mint pl. a Huawei P20 Pro fénykép-javító algoritmusára is - de azt hiszem, hogy azt nem nevezhetjük annak az Nvidia képjavító technikája mellett.
Összegezve: mostanában az MI folyik mindenhonnan - bizonyára azért is, mert ez egy jó reklám bármely eszköznél - de mégsem tudjuk valamire is rámondani, hogy "Igen! Ez már mesterséges intelligencia!".
---
ui: if-then-else
Minden általunk tapasztalt folyamat ok-okozati összefüggések sorozata, tehát if-then-else algoritmusokra épül, csak a kvantumfizika nem. De végeredményben minden folyamat kvantumfizikai folyamatokra vezethető vissza. Tehát minden az...vagy mégsem...
