Teclast T51/Nationite Sflo:2 mini teszt

/Mint korábban már mondtam/ az mp4nation fórumán és a head-fion is számos teszt szól a Teclast T51/Nationite Sflo:2-ről, így azokon felül leírom az én véleményem a lejátszóról.

Ami volt hozzá:

Fali aljzatos USB végű töltő, több fajta dugóval – pirospont!
USB kábel
Hieroglifás user manual
Törlőkendő
Teclast R8 nyitott iem fülhallgató, ami meglepően jól szól – de erről majd máskor

Összeszerelés minősége, külcsín:

Az egész szerkezet műanyagból készült, fém részeket nem látni sehol, de ezek legalább jó minőségűek. A kijelző kristálytiszta és jól reagál a nyomkodásra. Szerencsémre nem kell hozzá túl meleg kéz, hogy fogadja az utasításokat. Azért szerencsémre, mert nekem a plaza budikban lévő érintésérzékelős kézszárítók sem kapcsolnak be soha a hideg végtagjaim miatt.
A szerkezet jól összerakott, sehol egy reszelő él, vagy elválás az illesztéseknél. A picit ferdén álló –funkcionalitásában kárt nem szenvedő- USB port felett könnyen szemet hunyok.
A hangerő szabályozás csak a ház alján lévő poti tekergetésével állítható, ami meglepően jó minőségű és normálisan adagolható, alacsony hangerőn sem találkoztam az ilyen potik rákfenéjével, a bal-jobb oldal balansz problémával. Ezzel viszont még annyi a baj, hogy a retek igen könnyen beforog a ház belsejébe a nyitott tekerőn át, így zsebből kezelve sanszos, hogy az ott terjengő papírzsepimorzsák, meg egyéb zsebszutykok könnyen benyalódnak a házba.

Kezelői felület:

A T51 legjobban szidott része. Hát tényleg elég bonyodalmas pár dolog rajta, de én ettől sokkal nagyobb vérborzalomra számítottam. Kezelési útmutatót nyugodtan el lehet felejteni, a piktogramok egyértelműek és tisztán érthető a jelentésük. Aki ezeket képtelen felfogni, az egy abakusznál bonyolultabb eszközzel sem fog megbirkózni.
Eddig két szarvashibával találkoztam, amik viszont igazán bosszantóak és elég nehézkes velük együtt élni.
Először is, én nagyon utálom az Artist/Album/Title bontású zenekeresést, mert sosem találok bennük semmit és a rosszul megírt id3 tagok, válogatásalbumok ezt a rendszert könnyen zavarba hozzák. Én a könyvtárrendszeres keresést preferálom és hálisten’ a T51-ben a menekülés szűk ösvényeként van ilyen lehetőség is. Ez mindaddig szép és jó volt, amíg a 10db tesztszámom volt rajta. Miután feltöltöttem 8gb zenét, a keresgető scrollozás az újbegyem égési sérülésével és idegrendszerem cizellálódásával kezdte elrontani a hangulatot. Ha kiválasztasz egy könyvtárat a lista legvégén, amibe sikeresen belenavigálsz – mellébökni nem szabad- megnyomod a playt és rájössz, hogy nem ezt akartad, akkor a lista legtetejéről, a gyökből kezdheted a leszbikusoknak erősen ajánlott ujjtornával egybekötött lefelé simogatást.
Amúgy a lejátszó mindent visz: flac, wma, ape stb. nem probléma 16/44.1 mintavételezésig. Ha ettől nagyobb mintavételezésűt talál, akkor azt átlépi, mintha ott se lenne.
A második bibiről picit később…

Rádió nincs. Így a reggeli csocsikabeszélgetések fanjainak és azoknak, akik szeretik ugyanazt az 5db slágert napi 15-ször meghallgatni 3 hónapon keresztül fos minőségben, azoknak ez hervasztó lehet és más után érdemes nézelődni.
Van itt 1080-at is vivő videólejátszó, fotó nézegető, ebook olvasó, számológép meg pár játék, ami az érintésérzékeny kijelző lehetőségeinek kiaknázásáról szól és hozzájuk képest a pasziánsz is a kemiozmotikus hipotézis leírásának bonyolultságával vetekszik. A video lejátszás 720 felett nem igazán folyamatos. A framerate egy percen belül többször is 27fps alá esik, de legalább nem akad meg. A feliratozást még nem néztem meg, hogy kezeli e, de igazából nem is érdekel. Ekkora kijelzőn szerintem senki ne akarjon Avatart nézni. Maximum szinkronizált South Parkot érdemes unaloműzésként felrakni párat rá, amennyiben nincs nálunk laptop.
Hatalmas pozitívum, hogy soha nem láttam ’loading’ feliratot. A hardver nagyon gyors. A 700mb-os egyberippeket is lazán kezeli és bele lehet tekerni megakadás nélkül akár egyből a közepébe is. A .cue-ból ilyenkor kiolvassa a számcímeket! Viszont a tördelt flac albumoknál csak a fájl nevének megjelenítésére képes. Ha track1,2,3… nevűek a rippjeink, akkor ez kisebb kellemetlenséget tud okozni. A többi lejátszóhoz hasonlóan az albumfotókat flacnál nem jeleníti meg.
Az egész készüléken egy darab gomb van, amivel életre lehet kelteni a lejátszót és a kijelzőt, amennyiben hozzá akarunk nyúlni. A bekapcsoláshoz 7-8 másodpercig nyomni kell és csak utána kezd feléledni. A kijelző amint készenlétbe süllyedt, csak a gomb megnyomásával tér vissza. Így zenehallgatás közben, ha léptetni akarok, akkor először le kell nyomni a gombot, amire visszajön a kijelző és utána lehet csak nyomizni tovább. Hold gomb nincs. Funkcióként van hold, ami annyit tesz, hogy a főgomb nyomása után megjelenik egy csík, amin végig kell húzni az ujjad, hogy aktiváld a kijelzőt. Ez még lassabbá teszi a kezelést így ezt ki is kapcsoltam.

méret/csatlakozók/megjelenés (katt a nagyobbért)

A bővítési lehetőségről, a technikai adatokról stb. nem fogok írni, mert aki akarja megtalálja máshol őket. Jöjjön a lényeg, a legendásként emlegetett hangminőség.

Hang:

Még mielőtt elkezdenék balettozni a hangról –amúgy pár szónál többet nem kell várni arról se - jöjjön a második gebasz, amiről igen nehéz megfeledkezni.
A kijelző zenelejátszás alatt, -mind a HO-ról, mind a LO-ról- amíg világít KATTOGÓ hanggal bővíti a prezentációt. Ez nagy fejessel is érzékelhető. A szuperalacsony impedanciás Beyer DTX100-al viszont akkor is hallani, amikor már nem világít. A többi fülesemmel viszont nem. Ez azonban valóban zavaró, mert egyáltalán nem halk, hanem tisztán hallható. A scrollozás hangja a menü görgetésekor is hangot ad ki. Ez az alaplapi hangkártyák winyóműveletek közbeni sistergéséhez hasonlatos. Szomorú.
És most jöjjön a kettes baki, ami engem speciel nagyon szíven szúrt és eddig nem nagyon olvastam róla sehol:
A lejátszáshoz kapcsolódó menüben van három főmenü, ami az eq-val kapcsolatos. Az elsőben van az összesítő, amiben válthatunk a klasszikus normal,rock, pop,jazz, user stb. között. A másodikban a PlayFX nevű, ez a speckó funkcióké, itt van lehetőségként bass, 3d és egy LEQ nevű ami számomra kifürkészhetetlen, mit is csinál. A harmadik pedig külön a user eq állítója.
A probléma: Normal-ra állítva az eq-t a lejátszó ilyenkor a leghangosabb és ekkor szól a legtisztábban, legátlátszóbban, legnagyobb térrel, DE egyes felvételeknél eddig nem tapasztalt furcsa torzítások jelentkeztek a lejátszás közben. Először teljesen mgijedtem, azt hittem a füles romlott el. Gyorsan dugom a másikat, ezzel is torzít. Előveszek egy fejest, ezzel is… mondom miapicsa’ akkor a lejátszóval van valami gebasz. Heveny kapkodás és izzadás, meg némi googlizás után rájövök, hogy igen, a Teclast csinálja. Egyes +gainnel rippelt felvételnél a magas hangok normal eq-n erős torzítást csinálnak és ez az LO és a HO-ra is vonatkozik. Vagyis nem a fejeskimenet erősítőjének a problémája lehet, mint ahogy jósolták mások. Ha átállítom normalról userre akkor halkabb lesz, tehát az eq filtere bekapcsol, még akkor is, ha tök laposan hagyok mindent, a hang kissé ’szűrtebb’ kevésbé transzparens és valamivel kisebb terű lesz, de legalább nem torzít.
Az eqban a hangkép beállítása teljesen kaotikus. Az előbb említett három menüből, amelyikből utolsónak léptem ki, az a beállítás lesz érvényes, de a kijelzőn még mindig az eggyel előttit mutatja, hogy az az aktuális. Sikerült már annyira zavarba hozni az egészet, hogy teljesen random lett, melyik hangkép éppen az aktuális, mert a visszajelzés mást mutatott a kijelzőn, mint amit beállítottam. Annak ellenére, hogy a speckó 3 effektet nem kapcsolom be, a képernyőn mindig látszik a menüben, hogy melyiken volt utolsónak, így nem tudom mi az érvényes éppen. A LEQ ugyanolyan hangos mint a normal, de ez nem torzít, azonban akkor nem tudom minek van a normal mellett. Az effektek nem társíthatóak a klasszikus eq hangképek mellé. Vagy az van vagy az eq. Tudom, hogy ez érthetetlen, de nem lehet jobban elmagyarázni. Ha kézben tartod akkor is ugyanilyen értelmetlen . Most ’user’-en használom tök lapos beállítással, így a hangról is így vagyok kénytelen írni.

Forrás viszonyítási alapok: Cowon 7, High Resolution Technologies Music Streamer II+ DAC, PCM 2704 USB DAC, Realtek HD alaplapi ()

Az LO tiszta, világos hátterű, rendkívül transzparens, nagy térrel rendelkezik. A Cowon mellette sötétnek tűnik, a HRT pedig forró. Ezektől áttetszőbbnek érzem. Hasonlóan világos a PCM2704-hez de attól agresszívabban részletez és nagyobb a tere. Térérzetben elmarad a Streamertől, de csak kevéssel. A Cowonhoz képest energetikusabb és tisztább, a mélyei gyorsabbak és feszesebbek alacsony impedanciásokat jobban hajt, kevésbé döngős/ reverbes. A középtartomány hangyányit élet telibb, előrehozottabb. A magasai észlelhetően tisztábbak és kontúrosabbak, a cinek ütései jobban elkülönülnek, levegősebb, lecsengése nem opálos, tompaság soha nem jellemző rá.
A HO-ról ugyanezeket lehet elmondani. Jó térérzet, széles sztereó, tiszta, neutrális, igen jól részletező de nem hideg hang.
Kvalitásban én a Streamer alá helyezném nagyon picivel a DAC szekciót, de a többi forrásomat egyértelműen veri.

Végszó:

Ez a hangminőség növekmény viszont nem mindig éri meg nekem sem. A relatíve nagy mérete, súlya, a kijelző sérülékenysége – nem hiszem, hogy a táskában a lakáskulcs mellett túlélne egy hazautat- az igen rövid 7-8 órás üzemidő, a bajos, zsebből nem működő irányítás nem jó társ a mindennapokban.
A hozzáadott füles helyett sokkal jobb lett volna egy védőtok, mert annak legalább hasznát veszem.
Aki nem akar otthonra komoly asztali DAC-ot és kell az LO funkció, meg egy lejátszó is, és szemet huny az említett –és nem említett- problémák felett, annak érdemes elgondolkodni rajta.
Máskülönben kerülendő.

Kérdésre, óhajra, sóhajra szívesen válaszolok, kérdezzetek nyugodtan!

slfln

2011.06.27.

Kapcsolódó anyagok:

Maderin1 részletes bemutatója a specifikációkról az mp4nation fórumán [link]

ClieOS tesztje a headfion [link]