Álmok... álmok melyek újra és újra előjönnek és feltépik a sebeket. Ezek azok a dolgok amik ellen végképp nem lehet semmit tenni. Míg ébren van az ember letudja kötni magát és a gondolatait más dolgokkal akár egyedül van, akár társaságban, de mikor álmodunk nem tudunk tenni szinte semmit, legalábbis én biztos nem. Lassan egy éve, hogy elszúrtam egy esélyt, hogy normális párkapcsolatom legyen. Akárhányszor újra Vele álmodok, mindig olyan hangulat tör rám amit nem kívánok senkinek. Próbálom elütni az időt, vagy csak egyszerűen elterelni a gondolatokat, de egy-egy ilyen álom után még ez is elég nehéz sajnos. Nem tudom, hogyan tudnám kezelni ezt a dolgot, nem tudom, hogy mivel lehetne ezen az érzésen segíteni, de azt tudom, hogy felemészt a helyzet. Tudom, hogy lesz majd más, sőt lesz (talán van is) még ennél nagyobb próblémám is az életben, de általában itt van az a pont, ahol elszakad az a bizonyos cérna és kissé magam alá kerülök...