Mivel néha nem tudom,mit kezdhetnék a szabadidőmmel,úgy döntöttem egy kis kreativitással fogom elütni az időt.Régóta tetszettek a különféle fóliák,hajtott az alkotás utáni vágy,így próbaképpen beszereztem egy kisebb adag karbon és szálcsiszolt fóliát.Egész pontosan fekete és kaméleon karbont és szálhúzott alumínium kinézetűt.Kezdeti nehézségek és fejvakarás után potenciális áldozatok után kezdtem kutatni a közvetlen környezetemben,először az "ezért már úgyse kár" kategóriából.Hamar meg is lett az első tesztalany egy elhullott teszkós egér személyében:

Itt következnek az első jótanácsok az első alkalommal fóliázóknak:

-ne a legbonyolultabb formával akarj elsőnek kezdeni
-nem árt,ha van egy segítséged pluszban
-minél kisebb a céltárgy,annál nagyobb szívás a fóliázása
-vékony éleken a fólia nem hajlandó megtapadni

Miután a rágcsálót letudtam,új kihívás után kellett néznem,kapóra jött egy használaton kívüli,üzemképtelen Nokia.

Gyakorlat nélkül a telefon hátlap fóliázásától is óva intenék mindenkit,mivel rendkívül tagoltak,sokat kell a szikével bűvészkedni,aminek az ujjaink épsége láthatja a kárát.

Miután a tiszteletköröket letudtam,jöhettek az igazi célpontok,amik miatt valóban beszereztem a fóliákat.

Ezek után,hogy a saját dolgaimban nem sikerült kárt tennem,jöhettek a külsős holmik,első körben egy Packard Bell laptop,amivel a tulaj kislánya felcsiszolta otthon a parkettát,így aktuálissá vált egy új külső.

Aztán jött a srác telefonja,ami szintén avatatlan gyermeki kezekbe került.

Végezetül kés alá került nyolc éve hűséges billentyűzetem,amit egy alapos takarítás miatt amúgy is cafatokra kellett szednem.Ha már darabokban volt,miért ne?

Végszóként köszönöm mindenkinek,aki vette a fáradtságot és elolvasta,kéretik első irományként tekinteni a cikkre.Hozzászólni,véleményezni ér.