A HP microserver-t munkaállomásként használók a kis fogyasztása és a viszonylag jó teljesítménye miatt szerethetik.

Lehetséges azonban, hogy olyan feladatokra is szeretnénk használni ezt a kis masinát, amik miatt a nagy teljesítményű gépünket kár bekapcsolni. Ilyen lehet pl. Photoshop, vagy kisebb videovágások. Az Adobe termékeknél például jellemzően be lehet állítani, hogy a processzor vagy a VGA (Nvidia Cuda magok) végezze el a munka nagy részét, akár a renderelés során is. Így esetleg egy nagyobbacska teljesítményű VGA-val felszerelt microserver is elboldogulhat a feladattal.

Ha kicsit belegondolunk, a számítógép háza csak egy halom lemez. Ezt úgy alakíthatjuk, ahogy nekünk jólesik. A microserver esetében például csak a táp elhelyezkedése és a tápot körülvevő masszív (nem is hinnétek, mennyire!) lemeznek köszönhető, hogy csak low profilos VGA-kat tud fogadni a gép. Természetesen ehhez hozzátartozik még a ház hátlapja is, ami a normál gépházaktól eltérően fix, nem cserélhető az alaplapi hátlap panel. Ezeket a lemezeket tehát ki kell vágnunk, nincs mese! Andersen meghalt!

Ha csak nem akarjuk teljesen szétkapni a házat, akkor bizony nem lesz könnyű dolgunk! A tápot még csak ki lehet kapni villámgyorsan 3db csavar kicsavarásával... azonban a lemezekhez a hozzáférés brutálisan nehéz.

Hacsak nincs valamilyen szuper lemezvágónk, akkor marad a fémfűrész mint megoldás. A régi jó öreg módszerrel egy rongyot csavarunk a végére és hajrá!

Elölről és hátulról is próbálkozhatunk. Elsőre azt gondoltam, hogy azt az oldalt végigvágom, amit könnyebb, mert eleve van benne három nagy négyzetes lyuk, aztán felhajlítom a lemezt és készen is vagyok. Gánya munka, de célravezető. Itt ért az első komolyabb meglepetés. A lemeznek olyan erős tartása volt, hogy képtelen voltam a csodálatos Tesco-s fogómmal rendesen végig felhajlítani. Aztán jött a kalapács, a feszítés, meg sem rezzent! Ekkor érett meg bennem az elhatározás arra, hogy akkor bizony végigvágom a másik oldalt is. Az elejét mindig megkezdtem az oldalcsípő fogóval, mert így könnyebb volt a hajlított részeken is megakasztani a fűrészt az első húzásokra.

Nem tudom pontosan, hogy meddig tartott, de az egész művelet cakk-pakk valami két és fél - három órát vett igénybe. Ennek mondjuk egy jelentős része arra ment el, hogy esélytelenül próbáltam a féloldalt kivágott lemezt felhajlítani.

A hátlapon a lyukacsos részt egy az egyben ki tudtam vágni az oldalcsípővel, persze igen rondán és ráadásul ez egy kissé balesetveszélyes rész is lett így, mert a kihajlított lemezrészek úgy vágnak, mint a borotva. Ez a hátsó lemez sem kevésbé kemény, mint a belső, sőt! Mázlim volt, hogy egyáltalán valamennyire vitte a Tesco-s fogó.

A hátlapon természetesen nem maradt semmilyen rögzítő rész a behelyezett kártyáknak. Ez azért nem zavar, mert azokat a kártyákat, amikhez nem adtak low profilos hátlapot, eddig is a hátlap nélkül, csupaszon kellett betennem és így rögzíteni sem tudtam. Óvatosan kell beléjük dugni mindent, ez a titok.

A táp a felső 5.25-ös részen kapott helyet, mivel én nem használok ebben a gépemben optikai meghajtót és extra vinyóknak sem kell ez a hely. Lehetne úgy elhelyezni a tápot, hogy a ventije előrefelé nézzen. Mivel nálam ott egy, a nagy gépemből átrakott szűrős-lyukacsos takarólemez figyel, így azon keresztül nyomhatná a táp hűtése kifelé a meleg léget, portól megszűrve. Jó elgondolásnak indult az elején, csak sajnos a megvalósítás során kiderült, hogy a kábelek (pl. az áramkábel) így sehogy sem érnek el rendesen, ill. megoldhatatlan így az elhelyezésük megfelelően. Így fordítottam tehát a tápon. Hátrafelé, a hátlapra fújja ugyan a meleget így a cucc, viszont mivel már régebben átszereltem manuálisra a nagy venti vezérlését, így egy potméterrel bármikor felhúzom annyira, hogy a kissé megnövekedett hőt el tudja vezetni könnyedén. Erre a nagyméretű VGA miatt is szükség lesz majd úgyis. Így szépen elér minden kábel ahová kell. Az áramkábelt is be lehet dugni a tápba a helyére.

Egyelőre egy hibás kölcsönkártyát tettem be a gépbe (sajátom egyelőre nem volt erre a célra), csak azért, hogy lássam a méreteket, hogy kb. mennyi helyre van szükség. Kiválóan működött a dolog, úgyhogy amint szert teszek egy értelmes full profilos, teljes méretű VGA-ra, azzal fogom használni ezen túl a kis gépemet. Annak különösen megéri az átalakítás, akinek eleve van otthon elfekvőben egy régebbi normál méretű VGA-ja.

Azokhoz a VGA-khoz, amik vastagabbak a hűtés miatt, a még oldallapon lévő alsó lemezt és a felső lemez maradékát is el kell távolítani. Hogy hogyan, arra ötletem sincs, ott már tényleg csak az oldallaptól való elválasztás lenne célravezető, ezeket már kivágni nem lehet. Viszont valami olyan préselt-ragasztott-istentudjamilyen atomerős technikával vannak odarögzítve, hogy élő ember azt el nem távolítja onnan. Flex is megoldás lehet, de ahhoz meg teljesen szét kell kapni az egész házat. Lehetséges, hogy egy komolyabb lemezvágóval apránként meg lehet oldani a feladatot... viszont tényleg nagyon erős ez a lemez, nem biztos, hogy elviszi, mert nem lehet rendesen hozzáférni... nem tudom. Ha valakinek van erre használható ötlete, ne tartsa magában!

Aki belevág esetleg, annak annyit, hogy nagyon, de nagyon vigyázzon a kezére! Nekem anno már kellett több öltéssel összevarrni ujjamat szimpla gépházszerelés miatt, mert szétvágta a lemez. Szóval csak ésszel! Mindenkinek jó barkácsolást! Ja és kívánom, hogy ennél szebb eredményt érjetek el, mert nekem sajnos nincs ügyes kezem.

Itt vannak a képek. Ha ti is megcsináltátok az átalakítást és jól sikerült, tegyetek fel fotót ide a fórumba hsz-be, hogy lássunk igényesebb megoldásokat is!