Ígértem Eszternek, hogy írok egy bejegyzést, ami csak Róla szól. Bár Rajta kívül más úgysem fogja olvasni, de Neki szól, vagyis ez nem is baj. Végeredményben magamnak is írom, hogy emlékezzek Rá, el sem tudnám feledni. Soha.
Az egész úgy kezdődött, hogy szokás szerint egyedül voltam, sajnos azóta is egyedül vagyok. Magányosan…Igénybevettem Magyarország legnagyobb „ember adatbázisát” (Alias IWIW), és lányokat kerestem a közelben, mivel egy kisebb várost néztem, így nem is volt túl sok találat, de volt Valaki, aki nagyon megtetszett. Ő volt Eszter. Első látásra éreztem, hogy nekem Ő kell. Írtam is Neki, és pár üzenet után átköltöztünk MSN-re, és ott társalogtunk, elég sokat naponta (két-három óra legalább), teltek, múltak a napok, mi pedig szüntelenül beszélgettünk, nagyon sok témáról, olyanról is, ami csak terv (házasság, család, gyerekek, későbbi tervek). Nagyon jól megértettük egymást, kijöttünk a másikkal. De sajnos Eszter nem szerette volna még a személyes találkozót, én viszont nagyon is, erről is beszéltünk elég sokáig, míg végül az lett belőle, hogy Eszter bejelentette, Ő mást szeret…Kicsit felkaptam a vizet, a kapcsolat megszakadt, nem beszéltünk. Teltek a napok, kicsit hiányzott, de rosszul esett, amit akkor mondott. Eltelt három hónap, jött a karácsony. Szokásos iwiw körüzenet ismerőseimnek, Kellemes Ünnepeket, stb. Mivel Eszter ismerősöm volt, így Ő is kapott, de nem a körüzenet részeként, mert volt még mondanivalóm. Ugyanis megtetszett egyik barátnője (profilképén láttam). Meg is kérdeztem Tőle, hogy ki is a lány, persze előtte kellemes ünnepeket kívántam. Válaszolt, megköszönte a jókívánságokat, és meglepő módon küldött pár perc múlva még egy üzenetet: ha gondolom, vegyem fel MSN-re, beszélgethetnénk. Felvettem. Ez volt Karácsony elő napján (dec. 24), elkezdtünk beszélgetni, kiderült, hogy hiányoztunk a másiknak, de egyik sem merte keresni a másikat, mert azt hittük mindketten, hogy a másik haragszik (igen, egy mondatban háromszor szerepel a másik szó, bocsi érte…). Megbeszéltük, felejtsük el. Rendben. Jött a másnap, dec. 25. Újabb beszélgetés, ám ez meglepő fordulatot vett, szerelmet vallott. Igen, Eszter. Megdobogtattam a szívét, szerelmes lett belém. Hozzáteszem, előtte nem találkoztunk, csak egyszer láttuk egymást a buszon, fél percre, telefonon sem beszéltünk, mert nem engedte, hogy felhívjam…Csak sms és MSN. De térjünk vissza a valóságba. Kételkedve fogadtam. De ezek után minden második mondatban benne volt a szeretlek szó, és/vagy egy szív (L) . Meglepő, de ahogy teltek a napok, egyre jobban kezdtem elhinni, hogy így van, a rabja lettem, mert én is belészerettem. Annyira tökéletes volt, mikor előtte beszélgettünk…Elmondta, hogy akibe szerelmes volt, csak kihasználta. Hogy tudja, hogy én nem tenném ezt Vele (ez így igaz). Megbeszéltük, hogy január 10én találkozunk, addigra vége lesz a vizsgáinak (december 26át írtunk ekkor). Aznap este azt álmodtam, hogy együtt Szilveszterezünk, Tankcsapda – Egyszerű Dal-t éneklek, mert előtte arról volt szó, hogy barátaival szilveszterkor karaoke bárba mennek. 27én reggel, pont, mikor felkeltem, jött egy sms. Eszter küldte, fantasztikus ötlete támadt, ha előbb szeretném látni, mint jan. 10, majd elmondja msnen. Gondoltam, hogy szilveszterre gondol, így válaszként, megírtam mit álmodtam. Ő is erre gondolt…Ez nem lehet véletlen, az égiek is azt szeretnék, hogy mi együtt legyünk Szilveszterkor…(így írta). Nagy nehezen kitaláltuk hol leszünk Szilveszterkor, asztalfoglalás megtörtént, minden Hello Kitty színű. Remek. De problémák következtek, otthon, szülők, veszekedés, válás lesz…Itt újabb szerelemes „löket” jött, hogy mi itt vagyunk egymásnak, együtt mindent meg tudunk oldani, nem lesz semmi baj. Számíthat rám. Erről Ő is biztosított. Szilveszter este, Vonaton. Megbeszéltük, hogy első kocsi, ott találkozunk, mert elég változatos helyekről jöttünk, de egy vonalon száll fel mindenki. Első emberrel találkoztam is, de a többiek csak nem jöttek. Menjük át, nézzük meg, hátha a másik végén vannak a vonatnak. Természetesen a lehet legnagyobb nyugalommal ültek a második kocsiban…De megtaláltuk egymást, remek. Eszter is ott volt, remek. Leszálltunk a vonatról, egyből megfogtunk egymás kezét, fél pár kesztyűjét meg is kaptam, mert én nem hoztam, és ne fázzon már a kezem. Odaértünk az este helyszínére, leültünk, egymáshoz bújtunk. Az egész este így telt el, végig egymás mellett voltunk, átöleltük egymást, fogtuk a másik kezét, nagyon jól éreztük magunkat. Reggel lett, hajnali négy órakor elindultunk az állomás felé, a baráti kör egy tagjának ment a vonatja, ne menjen egyedül, elkísértük az állomásig. Vártunk egy órát a hidegben, felszálltunk a vonatra, ami kedvesen indulás előtt 10 perccel már bent állt, a kocsikban ment a fűtés, úgy rendesen, nem is fáztunk. Egymás mellett, egymáshoz bújva, átölelve a másikat. Sikerült is aludni, de legalábbis pihenni, a másik karjaiban. Leírhatatlan érzés volt, soha még nem éreztem ennyire boldognak magam. Ugyanezt láttam rajta is. Eljött a búcsú ideje. Ölelések, hiányozni fogsz, szeretlek. Leszálltak (Eszter és barátnői). Én pedig ekkor a világ legboldogabb embere voltam. De meghagytam Neki, ha hazaér, csörögjön rám. Persze nem tette. Mikor leszálltam, és zsebre akartam tenni a kezem, észrevettem, a kesztyűje nálam maradt. Írtam sms-t, amire persze nem jött válasz…gyanús. Hazamentem, boldogan lefeküdtem. Majd körülbelül egy óra felé felkeltem. Irány MSN. Ő ha óra felé jött fel, és boldogtalannak látszott. Tíz perc múlva közölte, valamit szeretne mondani, hallgassam meg. Rosszul kezdődik…Boldog volt, de nem úgy, ahogy kellett volna. Ezen a ponton egy világ omlott össze bennem…És ennyi. Hiába mondtam, hogy de hisz…Ő sajnálja. De meg tudjuk beszélni, hogy itt vagyunk egymásnak….Sajnálja…Barátnői értelmetlenül néztek, akárcsak én, hisz mindannyian ott voltunk, láttuk mi történt. De Ő csak barátként tud rám tekinteni…Többet nem is fűznék hozzá, elkeseredettség, úgysem olvassa senki sem, az érzést pedig amúgy sem kívánnám senkinek…Hazafelé Mentha – Volt egy Álmom című dalát hallgattam, és mire hazaértem, álom lett. Álom mindaz, ami megtörtént. Amire azt hittem, most minden baj megoldóik, és kezdődik a határtalan boldogság. Együtt. Vele. A kesztyűt még visszajuttatom Hozzá. Még mindig érzem az illatát, az illatát a kesztyűnek. Eszter illatát, mikor hozzám bújt…Volt egy álmom…

Riddler - Neked
Mentha - Volt egy Álmom

Volt egy álmom...Veled...Talán egyszer valóság lesz. Én várni fogok Rád...