Előszó

A dolog ott kezdődik, hogy imádom a zenét. Megnyugtat, néha még a fejfájásom is elmúlik tőle. Ha esténként úgy jön ki a lépés, hogy nem éjszakás vagyok, mindig zenére alszok el. Hosszú év(tizedek) óta. Eleinte nem fektettem nagy hangsúlyt a dologra, egy Sony Walkman fejhallgatójával hallgattam zenét, kazettán, később kaptam egy CD lejátszós magnót, akkor Audio CD-n hallgattam, majd úgy nyolcadik felé kaptam egy Philips Discman-t (AX7201), távvezérlőset, elég menő cucc volt, bár MP3 nem ment neki, de jó rázkódásvédelem és hosszú akkuidő járt vele, és egy borzasztó jó minőségű fülhallgató. Amit jól megnyirbáltam, mert akkor még nem tudtam, hogy létezik nyak mögött elvezetendő kábel...(igen, lehet fogni a fejeket). Ez a füles volt az SBC HE 555, itt kezdődött minden.

Évekig hallgattam, néha lejött a gumi, kitakarítottam, visszaraktam, imádtam. Megtört a kábel, megcsináltam, de a végén már a csati betegeskedett.

Időközben beszereztem egy MP3 lejátszót, egy Perception Digital PD-205-02 típust, így MP3-at hallgattam. Aztán jött a Nokia N82. Ehhez már vásároltam egy Sennheiser CX-300 fülhallgatót, elvileg eredetit (netes bemutatók alapján), imádtam, basszus volt benne bőven az eddigiekhez képest, hihetetlen volt. Persze a kábel megtört ott, ahol az osztás van. Ezt váltotta egy (szerintem másolat) CX500. Utána kezdtek érdekelni a fejhallgatók. Kezdetben volt egy Philips SBC HP-195, nyitott, de teljes méretű. Jól szólt, de basszus semmi nem volt benne. Majd egy Canyon típusú, vibrációs cucc, de ezt nem nagyon használtam. És akkor itt döntöttem. És vettem egy Superlux HD662B fejest. Itt megint hűha volt, de valami hiányzott. Az alaplapi hangkártya, és egy külső ExpressCard-os megoldás sem volt jó vele, alapzaj, és mindenféle zörejek rondították a témát. És mivel hiperérzékeny cucc, már 4% hangerőnél hangos volt...

Ekkor kezdtem nézelődni a külső, USB-s DAC és fejhallgató erősítők iránt. Hónapok után jött egy ajánlat a céltopikból, hogy van egy Asus U1, 8k lenne postával. A következő egy kínai csoda lett volna eBay-ről, kb 12k, majd egy HE U2 V2 Plus, kb. 16.5k, és a FiiO E10/E7, ez 20k felett. Mivel még nem volt dolgom ilyennel, nem akartam sokat költeni, így bújtam a bemutatókat az U1 után. És csodák csodájára kellően jó minősítéseket kapott. Eldöntöttem, beneveztem rá, ezúton is köszönöm szergej-nek a terméket, és hogy félretette nekem kérésre.

Xonar U1 - Mi ez?

Ez egy USB csatlakozású DAC, vagyis Digital-Analog Converter, dióhélyban az a feladata, hogy a számítógépből érkező digitális jelekből a fejhallgató (vagy egyéb hangkeltő) számára megszólaltatható analóg jelet készítsen. A piacon millió plusz egy ilyen megoldás található, puritán megoldásoktól kezdve a high-end sokcsatornás készülékekig. Számunka annyi a lényeg, hogy ez egy jó minőségű USB hangkártya.
A tápellátást szintén az USB portból nyeri, így nincs is külön adapter.

Fejhallgató erősítő is van benne, ez azért jó, mert az alaplai megoldások ugyan kiadják az analóg jelet, de PC hangszórókra tervezve, amiben ugye van saját erősítő. A fejhallgatókban ilyen nincs. Szólnak, hallgathatóak, de mégsem az igazi a dolog. Kinek megfelel így, kinek nem. Az erősítő kimeneti teljesítménye THD+N<0.005% @ 47mW x2/32ohm, illetve THD+N<0.006% @ 88mW x2/16ohm, a gyári leírás szerint 8-150Ohm impedanciájú fejhallgatókhoz ajánlott az U1.

Az eszköz ezen kívül képes bármilyen analóg külső forrást feldolgozni, így kvázi telefonról, vagy MP3 lejátszóról is használható erősítésre, bár nem hordozható, mindenképp kell hozzá a PC.

Sztereó mikrofon bemenete van, a csomagban jár mellé egy sztereó iránymikrofon is.

Illetőleg képes hat csatornás digitális jel továbbításár is, optikai módon, erre egy mini Toslink adapter van a csomagban.

Négy Dolby szabványt támogat, melyek:

Dolby® Headphone
Dolby® Virtual Speaker
Dolby® Pro-Logic IIx
Dolby® Digital Live

Hogy néz ki?

Röviden: jól. Az Asus mérnökei egy pici fémházba csomagoltak mindent, szinte az összes alkatrész SMD, pár nagyobb elektrolit kondenzátor és egy relé van benne még, szóval van nyüzsgés belül, de ezekről később.

Sajnos az összeszerelése nem elsőrangú. Bár illesztési hézagokról nem beszélhetünk, a hangerőszabályzónak 2 fokos holtjátéka van jobbra és balra is, illetve a saját függőleges tengelyéhez képest oldalirányban is lötyögése bírható pár milliméter erejéig, függőlegesen fixen áll. Az említett problémák főként némításkor érződnek. Nem mondom, hogy nem lehet vele együtt élni, de ennyiért ciki

Tehát a külső fém. Esztergált, ez a tetején látszik, de az oldala nagyon szépen fel van polírozva. Nem bővelkedik kapcsolókban és világító mütyürökben. A tetején egy darab multifunkciós LED található, az egész felső rész egy végtelenített hangerőszabályzó, az USB kábelen kívül mindössze két kimenete van, mindkettő mini jack. A mikrofon bemenet egyben vonalbemenet is, a fejhallgató kimenet pedig egyben optikai kimenetként is funkciónál. Az USB kábel árnyékolt, és gondolom a fém külső is ezt a célt szolgálja. Alul nagy gumitalpa van, jó csúszásgátló.

Jó, jó, de mit tud?

Zenélni. De azt nagyon. A csatlakoztatás Plug&Play jellegű, de sajnos a saját szoftvere nélkül nem sok mindenre jó, úgy csak DAC-ként működik. Amennyiben a Windows felismerte, fel is telepíti, USB Advanced Audio Device néven. Ekkor már működik, hangot ad, és rózsaszínesen világít a LED, de a hangerőszabályzó nem működik. Amennyiben rászánjuk magunkat a saját programjának telepítésére, máris jobb a helyzet. A LED ez esetben folyamatos kék pulzálásba kezd.

Vegyük használatba

Tehát pulzál nekünk az apróság, akkor dugjunk bele valamit. Jó, inkább egy hangkeltőt, jobban járunk. Én az említett Superlux HD662B-vel használom. A Head-Fi fórumán egy kolléga panaszkodott, hogy bizonyos fejhallgatók csatlakozói egyszerűen nem férnek bele, a jack dugó bemegy, de nem lehet megfelelően benyomni a külső szigetelés nagysága miatt. Egy Jack hosszabbítóval orvosolta a problémát. A Superluxnak elég vaskos dugója van, de nincs vele problémám.
A hangerő könnyen szabályozható a tekerővel, de a jelszintet csökkentenem kellett (itt már lehet szoftveresen), mert alapesetben 75%-nál már 7% hangerő mellett megfelelő volt a hangerő, nagyobb teret szerettem volna. Jópofa dolog, hogy hangerőszabályzás közben megjelenik a képernyő alsó közép részén az aktuális hangerő, amolyan OSD szerűen.

A szoftver

Sokan szídják a Xonar szériához mellékelt programot, sok az inkompatibilitás különböző programokkal állítólag. Én szerencsére még nem futottam bele ebbe. Egy bajom van csak, hogy alvó módból való ébredésnél a program elindul, majd két-három másodperc múlva kifagy, majd megint elindul, és ezt csinálja jó fél percig. Addig szerencsétlen U1 meg villog rózsaszín-kék kombinációban (van program-nincs program), és persze hang sincs...Ez azért is idegesítő felettébb, mert 10/9 alkalommal fordul elő, és mert nagyon ritka, hogy lekapcsolom a gépet, és nem alvó módba rakom.

Tételezzük fel, hogy elindul a program rendesen. A teljesség igényével a képeket képernyőmentésként készítettem, nem csak a Xonar Audio Center ablakát "fényképeztem"

Tehát a háttérben futó programot megnyitva ezt láthatjuk:

Túl sok minden itt nincs, választhatunk kedvünkre ötféle mód közül (Semmi-Hi-Fi-Zene-Film-Játék-GX mód ki-be (Az Asus saját EAX technológiája)). Mint említettem, bármely módot kiválasztva az U1 LEDje nem pulzál, hanem folyamatos fényárammal világít. Részemről a semmi és Hi-Fi módot használom. Érdekes módon van különbség köztük. Állítólag a Hi-Fi mód mindenféle utólagos feldolgozást mellőző, tiszta hangzást biztosító beállítás. Őszintén szólva a többit csak próbaképp kapcsoltam be, feleslegesnek is tartom őket.

Találunk még itt hangerőszabályzót (érdekes módon, százalékos beosztásban állíthatjuk), némító gombot, és egy úgynevezett SVN gombot, ez a Smart Volume Normalization, röviden a kimenő jel normalizálása. Akkor hasznos, ha több bemenetről (audió és videólejátszó program, játékok, stb) jön a jel, ez adott hangerőn is különböző lenne, a funkciót bekapcsolva minden ugyanolyan hangos lesz.

A bal felső sarokban az Asus gombra kattintva az Asus.com oldalra jutunk, a kis i betű információt jelenít meg a használt driverekről, a nyíllal pedig lenyithatjuk a kezelőpanel izgalmasabb részét, ami így néz ki:

Állíthatjuk a kimeneti csatornák számát, a mintavételezési frekvenciát (vagyis mégsem, ez fix 48 KHz), Az analóg kimenet típusát (fejhallgató-hangszóró), az optikai kimenetet is kikapcsolhatjuk, illetve a jel típusát is átállíthatjuk PCm-ről Dolby Digital Live-ra. Lejebb pedig különböző Dolby okosságokat kapcsolhatunk be, jobb oldalt pedig kézzel görbíthetjük a teret. Változatos virtuális hatásokat létrehozva ezzel. Egy okos ember elmagyarázhatná, mi értelme van ennek...

A következő fül érdekesebb, a kimeneti jelszintet piszkálhatjuk. Alacsony impedanciás fejhallgatóknál érdemes lejjebb venni a témát.

Vannak még az elmaradhatatlan effektek (de minek)

Karaoke mód

Bekapcsolhatjuk az iránymikrofont

Ez esetben (elvileg) a mikrofon a vele szemben lévő hangforrásra koncentrál (amit jobb esetben mi keltünk), az egyéb kívülről jövő jeleket igyekszik kiszűrni (visszhang effektus például), ne próbáltam még, fórumok tanulsága szerint kiváló hatásfokkal működik.

A vége a VocalFX, ez valamiféle kommunikációt segítő dolog például multis játékok közben, de mivel nem élek ilyenekkel, nem tudok róla nyilatkozni sem.

Személyes véleményem a hangzásról

Meg kell mondjam, nem csalódtam. Minden problémámra megoldást adott, fejhallgatóval szinte nincs alapzaj, a hang tiszta, és meglepően tapasztalok olyan részleteket a zenében, amit eddig vagy nem hallottam, vagy nem vettem észre (vagy placebo hatás). Szerencsére nem találkoztam semmiféle összeférhetetlenséggel az általam használt programok között, bár a program bugyuta indulása ébredésnél idegesítő, főleg, mert a fejhallgatóból ilyenkor apró pattanások hallatszanak. Apróság még, hogy a tápellátás megszűnésekor szintén hallani a kondenzátorok kisülését, halk sistergés majd pukk formájában, két másodpercig. Most jönne az a dolog, hogy összehasonlítom más eszközökkel, de nekem ez az első komolyabb DAC a birtokomban. Az alaplapi megoldásoknál, főleg olcsó kategóriás notebookokban, mérföldekkel jobb, tisztább, és a lényeg itt az, hogy tiszta. Nagyon irattált már a sercegés-búgás-ventillátor zaj, és minden egyéb.

8000 pénzt megért, de az új árát (15k) már nem adtam volna ki érte. Akkor már egy HA-INFO U2V2 vagy még egy ötös, és FiiO E10 vagy E7.

Ajánlanám annak, aki szeretne egy stílusos kiegészítőt a gépéhez, lecserélné a zúgó-búgó alaplapi megoldását és kezébe venné a hangerőt. Az új árának fele biztos, hogy a márka és stílus ára, mert kétségkívül egyedi, és vonzó külsejű apróság, szerencsére a belsővel sincs baj, amire kitalálták, arra tökéletes. Tiszta hangzást mindenkinek.