2019. március 24., vasárnap

Gyorskeresés

Nadrág

Írta: |

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

Nadrág nem szövetből készült, nem olló és nem gépek szabták testét . Nadrág egy cica volt.
Egy nyári napon le-föl hajkurászta a káposztalepkéket az udvarunkon. Amikor meglátott engem, nem menekült, nem futott el; csak nézett és nézett. Néztük egymást. Jó sokáig tartott ez, mígnem ő unta meg hamarább, s lassan hátat fordítva, átbújt a kerítés alatt. A szomszéd kertjének lucernalevelei jelezték visszavonulásának útját.
Másnap, nagyjából ugyanabban az időpontban, újra megjelent. Most nem lepkékre vadászott, egyenesen az orgonasövény védelmébe vonult, onnan szemlélte a környéket és engem. Arra gondoltam, közelebb megyek hozzá, felajánlom neki barátságomat. Lefelé indultam hát a terasz lépcsőin, egyenesen a sövény irányába. Nem kapkodtam el a dolgot. Lassan, óvatosan emeltem lábaimat, „mintha tojáshéjon...” Négy-öt lépésnyire voltam tőle, amikor megelégelte mutatványomat, és egykettőre a lucernásban termett.
– Ez nem jött össze! – szakadt ki belőlem, a visszafojtott levegővel együtt.
A következő két napon nem jelentkezett a cica. Gyorsan elmondom, hogy egyébként igazi falusi cirmos cica volt, halvány csíkokkal a hátán. Afféle „tizenkettő egy tucat” lett volna, ha első lábain fehér „zoknik” nem lettek volna. De voltak, és nagyon csábítottak arra, hogy közelebbi ismeretséget kössek gazdájukkal. Éppen vasárnap volt, amikor úgy gondolta őkelme, hogy ismét meglátogatja portánkat. Lehet, hogy a vasárnapi csirkehúsleves illata, vagy talán a gyönyörű idő, vagy talán mindkettő egyszerre volt az oka, hogy most egészen közel kerültünk egymáshoz. Annyira közel, hogy ha akartam volna (és ha ő is akarta volna), akkor megérinthettem volna. Gondoltam, jobb, ha ő kezdeményez / a simogatás lehetőségét nyilván ki kell érdemeli. Ezért hát finoman hátráltam közeléből, mígnem sarkon fordulhattam.
Nem azért fordultam sarkon, hogy faképnél hagyjam, hanem azért, hogy kisvártatva főtt csirkebőrrel térjek vissza. Körülbelül három lépésnyi távolságra megálltam tőle, és elibé dobtam a csalit, amelytől azt reméltem, jó lesz ajánlólevélnek egy induló barátsághoz. A csali csodát tett! A gyanútlan jószág nagyon gyorsan „fölszippantotta”. Még fényes volt a szája, amikor nem túl gyors, ám határozott léptekkel hozzám jött, és megkerült olyan módon, hogy kisterpeszben lévő lábaimat körbefonta derekával és még díszítő cirókákat is kanyarított rájuk a farkával – azazhogy a nadrágomra, merthogy éppen abban voltam. Mindezt köszönetnek szánta.
Kapcsolatunk innentől kezdve közelivé és rendszeressé vált. Utóbb családunk valamennyi kétlábújával megismerkedett. Mindenkivel lehetőleg a nadrágszáron keresztül. Innen kapta a Nadrág nevet. A három lépés távolságot velem is betartotta; kézzel megérinteni nemigen lehetett, viszont a lábainktól minden közelítést elfogadott. Még a „menj már arrébb, útban vagy” taszításokat, odébblökéseket is.
Igazából nem vált a házunk cicájává. A hét majd minden napján, majd mindig ugyanabban az órában keresett föl bennünket. Ilyenkor elfogyasztotta a számára kijáró ételt, illedelmesen maradt kicsit, míg végül elköszönt a lábainktól.
Ősszel még naponta jött, télen már kevesebbszer láttuk, ám a tavaszi gyermekláncfű sárga bóbitái már nem hajoltak el udvarunkon puha lépteitől, mert többet soha nem került elő...

Hozzászólások

(#1) Kloden


Kloden
(senior tag)

Minden kertnek van egy ari Nadrág cicája...

Remélem valaki hazavitte és azért tűnt el! :)

A nap bölcsessége: "A fáradt nők szexibbek, de ha lehányják a lábam, akkor nem" - K. András, helyettes napkitörés

(#2) reset válasza Kloden (#1) üzenetére


reset
(őstag)

Igen...most is van 2-3 alkalmi kertlakónk. Ha a komposztosba viszem ki a kajamaradékot és útközben csörren a kanál, vagy ha bográcsozunk, rögvest előkerülnek.

A második mondathoz: bár úgy lenne! Sajnos túl közel lakunk az országúthoz. Amíg voltak saját cicáink, elég hamar a forgalom áldozataivá lettek.

(#3) Csemike


Csemike
(kvázi-tag)

Jó írás! :) Nekem is van egy ilyen "pajtábanszületett", vidéki kislány. :) Nagyon öntudatos jószág, csak akkor lehet vele kedveskedni, ha ő akarja... Mostanában szerelmes hangulatban van, mert arra szoktam néha ébredni, hogy mellettem dorombol. És akkor így néz:

„A dolgok jó oldalát érdemes nézni, Cora kisasszony, igaz, nem mindig lehet tudni, hogy melyik a jó oldal. Nem nagyon feltűnő.”

(#4) reset válasza Csemike (#3) üzenetére


reset
(őstag)

Szerintem a vesédbe lát...a tekintete alapos elemző munkára utal...

(#5) Csemike válasza reset (#4) üzenetére


Csemike
(kvázi-tag)

Olvasunk egymás gondolatában. :)

„A dolgok jó oldalát érdemes nézni, Cora kisasszony, igaz, nem mindig lehet tudni, hogy melyik a jó oldal. Nem nagyon feltűnő.”

(#6) 7


7
(PH! addikt)

Nálunk is van egy környékbeli macska. Már 1-2 éve is settenkedett errefelé, de csak pár hónapja kezdtem el rendesen foglalkozni vele. Azóta ideszokott, és naponta-kétnaponta benyávog az ajtón és hízeleg mindenfele. Ahhoz képest, hogy azelőtt már akkor elfutott, ha valaki a kert másik végében volt, ez igencsak nagy változás. :P

(#7) Kloden válasza 7 (#6) üzenetére


Kloden
(senior tag)

..tudják merre laknak a jó emberek :)

Mi télen voltunk bicózni... megálltunk a cukrászda előtt ami sajnos(?) zárva volt. Míg tanakodtunk, egyszer csak odafutott hozzánk a kapualjból egy teljesen vaksi, csipás, vékonyka kis cirmos. Azelőtt sosem láttuk, de mégis úgy jött felénk mintha minket várt volna! Nem is értjük hogyan látott minket hiszen teljesen csukva volt a szeme, annyira beteg volt szegényke, de mégis odafutott, dörgölőzött... ránk várt. Azonnal elhoztuk, hazavittük, megetettük, megmelengettük, azóta mienk a világ legaribb cicája :) Szinte teljesen felgyógyult!

Egy másik cicával meg most vagyok úgy hogy lehet hazaviszem. A munkahelyemen télen megláttam egy kis fekete cicát, de annyira félős volt hogy még attól is félt ahogy finoman dobtam neki kaját. De csak sikerült megszelidítenem, hosszú hetek teltek el ezalatt, most már úgy vagyunk hogy ha meglát, ugrik az ölembe és gyúr-dorombol :D És hozzáteszem, nem csak akkor mikor éhes, hanem a szeretethiány, a barát hiányzik neki... Egész nap gyedül van egy raktárban, ugyanis ott lakik. Sokszor néz utánam szomorúan mikor hazamegyek. De tudom hogy ez a cica rám vár! :K

A nap bölcsessége: "A fáradt nők szexibbek, de ha lehányják a lábam, akkor nem" - K. András, helyettes napkitörés

(#8) reset válasza Kloden (#7) üzenetére


reset
(őstag)

..."gyúr-dorombol" tetszik...Ha jönnek a hideg napok, lehet, hogy már az otthonotokban teszi ezt :)

További hozzászólások megtekintése...
Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.