És újra, és újra, és újra... Ha MicrosoftXBethesda-nak van elég bőr a képén -van-, akkor lehet még kapunk belőle vagy 2-3 verziót, mire kiadják a The Elder Scrolls VI-ot. Hányszor is adták már ki? Azt hiszem olvastam valamit, hogy mostmár hivatalosan is ez a legtöbbször újrakiadott játék. Ami biztos, jópár platformot megélt már ez a gyöngyszem.
Csak a poén kedvéért: pc, Xbox 360, PlayStation 3, Xbox One, PlayStation 4, Nintendo Switch, Xbox Series X és S, Playstation 5, Amazon Alexa. Meg ugye van pár kiadása, a natúr, Special Edition, Anniversary, VR stb.
Nos, 2x már letekertem ezt a játékot. Amit másnak az Oblivion vagy a Morrowind testesített meg, mint a nagybetűs The Elder Scrolls, na az nekem a Skyrim volt. Emlékszem nagyon csúnyán beszippantott 2013 vagy 2014 környékén, akkor még rossz kisfiús módon egy torrentes verzió. Végig pörgettem, amit lehetett én azt láttam ebben a játékban, amit lehetett elértem benne. És imádtam, minden percét, vagyis... óráját, volt benne pár órám... Jó sok.
Rá pár évre, nem tudom olyan 2015-2016 talán, mivel már volt stabil keresetem mivel dolgoztam, rászoktam, hogy jófiú vagyok és ami játék kell, meg tetszik, megveszem. Hát, a Skyrim nem hiányozhatott a Steam könyvtárból. Aztán berántott még1x, bár már nem annyi időre, hivatalosan olyan 70 órát töltöttem el vele akkor. Akkor már inkább csak fél felszínesen de ismét végig daráltam a lényegét a játéknak. Továbbra is imádtam. Nem tudtam unni, pedig már mindent fejből tudtam, hogy mi és hogy fog történni. Újra a Companionok feje lettem, újra naggyá tettem a Dark Brotherhood-ot, akkor épp Ulfric Stormcloak-ot győztem le az ellenség csapataival, vámpírvadász lettem, megöltem a legelső Dragonborn-t és még sorolhatnám hányféle fajta lehetőséget aknáztam ki, amit a játék elémtárt újra. Viszont, főleg meló mellett, meg azért zajlott a családi élet, ez gyorsan abba maradt, bár részemről az a 70 óra soknak számít, egy játékra.
Viszont felültem az idiotizmus vonatra, miután megjelent a nextgen verzió a játékból. Viszont csak azért, mert mocskos mód olcsón adták a Microsoft Store-ban a Skyrim: Special Edition és Fallout 4 bundle-t, és előbbinél ingyenes az Anniversary Upgrade, úgyhogy felülhettem a Skyrim vonatra 3. alkalommal is. Viszont ez csak valamiért most jött el, és nem is értem miért jött el egyáltalán, mert igazság szerint azért vettem meg, hogy meglegyen. 1600 forintért meg főleg. Aztán basszus... Ez a valami behúzott 3. alkalommal is. Na bőven nem annyira, mint az első két alkalommal, de ismét cél végig vinni. Ahogy idő engedi.
Egyik amin meglepődtem, hogy szűk határokon belül, de a világa még mindig letud nyűgözni. Bár a kor igen csak látszik rajta. Nem lehet eltekinteni attól, hogy a játék, már 10 éves. Nem is a leghibátlanabb játék, sőőőőt... A dialógusok, ha a quest-ektől eltekintük önismétlőek, már nem tudom hányszor hallottam 21 órányi gameplay alatt, hogy "I was an adventurer like you, than I..."... Tudjátok. Bug még mindig van benne dögivel, már az első dungeonba találkoztam olyan pókkal ami a levegőbe lebegve héderelt, és csak akkor esett onnan le, mikor átütöttem egy nyíllal. A textúrák megkopottak, homályosak, újgeneráció ide vagy oda. A fények viszont szépek. Sétálva egy erdőben, a fákon átszűrődő napfény, a ködbe burkolózó tájak, a fáklya fénytől megfestett barlangfalak. Szépek. A hangok is nagyon ott vannak mai napig, bár a dialógusok... Hát sokszor ugyanaz a szinkronhang megjelenik egymás után 4x is és csak 2 métert tettem meg, a karakterek mozgása pedig bőőőven nem követi azt a hangsúlyú szöveget amit épp hallunk. Az ellenfelek változatosak, már a korhoz mérten. A játék mechanikája, hát... Nekem ideális. Tudom manapság a dodge meg a dash világába vagyunk, nekem bőven elég, hogy az adott ellenfél csapását vagy kikerülöm, vagy kivédem egy sima feltartott karddal. Olyan nyugodt tempójú, szépen nyugdíjasan meglehet ölni a sárkányokat meg az ellenfeleket, senki se hajszol, hogy azonnal a végére érjek a játéknak. Küldetés meg tengerszám van, már most nem tudom, hova induljak el, mert tele van a questlistem Skyrim egész területén lévő küldetésekkel. Már nem merek senkivel szóba elegyedni, nehogy adjon valami újabbat.
Illetve a másik amin méginkább meglepődtem, hogy 10 év után is tud ÚJAT mutatni. Apróságokat, amiket korábban nem vettem észre. Pedig tényleg, a 2 végigjátszás során töviről hegyire bejártam Skyrim-et, minden dungeont, minden tábort, várost. Aztán ami kapcsán ez a kis óda megszületett a fejembe, az ma reggel volt, mikor játszottam egy órácskát.
Spoiler? Lehet valakinek az, szólok érte. 
A Dark Brotherhood-os résznél találkoztam egy kicsit meglepő jelenséggel ami elkerülte eddig a figyelmem mindig. Miután kudarcba fullad az a küldetés sorozat, ahol Titus Mede II-t megkellene ölnünk, mivel kiderül, hogy végig mi voltunk a valódi célpont, vissza kell menekülnük a Dark Brotherhood főhadiszállására. Ám addigra ott már egy elég véres csata alakult ki, lényegében az egész frakciót kiírtják solitudi katonák. Rajtunk kívül ketten maradnak életbe, aztán amikor már minden faja, tovább libbenünk egy másik főhadiszállásra és minden jóság van. Ami viszont nekem sose tűnt fel, hogy, ha visszamegyünk az ex helyünkre, a bejárattól nem messze van egy fa... És bazze, az egyik ilyen klántag Festus Krex oda van biggyesztve a fára vagy 30 nyílvesszővel, védekezett, de látszik, hogy esélye sem volt... Csak ültem a konzol előtt, hogy, most ez hogy kerülte el a figyelmem, mikor régebbi végigjátszásokkor 100x visszajárkáltam errefele?!
És volt még jópár ilyen. Lehengerlő, és talán ez a jó játékok igazi íze, hogy bár öreg, idejemúlt, lerágott csont és a kutya se foglalkozik már vele, de mindig tud valami újat mutatni. Ez pedig javarészt a régiségekre igaz, meg az oldschool cuccokra. Ezért szeretek néha visszatekinteni régi kedvencekre. Voltam így pl. a Half-Life széria bármelyik tagjával is. Mindegyik mutatott valami újat mikor elővettem újra, pedig azok még egyszerűbb játékok, mint a fent taglalt játék. Végülis játszottam én a többi TES játékkal is, Oblivion, Morrowind.. A nagyon régiekkel nem. Viszont, nekem az örök #1 mindig is a Skyrim lesz.
"Ahh... You are Dragonborn. I can feel it. And yet... You have done little beyond killing a few dragons. You have no idea of the true power a Dragonborn can wield!"
Miraak, The First Dragonborn
