Vagyishát... Én változom. 
Időről időre vizsgálgatom magam, hát, már legalábbis olyan módon, hogy amikor feltűnik magammal kapcsolatban valami más, ami eddig nem volt, akkor átgondolom, hogy "heh?". Az ember öregszik változik, aztán mondjuk továbbra is szemtelenül fiatal vagyok a 95-ös születésemmel, de azé', májustól számítva 2 év, azt nekem is bekarcol a 3. X. Lényegtelen.
Amit mostanság megfigyeltem magamon, és végülis ez egy tök természetes változás, mert ahogy haladok előre az életbe mindig más kerül prioritásba, hogy nem nagyon vágyódom az újdonságok irányába. Semmilyen téren, de most úgy a kütyüknél tűnt fel ez igazán.
Egyrészről minden fölös cuccomat ledobáltam magamról, volt ami tönkre ment, volt amit eladtam. A meglévőket meg nem nagyon akarom elváltalni. Na nem azé' mert esetleg nem férne rá egy vérfrissítés, de se kedvem, se időm, se tőkém rá, hogy újítgassak.
Ez abból jött ki egyrészről, hogy eddig nagyon nagy módi volt nálam, hogy hűségidő leteltével, illetve úgy, hogy a régit megóvva és eladva, de vettem új telefont. Mikor mi tetszett meg, most legutóbb - '21 szeptember talán, passz - egy iPhone 11-es lett a választás. És ennél most én így meg is ragadtam. Talán először van az, hogy valóban 'szeretem' azt a készüléket ami a kezemben van. Na meg átlagban jó puritán módon részletre hozom el, és úgy gondolom, hogy jelenleg, meg úgy alapvetően is, most, hogy meglett a jogosítványom - erről majd később másik bejegyzésben - és 'ojotó' lesz a háznál, hát inkább maradjon a zsebembe még az a havi 4-5 ezer forint is, biztos ami biztos.
Meg tényleg, kiszolgál ez a telekommunikációs eszköz. Elvan 2 napot, hívás, sms, email, zenét lejátsza, lehet közösségi médiázni meg marha stabil cucc, jóvanez! Megóvjuk, szeretjük, el lesz még egy darabig.
Másik, amin már tegnap nevettem, a számítógép. Több hete rosszalkodik már az asztali, nem egy mai csirke. Egy igazi, lelakott irodai valami, egy Fujitsu ööö P710... Valami ilyesmi. i5-3440, 16 GB DDR3 meg egy ősöreg HD7850 2 GB. Szegény videókártya néha már akkor is búg, ha FullHD YT videót nézek, de még bírja. Játékra abszolút nincs használva, vagyis csak 1-2 nagyon régire alkalomadtán. Filmezünk rajta, meg az alapvető szükségleteket kielégíti. Mostanság azonban dobálgat nekem random kékhalálokat, aminek az lett a vége, mert végre tegnap sikerült eljutnom addig, hogy megvizsgálgassam, hogy most vagy valamelyik memória a ludas, vagy a videókártya... Én meg bezártam a vizsgáló ablakokat, ha veszned kell, akkor hajrá. Költeni nem nagyon akarok már rá, meg van itthon a feleségemnek egy fasza kis Lenovo laptopja, előbb veszek abba, egy memória modult és rakom fel ide az íróasztalra.
Nyilván az éremnek két oldala van, mert egy használati tárgyamra, amit megvettem pénzért, esetleg más még ilyennek is örülne idézőjelben nem vigyázok... De őszintén ki nem volt már úgy valamivel, hogy "f...... ebbe a sz....ba nem érdekel"?!
Ha má' említettem a játékot. Arra is hatványozottan igaz. Mindig van elfoglaltság, egyre kevesebb jut erre a fajta szórakozásra. Akkor is javarészt ugyanazokat ismétlem. Ugyanazokat? UgyanAZT! Tom Clancy's The Division 2. Le is zárult a lista. Néha előkerül valami random cím, vagy egy elfeledett klasszikus - pl. most realizáltam, hogy nekem a Mafia széria kimaradt, elkölcsönöztem havertól, és azzal játszok -, de ez is ritkásan. Venni meg játékokat? Áhh... Persze, ha pc-n nyomatnám felcsapnám a 'virágbót'ot, millió 1 játékom lehetne. Hát, Xbox-on azért másabb. Meg nem is különösen vonz ott sem semmilyen új játék. Ezért tartottam meg egyedül a Game Pass Ultimate előfizetésem, jobban megéri, mint önmagában a Live Gold, Division-höz kell a multiplayer sajna. Illetve, ha nagyon rámtörne, hogy valamit random egy óráig elővegyek, hogy utána soha többet ne nyissam meg... Van a Game Pass-ben erre vagy 400 játék.
Xbox bácsit szeretjük, ő egy érdemes költés volt, bármennyire is szidják a fejlesztők a Series S-t. A magamfajta alkalmi játékosnak csillagos 5-ös ajánlat.
Szóval ja, nem kell már az új, átértékelődtek dolgok jócskán. Van ami lemorzsolódik, másra már nincs szükség, felváltja egyéb. Meg jelen gazdasági helyzetben nem baj, hogy az ember átgondolja mik is a valódi szükségletei, illetve biztos, hogy kifutja-e az adott tőkéből. Kifutni kifutná, csak biztos kell-e?!
Na, szabad savazni, hogy megint hülyeségeken rágódok, reggeli kávé mellett fogalmazódott meg bennem ez a pár sor. Jól esett leírni. 
Aki pedig idáig eljutott de még annak is aki nem:
Sikerekben, egészségben gazdag boldog új évet kívánok! Reméljük a kövi' má' jobb lesz!
