Szerintem a rambus el van írva.
32bit dualban.
Van 1066-os frekivel, és létezik 1200 is.És van 600 és 711mhz.

Lehet, hogy igazad van, majd módosítom...
Ezen a linken néztem utána, mert RDRAM-os rendszerem nem volt:
[link]

[Szerkesztve]

Mozgó autójavító szolgálat - autóvillamosság, autószerelés

Hi!

1.RD-RAM nem ritka, csak nem forog sokat a piacon.
2. SD-RAM-ból kimaradt a 125, illetve a 150MHz-es HSD (High-Speed SD)
3. A PC1600-as DDR nem 166, hanem 200MHZ-es. (A PCxxxx sebességet oszd el 8-cal és megkapod a frekit.)

Regards: Csepy

Regards: Csepy

Kösz, az infót, módosítom...
Minden építő jellegű hozzászólást szívesen veszek...
A RAMOK OKJ-és kérdésként sokat szerepelnek és néha még az oktató vagy/és a vizsgáztató sincs teljesen tisztában az adott kérdéssel...
De azért általánosságban, nincs túlsúlyban a többihez képest, így is oktatják és a fanatikusokon kívül, nem igazán találkozol vele ....(irodai munkaállomásnak még nem láttam RD-RAM-os gépet)

Mozgó autójavító szolgálat - autóvillamosság, autószerelés

(bocs, hülyeséget írtam)

[Szerkesztve]

[Szerkesztve]

NVRAM-ok?
Felhasználási terület szerint, pl. cache-ek, bufferek?
Tokozások (DIP, SIPP, DIMM 30/72/168/184/240)?
Esetleg megemlíthető, hogy órajeltől függően egy SRAM lényegesen kevesebbet, vagy számottevően többet fogyaszt a DRAM-nál.

És különben is: [link]

A tej élet, erő, egészség.

Rendben, átnézem a linken talált anyagot. Köszi

Mozgó autójavító szolgálat - autóvillamosság, autószerelés

[link]
[link]


Az RDRAM mûködése
A Rambus memóriája több jellemzõben eltér az SDRAM-tól. A memóriavezérlõ a RIMM aljzatokhoz a már említett Rambus csatornán (Rambus Channel-en) keresztül csatlakozik, és 16 bites adatbuszt használ. A memóriavezérlõ, és az RDRAM memóriák ezen a sínen a Rambus ASIC Cell (röviden RAC) használatával nagy sebességgel kommunikálnak. Az RDRAM-ok még egy ehhez hasonló nagysebességû áramkörrel is rendelkeznek, mellyel az adatokat fogadják és továbbítják. A nagy sebességhez a felépítés miatt kis méretû chip tartozik, viszont a rendszer sebessége nagy. A párhuzamos buszok (adatsín, címsín, vezérlõsín) felépítése miatt a vonalak jelterhelése egyenletes, tehát ezzel is tettek egy lépést a memória alrendszerben keletkezõ „forgalmi dugók'' ellen. Az RDRAM memóriák a SDRAM újkori módosulatához, a DDR (Double Data Rate) hasonlóan az órajel le- és felfutó élére egyaránt képesek adatokat szolgáltatni. A Rambus csatorna nagyon hasonló a SCSI-hoz: ezt is le kell zárni. A lezárás (terminátor) az alaplapon található, de ahhoz, hogy a csatorna ne szakadjon meg, mindegyik aljzatot be kell tölteni. Szerencsés esetben ez mind a kettõ, esetleg három aljzatba helyezett memóriát jelent, más esetekben viszont egy speciális, RDRAM-ot nem tartalmazó modult kell a foglalatba helyezni. Ez utóbbi becsületes neve C-RIMM (Continouos RIMM). Érdekesség, hogy készültek RIMM modulok 18 adatvezetékkel is, de ezek is csak 16 bitesek. Az SDRAM-mal ellentétben itt nem egyszerre dolgoznak az áramkörök, hanem csak az, melyet a memóriavezérlõ megcímzett. Ez azt is jelenti, hogy az RDRAM modulok elvileg tetszés szerint bõvíthetõk a késõbbiekben, hiszen az „építõkõ'', az IC, viszonylag kicsi. Mindezek mellett a parancsok az adatbusszal párhuzamosan, nem egy általános címbuszon, hanem különválasztott(!) sor- és oszlopcímbuszon érkeznek a memóriához. A hagyományos memóriákon elõbb a sor, és azután az oszlopcím jelent meg a tárolórekesz kiválasztásához, most már azonban a két cím egymástól függetlenül, egyszerre is megjelenhet – még úgy is, hogy nem ugyanahhoz a memóriacímhez tartoznak.
Ez idézet.
[link]
Dualban 32 bit.

[Szerkesztve]

A frissítési egységet mega herzben mérjük (MHz) - adott frissítések száma, egy adott időegység alatt.

Az nem a frissítés, hanem az órajel, amire te gondolsz A frissítést egy külön áramkör végzi (ami kezdetben az alaplapon volt, utána pedig a mem nyák-ra került), és a frissítés frekvenciája a frissítőáramkörtől függ. Általában 4-10 ns-onként kell frissíteni tudtommal. Persze ezt is át lehet váltani MHz-re (a frissítőáramkör is órajel alapján végzi a frissítések időzítését).

Egy modul sávszélessége 64 bit, ez dualban 128 bitre nő, amely megduplázná a ramok sebességét elméletben.

A dual channel mód nem a sebességet, hanem a RAM-ok felé menő busz szélességét duplázza, de azt a gyakorlatban is. Az más kérdés, hogy ettől mekkora teljesítménynövekedés várható.

[Szerkesztve]

Skynet is real. It's called Google.