Sikerként könyveli el a városvezetés, hogy 30 év után ismét megrendezték a hallgatók fesztiválját Miskolcon. Bizonyára nagyon jó buli volt ez a hét a résztvevőknek. Nekem az jutott eszembe, hogy egyes vélemények szerint élhetetlen ez a város. Az Avas különösképpen. Szerintem ez nem igaz...bár megfordult a fejemben, hogy mégis elfogadjam ezt a véleményt. Legalábbis az elmúlt négy éjjel este 8-tól hajnali 4-ig. A 2km távolság leküzdése szinte semmi a hangosító berendezéseknek. A házak közt ráadásul az iszonyatos hangerővel nyomatott felismerhetetlen ricsaj úgy összekuszálódik, hogy még a kedvenc zenémet sem ismerném fel. Azt hiszem, rájöttem mitől voltam fáradt egész héten. És még előttünk áll egy hasonló éjszaka. Az már csak hab a tortán, hogy reggelente úgy néz ki az Egyetemváros szomszédságában a lidi parkolója, mintha szeméttelepet robbantottak volna. Ráadásul nem holmi analfabéta putrilakók hagyták ezt maguk mögött, hanem az ifjú értelmiség színe-java.
Vasárnap reggel 6:20. Elviselhető hangerővel, felismerhető zene hallatszik az egyetem felől. Ez ellen egy szavam se lett volna. Viszont a TV nézést is ellehetetlenítő dübörgés, ami visszafelé játszott rapp-nek tűnt, valami iszonyat. Ha lett volna egy géppuskám...én lettem volna az egyetemi lövöldöző. Na, de talán már vége az EFOTT-nak.