2007. 08. 12. 21:30, Budapest, Sziget, Nagyszínpad

Szinte egész napos szigetelésen voltunk már túl kedvesemmel. Délután kettő körül érkeztünk, és miután egész éjjel esett, sejtettük mire számíthattunk. Előszedi ilyenkor az ember azokat a ruhákat, amiért legkevésbé kár (jól jön a mobilarénás póló), felveszi azt a cipőt, ami akár kukába is mehet, és nekivág a sáros szigetnek.

Fáradtan érkeztünk hát az estéhez, többször is úgy nézett ki, hogy vihar lesz, aztán csak néhány csepp volt, ráadásul Sinéad O’Connor rákontrázott egy annyira altatós koncerttel, amit nehéz leírni, és ébren jókedvvel kibírni.



Pedig korábban végigjártuk az egész szigetet, benéztünk a legtöbb színpadra, táncoltunk kicsit a Medúzában, ahol délután 5 körül már minimál techno szólt. Megkóstoltuk a szigetes specialitásokat, ettünk lávakövön sült hotdogot, aminek igazából köze nincs a lávakőhöz, egy grillezett virsli hideg kifliben csalamádéval. Megittunk néhány sört, utána inkább áttértünk a koktélos vödrökre és részt vettünk a csókrekordon.



Fél 10 után néhány perccel, amikor feltűnt a Faithless a színpadon, az egész nap fáradtsága elszállt. Ha csak a slágereket tekintjük át, akkor kezdett Insomniával, majd God is a Dj, Mass Destruction, We come One és I want More. A koncert legemlékezetesebb pillanata számomra az, amikor Max Jazz egy 1 perces néma csend után lemutatott a színpadra, és annyit mondott: ''This is my church!''. Gondolom mondanom sem kell, hogy a tömeg megőrült ennyitől.



A koncert végén Maxy Jazz többször is megköszönte, hogy ilyen jó közönség voltunk, folyamatosan sulykolta a ''szeressétek egymást'' és a ''le a globalizációval'' szövegeket. Egyszer vissza is tapsoltuk, letolt két újabb számot. Összességében szerintem jobb volt, mint eddig bármikor, a koncert közben az égből ömleni kezdő eső is inkább áldás volt, mint probléma.

Akit érdekel a koncert, az itt végignézheti: [link]
A személyes kedvencem: [link]