2019. március 27., szerda

Gyorskeresés

Egy élet sorsa.....

Írta: |

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

Mag koromban azt mondták ők, hogy szép jövő áll előttem. Örültek nekem, vigyázva helyeztek el a bölcsibe.Nagy reményekkel indultam hát el az élet ösvényén.
Évek múlva elhagytam a bölcsit, a többiek fölé magasodtam, bár vékony voltam és esetlen.
Hajladoztam a szélben, élveztem a friss levegőt.

Ekkor jöttek a két lábon járó palánták és derékba törték az életem.
Fájdalmamban sírtam, majdnem feladtam, de az életösztönöm erősebb volt! Sikerült megerősödnöm.
Ismét évek teltek el és kinőttek a végtagjaim, büszkén viseltem őket.
Megmutattam a világnak, mire vagyok képes, hogy nem adom fel, ha derékba törnek is!

Éjszaka, mikor élveztem a hold fényét, ismét jöttek a palánták, furcsa szaggal körülölelve, kissé tántorogva, értelmetlen szavakat hablatyolva.Megálltak mellettem, és biztos rosszat tehettem, mert letörték két kezem, majd surrogó hang után sárga, maró folyadékkal öntöztek.....
De én élni akartam, új kezeket növesztettem és ismét büszkén meredeztem.
Nem adtam fel és sok-sok év múltán sudáran, vastag izmos törzzsel magasodtam immár minden és mindenki fölé.Reméltem már rossz nem történik velem......

Ismét egy éjjel nagy hangú guruló doboz jött és nagy erővel belém rohant.A palánták megint azt a bizonyos fura szagot árasztották magukból, de ezek nem mozogtak, valami színes, meleg folyt a dobozból.Jöttek ők és sötét színű valamibe rakták a palántákat, majd elvitték őket. Ők belém rúgtak, szidtak, majd elmentek.Én nem értettem, mi történt, de örültem, hogy élhetek.
Napok múlva jöttek ők, rikító színű burkolatban, fejükön kerek burával.Azt hittem, nekem örülnek, de hirtelen irdatlan nagy zajt érzékeltem és ezzel együtt jött a kibírhatatlan fájdalom, amit nem értettem.
Mielőtt eszméletem vesztettem, arra emlékszem, zuhanok a föld felé, aztán semmi......
Kis élni akarás maradt még bennem, ennek köszönhető utolsó emlékem.Apró kis szilánk lettem, melyet bezártak sok kis testvérkém közé egy átlátszó dobozba és utána már csak sötétség.......

Hozzászólások

(#1) szablya


szablya
(kvázi-tag)

Megragadó történet, a helyesírási hibákra viszont figyelhetnél :) pl. tőrtek

Madarat tolláról, embert desktopjáról. | Inni és inni adni. | Ellopták az alisok a tankot. | Az igazi tuningos Prescott kávét iszik. - all by szablya | "Igazat az igazaknak, zárják be a hazugokat!" \m/

(#2) Pitterix válasza szablya (#1) üzenetére


Pitterix
(őstag)

Köszi!
Oké. :B

"Persze hogy tudtam, csak nem sejtettem!"-----Angelo 'Snaps' Provolone

(#3) Metalfan


Metalfan
(senior tag)

Most hirtelen nem jut eszembe az a szó, amit mondanék erre a történetre. Mindenesetre elgondolkoztató, és egy picit mélyebb nyomot hagyott bennem, mint általában szoktak a rövid novellák.

"A parasztvakítás fényereje ezek szerint nem állandó, a retina idővel hozzászokik az ingerhez és erősebb stimulust igényel." by Totalcar

(#4) hoffman_


hoffman_
(PH! nagyúr)

Nagyon tetszett, nem is gondoltam volna, hogy ennyire fog. Köszi :)

"The time you enjoy wasting is not wasted time."

(#5) Pitterix válasza hoffman_ (#4) üzenetére


Pitterix
(őstag)

Már régen jártam erre....
Nincs mit!

"Persze hogy tudtam, csak nem sejtettem!"-----Angelo 'Snaps' Provolone

További hozzászólások megtekintése...
Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.