Az egész tortúrának a kedete még tavaly novemberre nyúlik vissza, amikor is elhatároztuk, hogy a konyhabútor cseréjét végrehajtjuk és az előszobával együtt kifestjük. szerencsés helyzetben voltunk, mert a család tudott valamelyest segíteni, A bútor és a tűzhely árát így legalább nem saját magunknak kellett kitermelni. Eddig tartott az örömteli rész.

Fontos még megemlíteni, hogy az épület majd' 60 éves, és hát az építők elszántsága, munkakedve és hozzáértése meglátszik rajta...

Kép: Sajnos a szolgáltatóm váratlanul (a díj befizetése után) eltűnt, az eredeti képeket meg egyszerűen nem találom...

A két kék cetlit csak viszonyításként tetem oda, a kép készítésekor szemben álltam a fallal...

A bútor kb 3 héttel korábban érkezett, mint vártuk. Az örömteli hír: a színeket felcserélték. A család győzködésére (nekik tetszett) megtartottuk...
Terveink szerint az egész művelet meglett volna két hét alatt, a ''szakembereket'' leszerveztük, mindegyik tudta - elvileg - mi a dolga. A művelet december elején kezdődött

Az első jelölt a gázszerelő volt. Itt meg kell említenem, hogy valami hihetetlenül ostoba módon, a gázcsövet nem ''rejtették'' el, hanem az egyszerűség nevében szimplán MEGKERÜLTE a konyhabútort. A feladata tehát a cső ''kiegyenesítése'' lett volna. A szaki megjelent, majd kifejtette, hogy addig nem nyúl hozzá, amíg ott van a bútor. A szekrénynél volt viszont elvezetve a cső, ezáltal csak jelentős rombolással lehetett eltávolítani... És szó nélkül távozott. Nem baj, két nap múlva megint jön... Addigra a szekrényt szétszedtem egy kalapáccsal.
Bevallom, tudatlan vagyok ezen a téren, ezért is hívtam szakembereket. Mivel nem jött időben, megkérdeztem mást is... itt derült ki, hogy hiába csak a lakásban van átalakítás, ahhoz kell a ''gázművektől'' engedély, aminek a beszerzése 2-3 hónap. Mivel egy régi épület, kb évente végzik a rendszer hivatalos felülvizsgálatát. Rendellenesség esetén a hiba kijavításáig a gázórát természetesen lekapják. Erre másnap megjelent a szaki (hivatlanul, nem volt megbeszélve), hogy jött megcsinálni a csövet. Mivel csak édesanyám volt otthon, vele kezdett el tárgyalni hogy s mint legyen. aztán felhívott a muksó, hogy akkor át akarjuk-e alakítani vagy sem? A válaszom NEM volt. Utána muter hívott, h mit mondtam az ürgének, mert elment megvenni csöveket és elment szerszámokért... Nah, itt gurult el a gyógyszerem... Megint telefon, felmenők emlegetése, meg ő csak félreértette (azt hogy N-E-M ???) lényeg, hogy a gázzal nem lett semmi.

A második a villanyszerelő volt - szintén jó előre egyeztetve. Nos, ő nem tudott jönni, küldött maga helyett egy fiatal komát (mi csak kiscserkésznek hívtuk). ez már nem volt szimpatikus, hogy a szakember árai mellett nem ő csinálja, de legyen! A kiscserkész felmérte a terepet, majd rohant a főnökért. A tényállás a követekző volt: a villanyórától cserélni kellett a vezetéket, mert el volt porladva a szigetelés. Másképp nem vállalják. Ezt kicsit lehúzásnak éreztem, amit közöltem is. A szaki bemutatója a következő volt az első vezetékről, amit talált kézzel leszedte a szigetelést (persze a megszakító előtte már off) és elmorzsolta. mivel elektromos sütő volt a konyhába tervezve, ezért jobbnak láttam belemenni. Két nap volt szánva rá. A negyedik napon végre végeztek is.
A következő gond már meg is érkezett közben: A vakolat elkezdett leperegni a vésések nyomán. De ez nem a normális, kb 1cm-es vakolat, hanem 3-4 cm! (azon a falon is ilyen, ami vakolattal együtt 10 cm, tehát a ''tégla'' kb 2-3 cm-es szeleteket jelent...). Ráadásul a kiscserkész valami elfuserált kőműves volt, mert ahol csak lehetett, vésett. Ahol nem, ott is. így lesz a következő lépés a fürdőszoba újracsempézése. Az ok: az említett 10cm-es falnak nekiállt ütvefúróval, és a vakolatot kicsinálta. A csempék pedig elkezdtek furcsán állni. Ezeket leszedtem ,jelenleg 28 db csempe áll a földön (egy sem tört el!!!)

A harmadik a kőműves/festő lett volna... Adott időben nem jött, hát telefonáltam neki. Egy napig nem értük el. Majd amikor sikerült, a válasz: sajnos most más munkája van, nem tudja elvállalni. Megint gurultak a gyógyszerek, a szokásos káromkodás, majd amikor meglérdeztem, hogy miért vállalta el, akkor abbamaradt a beszélgetés. Magyarán: letette.

Ekkorra beköszöntöttek az ünnepek, esélytelen volt bárkit is találni (de jól megy ezeknek a maszekoknak, az ünnepek között luxus dolgozni???) Legyen, januárra halasztva. Megjegyzem, egy balkáni konyha jobban néz ki, mint most a mienk! A főzőlapot beköttettük, a sütőt beépítettük átmenetileg.
Itt van még egy móka: a konyhaszekrény alatt volt egy dobogó, amely normál esetben fából készül. Itt nem! 10 CM magas beton emelvény. Ezt is lehet kivésetni, még egy szép móka.

Kép: Sajnos a szolgáltatóm váratlanul (a díj befizetése után) eltűnt, az eredeti képeket meg egyszerűen nem találom...

A január betett a költségvetésnek, ezért halasztottuk a dolgot egy hónapig. De jó előre nekálltunk februárra keresni kőművest. Mivel ezek után a maszekokban nem bíztam egy céget hívtam fel. Meg is jelent egy emberke, szétnézett, számolt, majd mondott egy reális árajánlatot, és hogy gondolkodjunk rajta. Amikor visszahívtam, közölte, hogy már 2 hónapja (!!!) egy nagy munkában van, most nem tud vállalni semmit. Ez volt 2 hete.

Kerestem egy másik céget, ott is meg lett beszélve a muksóval, hogy a tegnapi napon felhív, és vagy még aznap, de legkésőbb ma kijön és kapunk egy szaftos árajánlatot. Mivel tegnap nem hívott, hát hívtam ma én. Nincs válasz. Hívtam a vezetékes telefonján. Nincs válasz. Hívtam a másik megadott mobilszámot: a fia volt az. Kifejtette, hogy az apja tegnap és ma vidéken tartózkodik, talán holnap ráér, szíveskedjek holnap hívni...

Ezek után ott tartok, hogy kifáradtam. Már elegem lett az egészből, bár bele se kezdtünk volna! Mindenki körülöttem azzal vígasztal, hogy szép meg jó lesz - ha kész lesz. most tehát a fél lakás romokban, szakik sehol... De egy vagyon már így is ráment a dologra, pedig az eredeti terv szerint: ''csak a bútort cseréljük, ki tudunk festeni mi magunk is..''

A jelenlegi állapotról pár kép: Sajnos a szolgáltatóm váratlanul (a díj befizetése után) eltűnt, az eredeti képeket meg egyszerűen nem találom...